Eörsi Mátyás (SZDSZ)

1995. május 22.

DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! G. Nagyné Maczó Ágnes képviselő asszony a felszólalásában legalább tizenkilencszer említette a nevemet, mégsem kaptam szót utána, hogy erre reflektálhassak. Azt hiszem, hogy most itt van ennek lehetősége. A szónok, amikor a nevemet többször megemlítette, kérdéseket intézett hozzám. Jártam-e Szlovákiában? Igen, jártam. Jártam-e Kassán? Igen, jártam. Jártam-e kassai boltban és vásároltam-e? Igen. Jártam-e a Rákóczi Múzeumban? Igen. A kérdéseire igen a válaszom, kivéve azt, amikor azt kérdezte, hogy hallottam-e, hogy a szlovákiai magyar gyerekek mit suttogtak G. Nagyné Maczó Ágnes fülébe. Nem, ezt nem hallottam. (Derültség a kormánypártok soraiban. Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ő sem!)

Egyebekben pedig ismerem a szlovákiai magyarság körülményeit. Azt gondolom, hogy amikor a szlovákiai gyerekek nem Maczó Ágnes fülébe suttognak, hanem hangosan beszélnek, akkor azt mondják, hogy a Szlovákiában uralkodó rettenetes helyzeten változtatna az alapszerződés, ugyanis az 1201-es ajánlás, a koppenhágai dokumentum, mind-mind olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek eddig a legmagasabb szintű kisebbségvédelmi dokumentumok. Ha a szlovák kormány az aláírással ennek a belső joggá tételére kötelezte el magát, és ez megvalósul, akkor az ő helyzetük lényegesen javulni fog. Ezt hallottam Szlovákiában, nem pedig az ő fülébe való suttogásokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)