Csóti György (MDF)

1995. május 16.

CSÓTI GYÖRGY (MDF): Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló T/817. számon beterjesztett törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtottam be. A törvényjavaslat 59. §-a szerint ugyanis a családjogi törvény 1. §-a helyébe lépő új 1. § (1) bekezdését módosítani kívánja a törvénymódosítás, mégpedig oly mértékben vagy olyan módon, hogy egyéb feltételek mellett 25 ezer forint havi bruttó jövedelemhez köti a családi pótlék adhatóságát; természetesen és ezt idézőjelben mondom: "természetesen" egy főre jutó bruttó 25 ezer forinthoz köti a törvényjavaslat a családi pótlék adhatóságát.

Módosító javaslatomat nem azért adtam be, mintha egyetértenék azzal, hogy rászorultsági elven kelljen családi pótlékot juttatni a gyermekes családoknak. Ez egy alapvetően elhibázott koncepció erről már szóltak többen. Néhány összefüggését én is szeretném megvilágítani, miért elfogadhatatlan a rászorultsági elv.

Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a népesség évről évre csökken, egyetlen mondattal elég ezt indokolni: egyszerűen a népesség további csökkenéséhez fog vezetni, és a bérből és fizetésből élők túlnyomó többsége nem fogja vállalni a gyermeknevelést. Nagyon szomorúan és sajnálattal kell megjegyeznem, megállapítanom, hogy alkotmánysértő módon adott jogot vonnak el olyan családoktól, akik már vállaltak gyereket, akik már nevelnek gyereket, vagy akik éppen most, a közeli hónapokban várnak gyermekáldást. Ez több mint brutális nemcsak alkotmánysértő, hanem egyszerűen embertelen és brutális , teljesen antiszociális, érzéketlen magatartás.

Hozzá szeretném tenni azt is, hogy megbízható statisztikák és források alapján, a rászorultsági elv alapján kért szociális juttatások.., általában a rászorulók bármilyen törvénykezést, bármilyen feltételeket szabnak meg, ha már önmagában a rászorultsági elvet alkalmazzák , az érintettek 80 százaléka maximum, aki kéri. Tehát már eleve, a legoptimálisabb esetben is az érintettek 20 százaléka kiesik ebből a körből. De a statisztikák arról is szólnak nagyon sok helyen, nagyon sok esetben, nagyon sok területen , hogy alig a 20 százaléka tehát nem a 80, hanem a 20 százaléka kéri rászorultsági elv alapján a szociális juttatást, a különböző támogatásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió tagja kívánunk lenni. Nyilvánvaló, hogy nem alaptalan, hogyha egy rövid összevetést tettem: az Európai Unió országaiban milyen módon és hogyan folyósítanak családi pótlékot, feltételhez kötik-e vagy sem. Nos, tanulmányaim vagy vizsgálataim során megnéztem olyan országokat, amelyek már régen tagjai az Európai Uniónak mint például Németország , olyan országot, amely később csatlakozott az Európai Unióhoz mint például Nagy-Britannia , vagy olyanokat, amelyek most csatlakoztak: Ausztria és Finnország esetét tanulmányoztam és néztem meg. Sőt itt is különbséget lehet tenni: Ausztria nemcsak szomszédunk, hanem jobban fejlett ország, Finnország egy távolabbi ország. Tehát egy elég tarka képet igyekeztem összeállítani.

Ebből, tisztelt képviselőtársaim, azt a megállapítást, illetőleg azt a tényt tudom itt most önöknek elmondani, önök elé tárni, hogy az említett országokban alanyi jogon kap mindenki családi pótlékot, egy meghatározott, fix összeget, és semmilyen feltételhez nem fűzik ennek a családi pótléknak a kifizetését. Az egyik országban 16, a másik országban 18, esetleg 19 éves kor a felső korhatár, de az egyetemen, főiskolákon továbbtanuló gyermekek számára még a továbbiakban is amennyiben ezt igazolják, és csak itt jelentkezik, ha úgy tetszik, a rászorultság , 18-19 év fölött, az egyetemi vagy főiskolai tanulmányok folytatása alatt folyósítsák a családi pótlékot.

