Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Egy nagyon kedves hölgy telefonált, aki elmondta a fogászati ellátással kapcsolatban a problémáját. A helyzet az, hogy a hölgy nyugdíjas, fáj a foga, fogászati kezelésben részesül, korábban ment nyugdíjba, a nyugdíja 11 000 forint, de miután korábban ment nyugdíjba, életkora miatt nem illeti meg az ingyenes ellátás, ezért soha nem fogja tudja befejeztetni a gyógykezelést. Mert azt hiszem, hogy azt itt mindenki tudja, hogy 11 000 forint havi jövedelemből fogat csináltatni nem lehet. Eredetileg nem ezzel kapcsolatban kértem szót, de ha már így jött ki, akkor nagyon örülök, hogy elmondhattam.
Pusztai Erzsébet a javaslat 79. §-ával kapcsolatban azt kérdezte, hogy mi történik azzal, akinek betegszabadság jár. Azért kérdezte ezt, mert a 79. § azt mondja, hogy a törvény 19. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki. Ez pedig így szólna: az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, akinek a külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság nem jár, táppénzre legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 25. napját követően jogosult. Tehát ezért tette fel képviselő asszony azt a kérdést, hogy akkor akinek jár betegszabadság, az vajon mikor kaphat táppénzt.
De én azt a kérdést is fel szeretném tenni, hogy akkor akinek nem jár betegszabadság, az mikor jogosult táppénzre. Ugyanis ez a szabály 25. napot mond, van azonban ennek a törvénynek egy 91. §-a is. A 91. § azt mondja, hogy a 19. § (3) bekezdésétől eltérően, tehát attól eltérően, amit az előbb felolvastam, akinek a külön törvény rendelkezése szerinti betegszabadság nem jár, tehát már megint nem jár, táppénzre az 1995. naptári évben legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 20. napját követően jogosult, illetőleg még előtte az (1) bekezdés azt mondja, hogy a 19. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezéseit '95. május 31. napját követően keletkező jogosultság esetén kell alkalmazni. Azonban ez a törvényjavaslat a 19. § (1) és (2) bekezdéséhez nem nyúl hozzá, csak a (3) bekezdéséhez. Az (1) és (2) bekezdés már évek óta hatályban van. Kérdezem én: miért kell olyan szabályt hozni, hogy egy évek óta hatályban lévő rendelkezést, illetve két rendelkezést május 31-ét követően kell alkalmazni?
Szeretnék még hozzászólni a törvényjavaslatnak a járulékalap-kiterjesztésre vonatkozó szabályaihoz, amelyeket számos módosító indítvány érintett, valamint a baleseti táppénzre vonatkozó szabályaihoz. Ezzel kapcsolatban azonban engedtessék meg nekem, hogy itt most kivételesen ne az MDF véleményét mondjam el, pontosabban ez részben az MDF véleménye is, de egy szó szerinti szöveget fogok felolvasni, és ez egy külső szervezetnek a véleménye, ezért kénytelen vagyok ezt előre bejelenteni. Ez a vélemény így szól:
"Az ország jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetében csak olyan javaslatoknak van realitásuk, amelyek a stabilizációt újabb súlyos, adott esetben később a gazdaságra is negatívan visszaható feszültségek keltése nélkül szolgálják, ezzel hosszú távra szavatolják a mindenkori nyugdíjak kifizetését is. A megismert kormányzati javaslatok azonban nem ilyenek".
Ez a külső szerv úgy ítéli meg, hogy vannak a társadalombiztosítási rendszerbe illeszthető olyan lehetőségek, amelyek konszolidálnák a járulékalapot, s garantálnák a bevételek biztosítását, illetőleg realizálását, és amellett megfelelő szabályozással, megfelelő időben reális lehetőség nyílna egy esetleges társadalombiztosítási járulékmérték csökkentésére is.
Ugyanakkor ez a szerv a továbbiakban kötelességének és jogának tartja azt, hogy szót emeljen minden olyan intézkedés vagy eljárás ellen, amelyet a tervezett eredmény elérésére alkalmatlannak tart, amely tovább súlyosítja a nyugdíjrendszer feszültségeit, kockára teszi az igazgatási szervezet működőképességét, és amely sérti az önkormányzatok önkormányzati jogait. Azt mondja ez a külső szerv, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy a munkavégzésre irányuló különböző jogviszonyok közterheit kiegyenlítse, illetőleg közelítse, az egy munkáltatón belüli különböző jogviszonyok esetében önmagában még nem képezi kifogás tárgyát.
