Demeter Ervin (MDF)

1995. május 16.

DEMETER ERVIN (MDF): Elnézést kérek, ha most nem háromperces leszek. Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati törvény módosításához kétféle javaslat érkezett. A javaslatok egyik csoportja teljes mértékben elveti azt a szándékot és törekvést, hogy az önkormányzati törvény módosításra kerüljön; a módosító javaslatok másik csoportja igyekszik javítani a kormány által beterjesztett törvényhelyeken. Én a magam részéről a második csoportba tartozó módosító javaslatokat, s még a mai napig is kapcsolódó javaslatokat terjesztettem a tisztelt Ház elé.

Engedjék meg azonban, hogy az elutasítás melletti érveken az idő előrehaladott voltára tekintettel csak röviden, távirati stílusban, vezérgondolatokban menjünk végig, mert megítélésem szerint nagyon sok észrevételük jogos és figyelemre méltó.

Ez az előterjesztés az önkormányzatok gazdálkodását kívánja módosítani. A szándék hangsúlyozni kívánom, a szándék felvetése, hogy itt rendeznivaló területek, rendezendő kérdések vannak, teljesen jogos. Négy év önkormányzati tapasztalat alkalmas is arra, hogy ezeket a kérdéseket számbavegyük.

Meglátásom szerint és úgy tudom, ezzel kormánypárti képviselőtársaim is egyetértenek nem teljes mértékben megoldott az önkormányzatok gazdasági ellenőrzése, nem szabályozott még a csőd, illetve helyesebben én is szívesebben használom ezt a szót az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása. Az önkormányzatok finanszírozási rendszere is újragondolás alatt áll. A törvényjavaslat előterjesztésekor maga a pénzügyminiszter úr utalt rá, hogy az önkormányzatok területén ezek csak a kezdeti és a kisebb lépések, amelyek nagyobb átgondolást igényelnek. Meghallgatásukkor az önkormányzati bizottságban már szóba került az a munka, ami elindult, és az önkormányzatok finanszírozási rendszerét kívánja újraszabályozni.

De ebbe a körbe, a rendezendő kérdések körébe tartozik a kötelezettségvállalások korlátozása is. Azt mondják ezek az érvelők, hogy ezeket a célokat, szándékokat és kérdéseket célszerű és indokolt együttesen kezelni, hisz egyes elemeiben elmaradnak az összefüggések és azok figyelembevétele. Itt jelen esetben nem ez történik.

Az, hogy a 817. számú Bokros- vagy pánikcsomag keretében tárgyaljuk ezt a törvényt, ennek vannak hátrányai, amiket jó, ha számbaveszünk. Hátránya, mint említettem, hogy nem összefüggésében, a felsorolt, a gazdálkodást érintő kérdéseket nem együttesen kezeli. Hátránya az engedjék meg, hogy kritikaként megfogalmazzam , hogy kidolgozatlan, nyers, esetleg durva megoldásokat alkalmaz, ilyen a kötelezettségvállalást érintő rész, de erre majd kitérek, és lesz képviselőtársam is, aki erről szól. S nagy hátránya az is, hogy ennek a csomagnak a keretében tárgyaljuk, s ami ebből következik, hogy nem volt megfelelő érdekegyeztetés, így az előterjesztő nem tudta teljesíteni törvényes kötelezettségét, ami az önkormányzati törvény 102. §-ából adódik, és nehéz helyzetbe hozza a miniszterelnök urat, amikor újfajta érdekegyeztetésről beszél. Tisztázzuk: ebben a kérdésben nem volt érdekegyeztetés az önkormányzatokkal, az önkormányzatok érdekképviseleteivel.

Ezek a hátrányok indokolttá teszik annak a végiggondolását, hogy e törvény keretei között célszerű-e az önkormányzati törvényhez hozzányúlni. Két bekezdésből áll az előterjesztés, a módosító javaslat. Az egyik a kötelezettségvállalást kívánja szabályozni, a másik pedig a könyvvizsgáló intézményét bevezetni.

Maga a kötelezettségvállalás az a tipikus eset, amit önöknek említettem, hogy egy szűkszavú, egy rövid, rapid megoldást kínál, ami egyszerűen és elegánsnak nem mondható módon elintézi azt, hogy az önkormányzatok kötelezettségvállalását törvény szabályozhatja. Ebből az következik, hogy egy kétharmados törvény, az önkormányzati törvény egy nagyon fontos eleme kikerül a kétharmados körből, és feles törvény módján szabályozható. Meglátásom szerint ez egy olyan súlyú kérdés, amit nem lehet ebből kivenni, ami az önkormányzatok esetében olyan döntő mértékű, amit nem tartunk célszerűnek kiemelni.

Meg kívánom jegyezni, hogy a magam részéről a szándékkal hangsúlyozni kívánom, hogy a szándékkal , mely szerint valamilyen formában korlátozni kell az önkormányzatok kötelezettségvállalását, személy szerint egyet tudok érteni. De az a megoldási technika, amit a kormányzat elénk tárt, nem alkalmas ennek jó megoldására.