De megnéztem egy másik országot is, ahol nem alanyi jogon biztosítják a családi pótlékot: ez az Amerikai Egyesült Államok. Itt a rászorultsági elv van érvényben. Nagyon érdekes az az összevetés, ha megnézzük, hogy például a skandináv országokban a lakosságnak hány százaléka küszködik a szegénység problémájával mintegy 4-5 százaléka , ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban pedig, ahol a rászorultsági elv alapján kapják a szociális támogatást, 18-20 százalék között van a szegények aránya az összlakossághoz képest. Tudom, hogy más szempontok is és más okok is közrejátszanak ezen különbségekhez, de biztos, hogy meghatározó módon a rászorultsági elv alkalmazása, illetőleg az alanyi jogon juttatott családi pótlék vagy gyermeknevelési támogatás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből következik, hogy az a javaslat, ami itt előttünk fekszik, koncepciójában elfogadhatatlan; de ismerve pénzügyminiszterünk elszántságát és a mögötte álló feltehetően 50 százalékot meghaladó támogatottságot, úgy gondolom, hogy mindenképpen a rászorultsági elv bevezetése várható, sajnálatos módon. Ezért foglalkoztam azzal, hogy a családi pótlék adhatóságának feltételei között, az egy főre jutó jövedelmet vizsgálva, módosító indítványt adjak be, hogy legalább ha már nem lehet megoldani az alanyi jogon juttatandó családi pótlékot javítani lehessen a feltételeken.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő javaslatból törvénymódosító javaslatból egyértelműen kiderül, hogy a kormányzat csak a létminimumon élőknek kívánja megadni a családi pótlékot. Éppen ezért a törvényjavaslat azt mondja, hogy az egy főre jutó havi jövedelem a bruttó 25 ezer forintot nem haladhatja meg. Tisztelt képviselőtársaim, ez a bruttó 25 ezer forint alig több mint 15 ezer forint nettó jövedelmet jelent; és nagyon jól tudjuk, hogy 1994. decemberi adatok szerint Magyarországon a létminimum havi 15 ezer forint nettó jövedelmet jelent.

Mit jelent ez akkor 1995-ben a gyermekeket nevelő családok számára? Ez azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy az év közepén, az év második felében egészen biztosan mélyen a létminimum alatt lesz a családok túlnyomó többsége, akik gyereknevelési, családipótlék-juttatásban nem részesülnek. Mert ha figyelembe vesszük az inflációt márpedig figyelembe kell venni , amely az előrejelzések szerint minimum 25 százalék lesz, de vannak olyan becslések is, amelyek szerint a 35 százalékot is elérheti, de maradjunk csak a 25 százaléknál , ez esetben is egészen biztos, hogy az év végére a létminimumot nem fogják 20 ezer forint alatt megállapítani. Biztos, hogy 20 ezer forint vagy afölött lesz az egy főre jutó jövedelemszint a létminimumon élők számára.

(20.30)

Márpedig ebből az következik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a 25 ezer forint bruttóra vonatkozó javaslat nem elfogadható. Éppen ezért ebből a megfontolásból tettem javaslatot arra, hogy nettó 20 ezer forint összegben kerüljön meghatározásra a családi pótlék egy havi jövedelemhez kötött feltétele.

Tudjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mai viszonyok között Magyarországon a családi pótlék a gyermeknevelési költségeknek még az egyharmadát sem fedezi. Ebből nyilvánvalóan látható, érezhető és tudható, hogy ez a családipótlék-juttatás elsősorban a kisjövedelmű rétegeket fogja érinteni. S ha a statisztikákat tovább vizsgáljuk, akkor azt is tudjuk, hogy ma a gyermekek több mint 42 százaléka a létminimum alatt él, tehát olyan körülmények között, olyan helyzetben, amikor a gyermek nevelésére sem testi, sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban nincsenek meg a megfelelő feltételek.

