Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel azonos szerkezetben kell elkészíteni, valamint "a mérlegeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk".Az Állami Számvevőszék az 1993. évi zárszámadás dokumentumainak ellenőrzése során megállapította, hogy a mérlegeknél az előző év tényadatait a törvényjavaslat mellékletei nem tartalmazzák. Egyes előirányzatok teljesítése nem azon a címen jelent meg, ahol azokat megtervezték; számos címelőirányzat teljesítését más fejezet, cím, alcím mutatja ki. Az ÁSZ megállapította, hogy a költségvetés teljesítése részleteiben nyomonkövethetetlen, sokszor még a céljellegű feladatok teljesítése sem értékelhető.
A zárszámadási törvényjavaslat 19. §-a az államadósság növekedésének tényezőivel foglalkozik. E hivatkozások azonban hiányosak, félrevezetőek, mivel nem tartalmazzák az államadósság 1993. évi növekedésének valamennyi tényezőjét. Így a javaslat 19. §-a szerint az államadósságot 462 millió 205 ezer forinttal növelték az államkötvény-kibocsátások. A hivatkozott összeg azonban valójában 76 millió 565 ezer forintot tett ki. Hiányzik a hivatkozásból a hitelkonszolidációs rendszer működéséhez szükséges 285 millió 640 ezer forint, amelyért speciális államkötvényt bocsátottak ki. Hiányzik továbbá 100 millió forintnyi államkötvény összege, amellyel az előző években kibocsátott rövid lejáratú értékpapírt váltották ki stb.
A kormány több intézkedése hátrányosan befolyásolta a zárszámadás valódiságát. Így például az orosz fegyverszállításokkal összefüggő 101,5 milliárd forint bevétel és kiadás a forgóalap bankszámláin nem futott keresztül. Az 1993-ban ki nem utalt támogatásokat a PM teljesítéseként számolta el, valójában letéti számlára utalta, például a háztartási tüzelőolaj-engedélyekkel összefüggő önkormányzati feladatok finanszírozását szolgáló 74,8 millió forintot.
A mérleg és az éves költségvetési beszámoló valódiságát sértette, hogy helytelen adatokat szerepeltettek a mérlegben, így az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál, a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál, a HM-nél, a Népjóléti Minisztériumnál, a Külügyminisztériumnál, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnél.
A privatizációs bevételek elmaradása miatt a forgóalapnak vissza nem fizetett előleg 19,5 milliárd forint, amely a központi költségvetés végleges kiadásává vált. Az előirányzat megváltoztatását csak az Országgyűlés hozzájárulásával lehetett volna eszközölni, a kormány ilyen felhatalmazást nem kért, így törvénysértést követett el.
A rubelben elszámolt külkereskedelmi követelések megvásárlására törvényi felhatalmazás nélkül került sor kötvények kibocsátására, amely 4,1 milliárd forint kamattöbblettel terhelte a belföldi államadósságot.
Ezek után kérdezem miniszter úrtól:
1. Mit tesz a kormány, hogy ilyen és ehhez hasonló súlyos törvény- és alkotmánysértések a jövőben ne fordulhassanak elő?
2. A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetése meghamisításának van-e felelőse?
3. Sor került-e felelősségrevonásokra?
Köszönöm. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)