Füle István (MSZP)
DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Egy konkrét példán keresztül szeretném indokolni azt a törvényjavaslat-módosítást, amelyet már Filló Pál is említett a bizottsági ajánlóban.
(18.10)
Ez a konkrét példa pedig a következőképpen hangzik: Jász-Nagykun-Szolnok megyében a munkáltatók az 1994. év során több mint 18 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek be a megye tizenegy munkaügyi kirendeltségén. Ebből 367 állás került betöltésre külföldi állampolgárok által. Hogy sok-e ez vagy kevés, arra nem is olyan egyszerű a válasz. A külföldi bérmunkát felvállaló cégek, amelyeknek a biztos megrendelése függ egy-egy határidő pontos betartásától, munkaerőigényük azonnali, gyors kielégítését várják, és ha ez nem megy magyar munkaerővel, benyújtják igényüket külföldiek foglalkoztatására. Erre nem kevés példa adódik a megyében, főleg a konfekcióiparban, Kinder-tojás összeszerelésénél, azaz többségükben szakképzettséget nem igénylő, betanított munkakörökben.
Természetszerűen adódik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy közel 30 ezres nagyságrendű regisztrált munkanélküli-állományból amelynek közel 50 százaléka nyolc általánossal vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik nem elégíthetők ki a fent említett munkaerőigények. A külföldi foglalkoztatását kérelmező vállalkozók szerint napnál világosabb az ok: a munkanélküli nem akar dolgozni. A tömegével kiközvetített és az ellátási rendszerbe nagy számban újra visszatérő munkanélküliek bérjegyzékei viszont arról tanúskodnak, hogy a napi nyolcórás, monoton szalagmunkán, teljesítménybérben dolgozók átlagos havi nettó keresete általában nem haladja meg az 5-6 ezer forintot. Áprilisban a munkanélküli-járadék átlagos havi bruttó összege 11 ezer 355 forint, a jövedelempótló támogatásé 6720 forint volt. Hogyan lehetséges ez?
Egy Kinder-tojás összeszereléséért 45 fillért kap a munkavállaló. Naponta 1500 darabot kell összeszerelnie ahhoz, hogy kijöjjön a 100 százalékos teljesítmény, azaz megközelítőleg a minimálbér: jelenleg 12 ezer 200 forint. Ebből persze még lejön a 10 százalékos nyugdíj- és egészségügyi biztosítási járulék, és ha nem helyben lakó, akkor havi 500 forint útiköltség, amit a munkásokat szállító busz használatáért számít fel a munkaadó. Nem nehéz kiszámítani, hogy ezek után mennyi marad a borítékban persze annak, aki 100 százalékot, netán többet teljesített. A 100 százalék azonban általában csak papíron teljesíthető ma Magyarországon ugyanis egyetlen munkaerőpiaci szervezetnek sincs jogosítványa arra, hogy a gyakorlatban felülbírálja a kialakított normákat.
Azt a munkanélkülit, aki nem fogadja el a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, a foglalkoztatási törvény értelmében három hónapra kizárják a járadékfolyósításból. Aki tehát nem akar erre a sorsra jutni, ha csak egy hónapra is, de el kell fogadnia a felkínált éhbért. A végeredmény rendszerint ugyanaz: a munkanélküli egy-kéthónapos próbálkozás után visszakerül az ellátási rendszerbe, a vállalkozó pedig esetenként több száz munkanélküli kiközvetítése után benyújtja a kérelmét a külföldiek foglalkoztatására. Az ukrán vagy román munkaerő ugyanis még ennél is szégyenteljesebb bérért vállalja el a munkát. A munkaügyi központnak pedig a jelenlegi jogszabályok értelmében ha a munka elvégzéséhez megfelelő képzettséggel rendelkező magyar munkaerő nem áll rendelkezésre az engedélyt ki kell adni, és a kör itt be is zárul.
A megoldás nem egyszerű, hiszen egyszerre kellene megvédeni a magyar munkaerőpiacot a külföldiek foglalkoztatásának bérleszorító hatásától, a magyar piacot pedig a külföldi megrendelések elvesztésétől.
Nyugat-Európában általában a kvótarendszerrel kényszerítik a munkaadókat a hazai munkavállalóknak megfelelő körülmények biztosítására. A törvényjavaslat s a benyújtott módosítás amely szerint a megyei munkaügyi tanácsok véleményét be kell szerezni efelé tett lépést. A megyei munkaügyi tanács szerepének felértékelése az érdekegyeztetés rendszerének továbbfejlesztéséről is szól, ezért is tartjuk fontosnak a módosító javaslat elfogadását.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps.)