(22.50)
A kormány javaslatai azonban ezeken túlmennek, és egyébként is a nyugdíjalaphoz nem kapcsolható kifizetéseknek csak az úgynevezett munkáltatói járulékoltatása elvileg sem fogadható el. Így az a tervezett intézkedés, amely a szerzői jogvédelem alá eső díjakra, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatók baleseti járulékalapjára a biztosítotti jogosultság változatlanul hagyása mellett magas járulékfizetést írna elő, elfogadhatatlan.
Ez a megoldás ugyanis minden ellentételezés nélkül kifejezetten elvonási szerepet szánna a társadalombiztosításnak, és így tovább nyitná a munkáltatói és a biztosítotti járulékalapok közötti ollót. Ez ellentétes mindenféle biztosítási logikával, és a közvélemény részéről indokoltan váltana ki a jelenleginél is hevesebb bírálatokat.
Az említett intézkedéscsomag szerint a társadalombiztosítási járulékalap-szélesítés a szerzői jogvédelem alá tartozó díjakra, juttatásokra, a végkielégítésre, az adómentes étkezési hozzájárulásra és az adóköteles természetbeni juttatásnak minősülő ruházati költségtérítésre vonatkozna. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetőleg társas vállalkozás tagja esetében a baleseti járulék mértéke a jelenlegi 10 százalékról 44 százalékra emelkedne. Problémát jelent, hogy nincsenek átmeneti rendelkezések, ezek nélkül a végrehajtás nehézségekbe fog ütközni.
Ez a szerv felhívja a figyelmet a járulékalapok és az ellátási alapok jelenlegi, illetőleg a tervezett intézkedések következtében jövőbeni feszültségeire és a biztosítási elvtől egyre inkább eltávolodó rendszerére. Ez a tervezet nem felel meg a fenti elveknek, ellentétes a szolgáltatás, ellenszolgáltatás elvárható követelményeivel, kizárólag már a jelenleg is rendkívül magas elvonások további fokozását jelenti.
Ez a testület úgy gondolja, hogy a tervezett intézkedés folytán a bevételek tényleges növekedése kérdéses. Úgy gondolja, hogy inkább arra kell számítani, hogy tovább romlik az amúgy is rossz fizetési morál, és a tiltakozások a társadalombiztosítási szervekre fognak zúdulni. Ezért határozottan kéri a kormányt, hogy amennyiben a célzott körben az elvonásokat mindenképpen növelni kívánja, azt más intézkedésekkel, de semmiképpen sem a társadalombiztosítás feszültségeinek további fokozásával tegye.
A baleseti táppénzzel kapcsolatban pedig azt mondja, hogy a hatályos társadalombiztosítási törvény a baleseti sérültekről fokozott gondoskodási kötelezettséget ír elő, amelynek a baleseti táppénzjogosultság tervezett szigorítása ellentmond. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy arányosan csökkennek a társadalombiztosítási megtérítési igények, és meghatározott körben korábban kerül sor a baleseti rokkantsági nyugdíj igénybevételére. Ezért a tervezett intézkedéstől várt megtakarítás szakmailag is megalapozatlan.
Az a szervezet, tisztelt képviselőtársaim, amelynek véleményét elmondtam, az nem más, mint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat; és ez a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének állásfoglalása.
Az önkormányzati választások nem olyan régen voltak én most a társadalombiztosítási önkormányzatokra gondolok, amely a helyi önkormányzatoknál egy kicsit régebben, de nem olyan nagyon régen volt. Ezeket a választásokat az MSZP-hez közel álló szervezetek nyerték meg, ezeknek a képviselői ülnek benn ezekben az önkormányzatokban. Nem lehetne legalább a saját vagy az MSZP-hez közel álló szervezetekkel valamiféle párbeszédet fenntartani, ha ez a kormány már úgyis azt mondta még kormányra kerülése előtt és kormányra kerülése után is egy darabig , hogy párbeszédre, megegyezésre törekszik a társadalom valamennyi részével? Ha már mással nem, akkor legalább a hozzá közel álló szervezetekkel nem lehetne megegyezni? Hogy lehet az, hogy olyan indítványokat nyújtanak be vagy olyan törvényjavaslatot nyújtanak be, amelyek még ezeknek a szervezeteknek a számára is teljességgel elfogadhatatlanok? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)