Nézzük a könyvvizsgáló intézményét! Módosító javaslatot terjesztettem elő több képviselőtársammal a könyvvizsgáló intézményrendszerének megoldási technikájához, és nagy örömöt jelentett számomra, hogy a 92/B § (1) bekezdésében tett javaslatom, a 92/B § (3) bekezdésében tett javaslatom, ha jól értem, gyakorlatilag bírja az előterjesztő támogatását, és a 92/C § (3) bekezdéséhez tett javaslatom is talán bírja az előterjesztő támogatását. Ezt onnan gondolom, hogy ebben az esetben is létezik egy olyan kapcsolódó módosító javaslat, amit az önkormányzati bizottság fog beadni talán már meg is tette és megvitatni, és ezt abban a kivételes helyzetben voltam, hogy hozzájuthattam, és megtiszteltek azzal a bizalommal, hogy ezt megosztották velem volt szerencsém megnézni.

(2.50)

Nézzük tételesen, melyek azok, amelyek nem kerültek ebbe bele! Tehát kizárólag azokkal kívánok foglalkozni, amelyek ebbe nem kerültek bele és nem kerültek elismerésre.

A 92/A § (1) bekezdése szabályozza azoknak az önkormányzatoknak a körét, ahol a könyvvizsgáló bevezetésre kerül, megemlíti a könyvvizsgáló megbízását, illetve választását erre majd a későbbiekben visszatérek , megemlíti a beszámoló közzétételét és a szerződés kötését a könyvvizsgálóval. Az önkormányzatok köre az előterjesztés szerint a nagy önkormányzatokra terjed ki: megyei, megyei jogú város, Budapest, Budapest kerületei. Én ezt üdvözlöm, bár megfontolásra ajánlom a kör esetleges kiszélesítését.

A jelenlegi javaslat a könyvvizsgáló megbízását említi. Módosító javaslatot tettem, ami a könyvvizsgáló választására vonatkozik. Azért van jelentősége és eltérő tartalma a két szónak, mert mind a két fogalom ismert és használt a gazdasági társaságok esetében, ahol szintén könyvvizsgáló működik. A gazdasági társaságok esetében úgy rendelkezik a Gt., hogy könyvvizsgálót a legfőbb szervezet ez a gazdasági társaság esetében jelenleg a közgyűlés választja meg. Ismeri a megbízás fogalmát is, ami arra az esetre szól, ha valamilyen oknál fogva a könyvvizsgáló lemondott, elhalálozott, vagy valamilyen formában nincs, nincs lehetőség a legmagasabb testület összehívására, és ideiglenes jelleggel meg kell bízni valakit. Vagy pedig egy olyan feladat ellátására kap megbízást a könyvvizsgáló, ami nem tartozik törvényi kötelezettség körébe.

Ezért tisztelettel azt javasolnám, hogy a fogalmak azonos használata érdekében a "megbízás" szót "választás"-ra módosítsa az előterjesztő. Én ennek megfelelő kapcsolódó módosító javaslatot beterjesztettem a mai napon a tisztelt képviselőtársaim részére.

A 92. § (1) bekezdése rendelkezik arról talán megfelelően, hogy ez a választás a képviselő-testület feladata. Ugyanakkor egy technikai feladattal látja el a polgármestert. Nevezetesen azzal, hogy a szerződést a könyvvizsgálóval megkösse. Tekintettel arra, hogy ez egy technikai jellegű feladat, kapcsolódó módosító javaslatot terjesztettem be Gaál Gyula képviselőtársam javaslatához kapcsolódva. Nevezetesen azt, hogy amennyiben ez egy technikai jellegű feladat, akkor javasoljuk ennek elhagyását. Nem szükséges akkor ezt a kérdést törvényi szinten rendezni.

A legnagyobb érdeklődés és a legtöbb módosító javaslat a 92/C fejezetéhez érkezett, amely a könyvvizsgáló feladatát, a könyvvizsgálat körét és a könyvvizsgáló jogosítványait kívánja szabályozni. Az eredeti előterjesztés minden olyan gazdálkodást érintő javaslatot könyvvizsgálat alá kíván vonni, amely a testület elé kerül. Természetesen ezt többen túl tágnak találtuk. Ennek megfelelően módosító javaslatok érkeztek. Többek között 273. számon Lampert Mónika és Keller László tollából is.

Kicsit nehéz eligazodni az ajánláson, mert a kormány ezt az előterjesztést az egyik bizottsági ülésen támogatja, a másikon nem. Azonban ezt szűkíteni kívánja magára a költségvetés tervezetére és a zárszámadás tervezetére.