Ezek az elvonások, amelyek az előttünk álló törvényjavaslatokból következnek, még tovább súlyosbítják a helyzetet, a családok súlyos helyzetbe kerülnek, és egyre nagyobb rétegeket fog érinteni ennek a törvénymódosításnak a hatása. Azt is tudjuk, hogy az inflációval összefüggő áremelkedés elsősorban a létminimum szintjén a legnagyobb és a legérzékenyebb. És hiába hoz és javasol vagy tesz le az asztalra a kormányzat kompenzálásra vonatkozó javaslatokat tudomásom szerint mintegy 9 milliárd forintos kompenzálásról lenne szó , de ez a kompenzálás a háztartási tüzelőolaj támogatásának megvonása miatt kiadandó segélytöbbletek fedezésére szolgál. Tehát azok a gyermekes családok, akik a létminimum alatt vagy a közelében élnek mert még csak a közelében élnek a létminimumnak, de még nem érték el ezt az alsó szintet , nem kapnak sem családi pótlékot, sem segélyt, sem pedig támogatást.

De ha játszunk a számokkal, és azt mondjuk, hogy ezt a 9 milliárd forint kompenzálást nem kell felhasználni a háztartásitüzelőolaj-támogatás megszüntetésének következtében kiadandó többletsegélyekre, akkor a mai adatok szerint létminimum alatt élő gyermekeknek fejenként havonta 1000 forint jutna. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy ebből az 1000 forintból nemhogy szinten tudnák tartani magukat, de egészen biztos, hogy tovább fog csökkenni az életszínvonaluk és a megélhetési lehetőségük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy az általam javasolt összeg, a nettó 20 ezer forint nem lesz sokáig a létminimumszint, hanem sajnos ez a szint legfeljebb az év végéig tudja megvédeni azokat, akik valóban a létminimumon vagy az alatt élnek. Megvédeni? Hát megvédeni nem tudja, csak biztosítani nekik a lehetőséget arra, hogy esetleg családi pótlékban részesüljenek, amennyiben eljut hozzájuk a hír. Mert tudjuk, hogy vannak olyan családok nem kevesen , akik nem olvassák a Magyar Közlönyt vagy kevésbé érdeklődnek a sajtóban megjelent hírek iránt, és egyszer csak azt veszik észre, hogy nem kapnak családi pótlékot, nem tudják, hogyan kell a családi pótlék iránti kérelmet beadni. Szóval lesz egy átmeneti időszak, amikor nagyon sokan későn fognak ráébredni arra a szerencsétlen és tragikus helyzetre, amibe kerültek, és lesznek olyanok, akik talán soha nem fognak élni ezzel a lehetőséggel.

Éppen ezért bízom benne, hogy ezt a javaslatomat a tisztelt Ház el fogja fogadni. Ez csak erre az első szűk esztendőre érvényes, utána ha ezt a tisztelt kormányzat nem fogja kezdeményezni kezdeményezni fogjuk, hogy január 1-jétől az alsó szintet természetesen újra meg kell emelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amit én ebben a módosító javaslatban megfogalmaztam és önök elé terjesztettem, az csak minimális cél, mert a létminimum alatt élők gyermekeinek megvédése és az ez év végéig történő családi pótlék juttatása a célja, mint minimális cél, hangsúlyozom. Nagyon örülnék, ha képviselőtársaim közül néhányan talán éppen a szocialista frakcióból javasolnák csatlakozó módosító indítvány formájában, hogy ez az összeg is alacsony, és ezt emeljük meg nagyobb összegre. Biztos, hogy bennünk partnerre fognak találni, amennyiben ezt megteszik.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)