Pál László (MSZP)
PÁL LÁSZLÓ ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Néhány másodpercnyi hozzászólást engedek meg magamnak Boross Péter ex-miniszterelnök úr hozzászólásával kapcsolatban, hiszen nagyon fényesen ecsetelte, hogy mit tett volna ő, ha folytatódik az ő irányításával a kormányzás 1994 közepén. Néhány dologra e beszédből muszáj reagálnom.
Azt mondotta képviselő úr, abban az esetben, ha ők teszik meg a forintleértékelést tavaly ősszel, nagyobb mértékű és a további leértékelési várakozásokat megelőző lépésre kerül sor. Hadd mondjam el, hogy a kormány működésének 23. napján tett egy 8 százalékos forintleértékelést. Huszonhárom napig valóban várakoztunk, de nem értem, hogy 24 nappal azelőtt miért nem került sor a forintleértékelésre vagy mondjuk egy kicsivel a májusi választások előtt, biztos valamilyen megfontolások voltak.
Azt mondta Boross Péter, hogy az önkormányzati választásokra való tekintettel halogatta ez a kormány az energia-áremeléseket. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy az önkormányzati választások előtt négy nappal ez a kormány vette magának a bátorságot és bejelentette az áremeléseket, ami persze természetesen nem vall feltétlenül politikai bölcsességre, szemben azzal, hogy a megelőző két esztendőben nem került sor az energiaáraknak az inflációhoz történő igazítására, beleértve azt a néhány hónapot is, amikor Boross Péter úr volt az ország miniszterelnöke, és az azt megelőző másfél évet szintén. Azt hiszem, nem lehet ránk fogni azt, hogy politikai megfontolásokhoz igazítottuk az energiaárak bejelentésének kérdését.
A privatizációs bevételek ügyében mondotta Boross Péter egész más lett volna a helyzet, ha végigcsinálják az előző évet. Hadd mondjam el, hogy azt nem tudjuk lemérni, milyen lett volna, de az év első negyedévében tavaly kevesebb volt a privatizációs és egyéb közvetlen befektetési bevétele az országnak, mint idén ebben a nagyon rossznak kikiáltott esztendőben. Tavaly 108 millió dollár jött be az első két hónapban, idén közel 200 millió dollár jött be az első két hónapban és vannak további elképzelések.
Elhangzott az a megjegyzés, hogy a kormány belerohan egy villamosenergetikai, energetikai és bankprivatizációba, méghozzá megalapozatlanul. Hadd mondjam el, hogy néhány héttel ezelőtt, talán egy héttel ezelőtt Szabó Iván a fejünkhöz vágta, hogy miért nem privatizáljuk már az energetikai szektort. Zárójelben megjegyzem, hogy a többi szektorban viszonylag kevés privatizálnivaló maradt hátra, hadd ne mondjam el, hogy milyen okokból. Azt hiszem, ez mindenki számára ismert.
A gazdaságról mindössze annyit szeretnék mondani, hogy én is azt állítom, működik, szerencsére működik a magyar gazdaság, a mikroszféra többé-kevésbé egészséges, nagyon sok egészséges jelenséggel, növekszik az ipari teljesítmény, a mezőgazdasági teljesítmény, az exportteljesítmény akkor is, ha ezt nem igen vesszük észre. Ez örömteli. Amit viszont szeretnék aláhúzni, hogy ha megnézzük jól, mi mindent javasol a kormány, akkor szinte semmit nem találnak, ami a gazdaság működésének fékezését szolgálná. A gazdaság szerkezetében módosításokat akarunk elérni, ezt szolgálja számos elem, de a gazdaság életét nem fékezni kívánjuk, hanem örülünk annak, ami egészséges és tovább működik. (Taps az MSZP padsoraiból.)