Kis Gyula József (MDF)
DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Ott hagytuk abba, hogy generációnyi időre szóló ítéletet készül hozni a Ház, és ezért szeretném a képviselőtársaimat figyelmeztetni arra... (Zaj.)... amennyiben a szavazás előtt még néhány perc figyelmet szánnak erre a kérdésre -... (Közbeszólás a bal oldalon: Van aki nem.)..., hogy az a teljes csomag, amely most a kormány által előterjesztésre került, az ehhez kapcsolódó pótköltségvetés, illetve társadalombiztosítási költségvetés, alapvetően alakítja át a társadalmi jövedelmek elosztását. Lerombolja a gyermektámogatás állampolgári jogát, a százados biztosítási jogon járó táppénzrendszert, veszélyezteti az egészségügy működőképességét, ezen belül különösen az üzemegészségügyet, a biztosítási díj fejében járó fogorvosi ellátást, a megelőző sportorvosi ellátást és nem utolsósorban az önkormányzatok autonómiáját. Megtehetik. De az új, ami ezek helyébe lép, valahol a ködös jövőben rejlő ígéret: majd ősszel, majd visszatérünk rá. Nos, Herodotoszt hadd idézzem, aki azt mondta, hogy barbár az, aki lerombolja azt, amit nem tud felépíteni. Nincs más alternatíva mondják erre önök , vállalnunk kell. Egy gondolkozó ember számára a "nincs más alternatíva" önmagában is nagyon nehezen elfogadható, mert a "nincs" a csalhatatlanságot feltételezi, a "nincs más alternatíva" pedig azt jelentené: ha az előember, még a fán, amikor észlelte, hogy fogy a körte, azt mondta volna, hogy nincs más alternatíva, mint hogy kevesebb körtét együnk, valószínűleg még mindig a fán élnénk, ami ahogy mostanában érzem magam nem biztos, hogy hátrányunkra válna. (Zaj a bal oldalon.)
Mondták, hogy nem hallottak ellenérveket. De vajon meg akarták-e hallgatni? Hajnalban, süket fülek előtt, félig lehunyt szemek előtt kellett érvelnünk. Valóban nem a mi feladatunk lenne egy működőképes törvényt módosításainkkal létrehozni, mégis megkíséreltük. Érvek tucatjait soroltuk fel: elmondtuk, hogy a szociális és a gyereknevelési kiadások csökkentése nem takarít meg, rosszabb hatásfokú, kevésbé célzott az előzőnél, a remélt megtakarítások egy részét elviszi az infláció, hogy a táppénz átalakítása diszkriminál a nem teljesen egészségesek hátrányára, és 40 év felett nincs egészséges ember, csak rosszul kivizsgált beteg mondják az orvosok.
Szerencsére az önkormányzatok 20 százalékos elvonásának lehetőségét meggondolni látszanak a kormánypárti képviselők, erre utal, hogy visszavontak egy módosító javaslatot az utolsó pillanatban. Remélem, hogy érveink itt meghallgatásra találtak, hiszen ebben a kérdésben név szerinti szavazást is kértünk. Ezt majd eldönti a következő idő.
Kedves Képviselőtársaim! Rövid az időm: tizennyolc óra vitáját összefoglalni öt percben nagyon nehéz. Csak egyetlenegy dolgot kérek: számoljanak utána, és gondolkozzanak el. Az ítélet-végrehajtás Amerikában a villamosszéknél úgy történik, hogy öt gombot nyom meg öt ember, de abból csak egyik működik. Itt mindegyik szavazógomb működik.
Minden egyes szavazat, minden egyes ember szavazata azt jelenti, hogy 1500, hatévesnél idősebb gyereknek szűnik meg a családi pótléka, hogy 100 kórházi ágyat, egy osztályt csukunk be, hogy 30 főiskolai oktatót bocsátunk el, hogy 30 fogorvost, 300 fog kerül eltávolításra. Arról nem beszélek, hogy mi ennek a közvetlen egészségügyi hatása.
Én arra kérem önöket az utolsó pillanatokban, hogy egyéni felelősségükre hallgatva szavazzanak most, nyomják a gombot, ami mindenkinél egyenként ennyit jelent, s gondoljanak arra, hogy ha lesznek még unokáink, és mi is leszünk akkor, akkor érettségi tétel leszünk, és érettségi előtt meg fogják kérdezni, hogy most ki, miért döntött úgy, ahogy döntött. Köszönöm, elnök úr. (Hosszan tartó taps a jobb oldalon.)
(17.50)