Végiggondolva ezt a kérdést, megítélésem szerint a könyvvizsgálat körének ki kell terjedni a költségvetési rendeletre és ennek a rendeletnek a módosításaira. Azért mondom, hogy a rendeletre és nem a rendelettervezetre a későbbiekben utalni fogok rá, hogy a hitelesítő záradék az igazi , mert amennyiben a könyvvizsgáló egy rendelettervezetet leszignál, ellát egy záradékkal, az a képviselő-testület ülésén még értelemszerűen változhat. Tehát abban az esetben, ha változott a képviselő-testület ülésén, indokolt, hogy a könyvvizsgáló átnézze, mert nem azt szignálta le, nem egészen biztos. Ezért javaslom azt a megoldási technikát, hogy ne a rendelettervezetet, hanem a rendeletet.

Meglátásom szerint hasonlóan, mint ahogy képviselőtársaim tették, a költségvetési beszámolót is könyvvizsgálat alá célszerű vonni. Én a magam részéről ezt kiegészítettem a költségvetési beszámoló részével, a vagyonleltárral, hisz a hatályos önkormányzati törvényünk szerint a költségvetési beszámoló része a vagyonleltár. Én ezt nagyon fontos kérdésnek tartom, és az elmúlt négy évben önkormányzati munkám során igyekeztem erre megfelelő hangsúlyt is helyezni. Talán, ha az lehetett a feladata az első négy évnek az önkormányzatoknál, hogy készüljön ilyen vagyonleltár, egyszerűen legyen és ez sem csekély eredmény, talán van több olyan önkormányzat még az országban, ahol ez nincsen, akkor a második négy évnek mindenféleképpen magasabbra kell állítani a mércét. És ez a magasabb mérce véleményem szerint az legyen, hogy ez a vagyonleltár hiteles legyen. Tehát a könyvvizsgáló ellenjegyzése térjen ki rá.

Milyen szempontok alapján kerüljön a könyvvizsgáló által véleményezésre a költségvetési rendelettervezet és a költségvetési beszámoló? Segítséget jelent számunkra a számviteli törvény, ami a könyvvizsgáló működését szabályozza természetesen még csak a gazdasági társaságok körében , és azt mondja, hogy olyan szempontok szerint kell a könyvvizsgálónak megnézni a nevezett rendelkezéseket, hogy azok valós adatokat tartalmaznake és megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.

Megítélésem szerint hasonlóan alkalmazhatjuk ezeket a rendelkezéseket, és egy nagyon fontos dologgal javaslom kiegészíteni az előterjesztést, amit a gt. ismer, a jelenlegi előterjesztés nem.

Nevezetesen azzal, hogy ennek következtében, amikor megtörténik ez az ellenőrzés, hogy a valós adatokat tartalmazza mondjuk a költségvetési beszámoló és megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor a könyvvizsgáló lássa el egy hitelesítő záradékkal, hisz ez az egész procedúra célja. Az a célja gyakorlatilag, hogy kikényszerítsük az önkormányzatból ezt a hitelesítő záradékot, hogy elérjük azt az állapotot, hogy a valós tényeket tartalmazza.

(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán foglalja el.)

A könyvvizsgáló jogosítványa is vitát, illetve módosító javaslatot szült a tisztelt képviselőtársaim körében. A könyvvizsgáló jogosítványai között szerepel, hogy összehívhatja a képviselő-testületet. Javaslom kiegészíteni az eseteket egy új elemmel, nevezetesen azzal, ami a gazdasági társaságok esetében könyvvizsgálói kötelezettség, hogy akkor is éljen ezzel a jogosítványával, ha tudomást szerez arról, hogy az önkormányzat vagyonának jelentős csökkenése várható.

Többen úgy láttuk, hogy a könyvvizsgálót túl erős jogosítvánnyal kívánja felhatalmazni a törvény, amikor direktben képviselő-testületi összehívást nyújt neki. Olyan jellegű módosító javaslatot nyújtottam be, ami ezt közvetetté tenné, ezt a jogosítványt nem magának a könyvvizsgálónak a kezébe tenné le, hanem a közigazgatási hivatal vezetőjének a kezébe. Tehát abban az esetben, ha a közigazgatási hivatal vezetője indokoltnak tartja, akkor ő hívja össze a közgyűlést.

Összességében úgy látom és próbálva a konstruktív ellenzéki magatartásra módosító és kapcsolódó módosító javaslatot tenni a beterjesztett törvényjavaslathoz hogy a kötelezettségvállalási szabályozás, amit a jelenlegi előterjesztés tartalmaz, nem alkalmas arra, hogy a tisztelt képviselőház elfogadja.

A második része a könyvvizsgáló intézményét tartalmazza; úgy gondolom, megtettük azokat a módosító és kiegészítő indítványokat, amelyek elfogadása esetén a magam részéről jó szívvel el tudom fogadni a törvénynek ezt a tételét, és jó szívvel tudom ennek esetén ezt képviselőtársaimnak, a karéj minden oldalán ajánlani.

Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

(3.00)