Lamperth Mónika (MSZP)

1995. május 22.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már jómagam is azzal a megjegyzéssel szerettem volna kezdeni reagálásomat, amit elnök úr elmondott, hogy a napirend előtti hozzászólások műfaja a napirenden nem szereplő kérdésekhez kötődik, és ma a részletes vitát követő módosító indítványokról fogunk szavazni. Ennek ellenére, azok a gondolatok, amelyeket Kónya Imre elmondott, azt hiszem, nagyon fontosak. Különösen arra szeretnék reagálni, amit Kónya Imre képviselő úr mondott, hogy érzéketlenek voltunk ebben a vitában. Azt hiszem, akik itt voltak reggel 7-ig, és végigülték ennek a maratoni ülésnapnak a teljes idejét, saját maguk számára is levonhattak következtetéseket ebből a vitából. Államtitkár úr elmondta, hogy az érdemi észrevételekre a kormány igenis reagált és fontosnak tartotta azokat. És hadd utaljak azokra a bizottsági vitákra, ahol ellenzéki és kormánypárti képviselők együtt próbálták olyan irányba vinni a módosító indítványokat, hogy az elfogadható legyen, hogy az egész csomagot ne törje, ne puhítsa föl, hogy azt a célt, amit a kormány kitűzött ezzel maga elé, elérjük, de mégis, szociálisan érzékenyebb legyen ez a megoldás.Szeretnék utalni az önkormányzati bizottság ülésére, hiszen ott mindketten dolgozunk. Én magam is az egyik saját módosító indítványomhoz csatlakozva fogadtam el Tóth Tihamér képviselőtársam észrevételét, ami jobbá tette a módosító indítványt, és ezt a bizottság egyhangúlag elfogadta.

Tehát én azt gondolom, a kormánypárti képviselők nem vádolhatók érzéketlenséggel ebben a vitában. Néhány döntés, azt hiszem, nekünk is nagyon fájdalmas, de ezt a csomagot, ha elhatározta a kormány, ha elhatározták a kormánypárti frakciók és elhatározták , akkor azt gondolom, végig kell vinni. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)