Tóth Tihamér (MDF)
DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A köztisztviselők jogállásáról szóló '92. évi XXIII. törvény módosítását célozza az előttünk lévő javaslat, és ennek a 241. pontjával kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni. Annál is inkább, miután esély van arra, hogy Balsay István képviselőtársam módosító indítványa bekerüljön a végleges törvényszövegbe, hiszen, mint azt hallhattuk, négy bizottságból három támogatta. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy ezeken a bizottsági üléseken az ott jelen lévő kormányképviselő is támogatta a javaslatot.
Tekintettel arra, hogy majd később, a 244. pontnál az alkotmányügyi bizottság által elvégzett pontosítás arra irányul, hogy a végleges szöveg teljesen korrekt és érthető legyen, ezért szeretném most itt felhívni az alkotmányügyi bizottság figyelmét arra, hogy amikor a módosítást tárgyalják a bizottságban, figyeljenek fel arra, hogy ez az újonnan beiktatni kívánt (2) bekezdés terminológiájában feleljen meg az előtte lévő (1) számú bekezdésben írtaknak. Ugyanis itt álláspontom szerint az volna a korrekt szöveg és talán nem fog megsértődni Balsay István képviselőtársam, ha itt most társszerzőként feliratkozom a módosító javaslata mellé , hogy a (2) bekezdés úgy hangzana, hogy a Ktv. 8. § (3) bekezdése a következők szerint módosul: "Főjegyzővé valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként -..." Én inkább úgy fogalmaznék itt, hogy "... valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzővé...", és akkor így volna korrekt az előző megfogalmazással.
Ugyancsak egy pontatlan szóhasználatra szeretném felhívni a figyelmet. A javaslat 92. § (1) bekezdés a) pontjában a szakmai képesítés meghatározásánál a jegyzőnél az szerepel, hogy "igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi képesítéssel rendelkezik". Azt hiszem, ez így korrekt, fogadjuk el az előterjesztőtől.
(00.40)
Ennek megfelelően javaslom elhagyni Balsay képviselőtársam indítványából ugyancsak az a) pontban az állam- és jogtudományi "doktori" megnevezést, tehát a "doktori" szó elhagyását, ugyanis teljesen korrekt lenne akkor, ha csak állam- és jogtudományi képesítésről beszélnénk. Amennyiben az alkotmányügyi bizottság ezzel egyetért, gondolom, hogy bizottsági módosító indítványként ezt a korrekciót el tudja végezni.
A jelentés következő pontja a 244., amelyet az előbb is jeleztem. Itt ugyan szépészeti beavatkozást végzett el az alkotmányügyi bizottság, de úgy érzem, hogy ezzel rontotta az eredeti beterjesztés tartalmát. A 96. §-ról van szó, amely a köztisztviselői törvény 21. §-át egy új (4) bekezdéssel egészítené ki. A törvényjavaslat indokolásában egy mondat szerepel erről, mégpedig annyi, hogy korábban nem volt megoldva a jegyző helyettesítése és ezzel, az új bekezdésnek a felvételével kívánják ezt megoldani. Javaslom, hogy itt az eredeti szöveget fogadjuk el végső soron, és az alkotmányügyi bizottságnak ezt a pontosítását ne vegyük figyelembe. Ugyanis az eredeti szövegben az a kitétel, hogy "jegyző helyettesítése céljából a képviselő-testületek megállapodása alapján a jegyző további közszolgálati jogviszonyt létesíthet", ez teljesen korrekt. Felesleges ezt úgy kezdeni, hogy más jegyző helyettesítése céljából, ugyanis szóba sem jöhet az, hogy egy jegyző saját magát helyettesíti, és ezzel még plusz közszolgálati viszonyt is létesíthet. Tehát úgy érzem, hogy még alkotmányügyi bizottsági módosító javaslattal se rontsunk ott az előterjesztésen, ahol az korrekt és pontos szöveget tartalmaz.
