Kósa Lajos (Fidesz)
KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnöknő. Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársak! A múlt héten szerettem volna elmondani ezt az interpellációt, de remélem, még most sem vesztette teljesen aktualitását. Igyekeztem a címben pontosan meghatározni, hogy mely problémáról van szó.Minden évben május környékén a részvénytársasági formában működő gazdasági vállalkozások rendes közgyűlésüket tartják. Ezek a közgyűlések általában döntenek a képződött nyereség felhasználásáról. Ilyenkor döntenek általában arról, hogy a gazdasági társaság vezetői milyen prémiumban vagy jutalomban részesülnek a tulajdonosok részéről.
Úgy gondolom, ha egy részvénytársaság magántulajdonban működik, akkor tulajdonképpen a tulajdonosok önálló döntése az, hogyan méltányolják vagy értékelik a vállalat vezetőinek tevékenységét. Senkinek semmi kifogása nem lehet az ellen, ha egy magántulajdonú részvénytársaság veszteséges vezetőjét a tulajdonosok nagy jutalomban részesítik, hiszen a saját pénzüket bukják el, az ő döntésük, jogukban áll.
Azonban tudjuk, hogy Magyarországon nagyon sok olyan társaság létezik, amelyben többségi állami tulajdon van. A többségi állami tulajdont ezeken a közgyűléseken a privatizációs tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozók képviselik: az ÁVÜ, az ÁV. Rt. vagy később az ÁPV Rt. munkatársai. Tekintettel arra, hogy én most kizárólag a többségi állami tulajdonú részvénytársaságok esetén tanúsított magatartásról szeretnék kérdezni, figyelmen kívül hagyom azokat, ahol az állami tulajdon kisebbségi tulajdont képvisel.
Úgy gondolom, hogy szemben a magántulajdonosokkal az állami tulajdont képviselők nem lehetnek elnézőek. Vagyis, ha egy ilyen társaság, ahol többségi állami tulajdon van, veszteséget termel, akkor tekintettel arra, hogy itt a köz vagyonáról, az állam vagyonáról van szó nem lehetünk elnézőek. Ilyen társaságok vezetői esetében nem szabad, nem lehet vezetői prémiumot, jutalmat kifizetni. Ehhez az ÁPV Rt., az ÁV Rt., az ÁVÜ munkatársai, akik a képviseletet ellátják, nem járulhatnak hozzá.
Tekintettel arra, hogy ez a folyamat most zajlik, nyilvánvaló, hogy a privatizációs miniszter úr, amikor döntött ezekről a kérdésekről, valamilyen álláspontot képviselt a munkatársak eligazításánál. Azt szeretném tudni, volt-e ilyen stratégia, és ha volt, akkor mi volt. Magyarul, a kérdésem röviden:
A privatizációs miniszter úr tett-e valamit annak érdekében, hogy a veszteséget kimutató többségi állami tulajdonú részvénytársaságok vezetői milyen formában kapjanak jutalmat, egyáltalán, kaphatnak-e az ő megítélése szerint?
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)