Kónya Imre (MDF)
DR. KÓNYA IMRE (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Selmeczi Gabriella képviselő asszony 236. szám alatti javaslatához, módosító indítványához szeretném kapcsolni mondandómat. Az idézett módosító indítványban a képviselő tulajdonképpen a gyermekgondozási díj amelyet a Bokros-csomag el kíván törölni meghagyására vonatkozó módosító indítványainak a következményeit vonja le. Abban a nem remélt, de igenis nagyon valószínű esetben, hogyha ezt a módosító indítványt nem fogja a Ház többsége támogatni tehát mégiscsak eltörli a Bokros-csomag a gyermekgondozási díjat és hozzá hasonlóan a várandóssági segélyt is , arra az esetre tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom az én módosító indítványomat, amely 155. sorszám alatt jelenik meg, és amely a törvényjavaslat 66. §-ának (4) bekezdését kívánja módosítani. Ugyanis ezeknél az eltörölt segélyeknél és járandóságoknál úgy rendelkezik a Bokros-csomag, hogy a folyósított ellátást amennyiben nem kérik az új rendszer szerinti segélyeket legkésőbb 1995. december 31-éig a korábbi szabály szerint kell folyósítani.
Az általános vitában volt alkalmam kifejteni, hogy meggyőződésem szerint az, hogyha bizonyos segélyekben és szociális ellátásokban részesül valaki, és ezt utóbb megvonják, ezt nem teheti a jogállam a szerzett jogok sérelmével. Tehát a jogállamnak nincs joga a már megszerzett jogokat elvonni. Amennyiben szerzett jogként gyakorolok olyan jogosítványokat, amelyek bizonyos előnyökkel járnak, és ezeket a szerzett jogaimat jogszerűen szereztem meg, akkor ha utóbb törvényi változás következtében ezeket a jogosítványokat nem biztosítja az állam a társadalom egy meghatározott köre részére, ezek a megszorító intézkedések, illetőleg jogmegvonások azokkal szemben semmiképpen nem érvényesülhetnek, akik már szerzett jogként ezt megszerezték.
A gyermekgondozási díj, a gyed vonatkozásában és a várandóssági segély vonatkozásában a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy vajon mikor szerzi meg a jogosult ezt a jogot. Meggyőződésem szerint tekintettel arra, hogy a méhmagzat is jogképes a szerzett jog megszerzésének időpontja a gyermek megszületésétől visszafelé számított 300. napra teendő. Ezért a módosító indítványom úgy szól, hogy annak a személynek, aki az e törvény hatálybalépését megelőző napon gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, várandóssági pótlékban részesül, és nem kéri az e törvény szerinti jogosultságának a megállapítását, nem mint ahogy a törvény rendelkezik '95. december 31-éig kell folyósítani, hanem a korábbi szabályok szerint folyósított ellátást az igényjogosultságnak a korábbi szabályok szerinti megszűnése időpontjáig, változatlan feltételekkel folyósítani kell. Ugyancsak a korábbi szabályok szerinti gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre, illetve várandóssági pótlékra jogosult az a személy, akinek az e törvény hatálybalépését követő 300 napon belül gyermeke születik, és a gyermek születésétől számított 30 napon belül erre irányuló kérelmet nyújt be.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom pontosan megítélni, hogy mennyi az anyagi kihatása ennek a módosító indítványnak, de semmiképpen nem lehet olyan mértékű, amely indokolná azt, hogy a tisztelt Országgyűlés ne fontolja meg ezeket az érveket, és alkotmányellenességet kövessen el ennek a törvénynek a megszavazása során.
(23.10)
Az Alkotmánybíróság ugyanis a 62/1193. számú határozatában egyértelműen kimondja a következőket: "A jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. A jogállam a szerzett jogokhoz csak akkor nyúlhat hozzá, ha ezek a jogok jogellenesen, így például az állampolgárok jogegyenlőségét sértő módon keletkeztek." Ez az alkotmánybírósági döntés a privilegizált nyugdíjak elvételével kapcsolatos alkotmánybírósági panaszok kapcsán keletkezett. Akkor azok, akik jogellenesen, az állampolgári jogegyenlőség figyelmen kívül hagyásával kiemelt nyugdíjakat kaptak, sérelmezték, hogy a korábbi Országgyűlés ezeket a kiemelt nyugdíjakat elvette. Az Alkotmánybíróság akkor mondta ki elvi éllel, hogy a korábbi Országgyűlés jogszerűen cselekedett, mert nem tekinthető a szerzett jog egyébként alkotmányos védelmet élvező sérelmének az, ha a jogellenesen megszerzett jogokat utóbb az állam elveszi. Mert a privilegizált nyugdíjak, tisztelt képviselőtársaim, kétségkívül jogellenesen, az állampolgári jogegyenlőség sérelmével kerültek annak idején megállapításra. Ezért az Országgyűlés akkor helyesen járt el, és az ez ellen a döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság elutasította, illetőleg zömükben elutasította, és ennek kapcsán állapította meg általános érvényben a jogosan és a jogszabályok megtartása mellett megszerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettségét a jogállam által.
Úgy vélem, hogy az adott esetben kétség nem férhet ahhoz, hogy a gyedet és különböző egyéb segélyeket egyébként ide értve az alanyi jogon járó családi pótlékot is az az állampolgár, aki gyermeket vállal, a gyermek megfogamzásának pillanatától jogszerűen megszerzi. Ezt már visszavenni tőle nem lehet, tisztelt képviselőtársaim bár az MSZP soraiban mosolyognak és rázzák a fejüket. Úgy gondolom, végre tudomásul kellene venni, hogy jogállamban állampolgárok vannak. Míg kétségkívül a diktatúrában az alattvalóktól el lehet venni a kedvezményeket, hiszen a paternalista állam nyújtja nagyvonalúan a diktatúrában az alattvalónak a kedvezményt, s ezt utóbb, ha az állam jónak látja, vagy ha az állam megszorul, és úgy látja, hogy most már nem képes nyújtani, akkor minden további nélkül visszaveheti. De jogállamban állampolgárok vannak, és nem alattvalók! Az állampolgárok részére az állam nem kedvezményeket nyújt, amelyek tetszés szerint visszavehetők, hanem az állampolgároknak szerzett jogaik vannak, amelyeket ha jogszerűen egyszer megszereztek, utóbb azokat nem lehet visszavenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy fontolják meg ezeket a gondolatokat, és támogassák az említett módosító indítványomat, amely 155. szám alatt van a lajstromban feltüntetve.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)