A jelentés következő pontja a 250., amelyiket szeretnék érinteni hozzászólásomban. Birta Sándor képviselő úr próbálja korrigálni azt a nagyvonalúságot, amit ez az új módosítás tervez bevezetni, miszerint a köztisztviselői bért, a meghatározott alapilletményt plusz-mínusz húsz százalékkal lehet változtatni. Úgy érzem, hogy lehet jó egy ilyen javaslat, de ha ez minden kontroll nélkül érvényesülne, és egyszerűen a köztisztviselő ki lenne téve annak, hogy csak az ő munkahelyi főnöke, minden külön indokolás és minden külön előzetes eljárás nélkül a neki egyébként törvényben megállapított alapilletményét megváltoztathassa, nem biztos hogy azt a célt érné el ezzel az előterjesztő, mint ami az eredeti szándéka volt. Tehát annak ellenére, hogy egy szocialista képviselőtársunk módosító indítványát, ahogy nézem, egyetlenegy bizottság sem támogatja, kérem ennek még egyszer a felülvizsgálatát. Ugyanis semmiféle külön kötelezettséget nem jelent az, ha legalább annyi bekerül a végleges törvényszövegbe, hogy ezt a bércsökkentést vagy esetleg bérnövekedést egy megelőzően lefolytatott minősítéshez lehessen kötni, és akkor máris megteremtődik az alap arra, hogy miért kellett X vagy Y köztisztviselőnek az egyébként törvényben meghatározott alapilletményét csökkenteni avagy növelni.
S teljesen koherens ezzel a javaslattal ugyancsak Birta Sándor képviselőtársam 251. pont alatti indítványa, amikor egy új (5) bekezdés felvételét javasolja a köztisztviselői törvény 43. §-ához. Kapcsolódva az előzőhöz, úgy írja, hogy a (4) bekezdés szerinti alapilletmény megállapításának alapelveit, feltételeit, eljárási módját a helyi érdekegyeztetésben kell kialakítani. Nagyon korrektnek tartom, amikor az érdekegyeztetés szerepét hangsúlyozza egy képviselőtársam, és nem tudom, mi az oka annak, hogy ezt a javaslatot sem támogatja egyetlenegy bizottság sem és sajnos az előterjesztő képviselője sem értett vele egyet. Ha társadalmasítani lehet egy munkahelyi vezetői döntéselőkészítést, és ennek ráadásul még korrekt módozatát le is írja a képviselő, hogy ezt hogyan kívánja megoldani, úgy érzem, lényegesen jobb döntések meghozatalát segítheti elő egy ilyen szabályozás. Magam, akár munkahelyi vezetőként is nagyon tudnék örülni annak, hogy egy-egy döntésem meghozatala előtt lehetőség van ilyen társadalmi és egészen széles körű megállapodás megkötésére vagy éppen egy előkészítésre.
Ugyanezt a gondolatot viszi tovább Birta Sándor képviselő úr a 254. pont alatti módosító indítványában, amelyik a köztisztviselői törvény egyébként az előterjesztő által javasolt új 66/A §-át bővítené ki egy újabb B §-sal és ugyancsak a munkahelyi döntések társadalmasítását készítené elő. Teljesen korrekt a szövegezése az előterjesztésnek, amikor azt mondja, hogy a hivatali szervezet vezetője és a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdekképviseleti szerv minden olyan kérdésre kiterjedő együttműködési megállapodást köthet, amely a köztisztviselő élet- és munkakörülményeit, gazdasági, szociális érdekeit érinti. Ugyanezt folytatja a második bekezdésben, amikor ennek a megállapodásnak a létrejöttére, illetve a kezdeményezés feltételeire utal a képviselő úr és azt mondja, hogy az (1) bekezdés szerinti megállapodást a megállapodásra jogosult bármelyik fél kezdeményezheti, és a tárgyalástól a másik fél nem zárkózhat el.
Úgy érzem, hogy a munka törvénykönyvében és egyéb, a munkajogviszony vagy a köztisztviselői jogviszony hasonlóvá tételével vagy a két terület azonos szabályozási feltételeit biztosítva mindenféleképpen indokolt volna, hogy ha már egyszer a köztisztviselői jogviszonyhoz nem tartozhat az, hogy kollektív szerződést köthetnek ezeken a munkahelyeken, legalább teremtsük meg a mostani törvénymódosítással annak a lehetőségét, hogy egy kvázi kollektív szerződés jöhessen létre, és legalább azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a köztisztviselő élet- és munkakörülményeire, gazdasági, szociális érdekeire vonatkoznak, lehessen egy együttműködési megállapodásban az adott munkahelyre vonatkozó specifikumok figyelembevételével rendezni.
Szeretném kérni még egyszer az előterjesztő képviselőjét, hogy szíveskedjék végiggondolni mindazt, amit Birta Sándor képviselőtársam a módosító indítványaiban leírt. Úgy érzem, hogy semmiféle anyagi teherrel nem járna ezeknek a módosító indítványoknak az elfogadása. Semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent a költségvetés számára. Ugyanakkor lehetőséget biztosítana arra, hogy az egyébként elérni tervezett bérnövekedés, illetve bércsökkentés megvalósítása egy korrekt előkészítés után és egy szélesebb körben megjelenő egyeztetés, illetve egyetértés után kerüljön csak alkalmazásra.
Köszönöm. (Taps.)