Bársony András (MSZP)

1995. május 22.

BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Ha már a tárgyszerűségnél és korrektségnél tartunk, hadd bocsássam előre, hogy sokadmagammal valóban nagyon nagyra értékeltem néhány ellenzéki képviselőtársam higgadt és tárgyszerű véleményét, ami nemcsak az ülésteremben most, hanem a külügyi bizottság korábbi ülésein elhangzott. Azonban nem lehet egy kalap alá venni ezekkel a tárgyszerű véleményekkel mindazt, ami ugyanezeken a helyeken, többek között most az ülésteremben ugyanezen alkalmakkor elhangzott. Hogy csak a tárgyszerűségnél maradjak, mondjuk nem lehet Németországnak tulajdonítani az első világháború kirobbantását, vagy Lavoca-nak hívni egy olyan várost, amelynek magyar nevét ugyan a szónok pontosan mondta, de miután ma Szlovákiában van, nem egészen ez a neve. És sorolhatnám tovább a hasonló érveket. Úgy gondolom, ez azt az érzést kelti bennünk, hogy bizonyos tények ismeretének hiányában persze lehet látszólag korrekt álláspontokat megfogalmazni az alapszerződéssel kapcsolatban.Befejezésül még egy dolgot hadd tegyek hozzá a korrekt interpretáció kérdéséhez. Ennek az egész alapszerződésnek van egy alapvető dilemmája. Többen emlegetnek Beneš-dekrétumokat. Vajon hány képviselőtársam tudja, hogy Beneš-dekrétum címszó alatt amely persze önmagában még nem jogi kategória több mint száz elnöki rendelet jelent meg, amelyeket Eduard Beneš annak idején kézjegyével ellátott, és amelyek bekerültek a ma már két ország jogrendjébe. Úgy gondolom, ezeknek elenyésző kisebbsége az, amely egyáltalán releváns lehet a tárgyalt napirendünk szempontjából. Tárgyszerűségről beszélni tehát olyan jogcsomag tekintetében, amelynek az adott témához, gyakorlatilag egy-két jogszabályától eltekintve, semmi köze nincs, úgy gondolom, hogy nem a vitát és nem az alapszerződést minősíti, hanem az alapszerződéssel kapcsolatban állásfoglalókat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)