Keller László (MSZP)
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Május második hétvégéjén meglepetéssel hallottam a rádió-, majd a televízióhírt, amely arról tudósított, hogy a Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetője szükségesnek tartja parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. A hír hallatán ugyanis eszembe jutott 1994. november 8-a, amikor is az 1993-as év zárszámadásának vitájában felvetettem, hogy a zárszámadás azon túlmenően, hogy a jövőbe mutató tanulságokkal szolgál egyfajta elszámolásra is lehetőséget kínál. Akkor nem sokat késett a reagálás. Egy órával később éppen Szabó Iván képviselőtársam fejezte ki értetlenségét. Nehezen tudta értelmezni vizsgálóbizottságra való invitálásomat, mert akkor nem hitte, hogy a parlamentnek a saját Állami Számvevőszéke felülvizsgálatára még egy számvevőszékebb intézményt kell létrehozni. De visszatérve a hírre, a hírt tett követte, és megfogalmazódott frakcióvezető úr részéről a határozati javaslat. Az ebben foglaltak több képviselőtársamat elgondolkoztatták: az elmúlt hetekben milyen sokszor emlegettünk a bankkonszolidáció következményét, és semmit sem tudunk róla! Nem tudunk megválaszolni olyan kérdéseket, melyekre a frakcióvezető úr is keresi a választ. Ő 12 milliárd forintot nem lát át mi közel harmincszorosának a sorsát nem ismerjük. A Kisgazdapárt pénzügyekben jártas szakértője lassan egy hónapja folyamatosan zúdítja interpellációs kérdéseit az 1993-as zárszámadásról készített ÁSZ-jelentésre alapozva.
Egyértelművé vált a határozati javaslatot benyújtó társaim számára is, hogy nem halogathatjuk tovább a vizsgálatot. Látnunk kell, hogy mi történt 1992-től "adós- és bankkonszolidáció" bűvös fogalom alatt. Milyen következmények levonásával és milyen személyes felelősségmegállapítással párosult? Az sem közömbös, hogy a döntések milyen nyilvánosság mellett születtek, és milyen országgyűlési felhatalmazás vagy tájékoztatás mellett zajlottak. Köszönöm türelmüket. (Taps a bal oldalon.)