Jeszenszky Géza (MDF)
DR. JESZENSZKY GÉZA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Őszintén sajnálom, hogy a miniszterelnök úr halaszthatatlan közfeladat ellátása kapcsán távol van, mert amerikai útja előtt ez egy neki szóló, aktuális kérdés. Azért azonban, hogy ne váljék okafogyottá az interpelláció, engedelmükkel elmondom.A miniszterelnök úr a közelmúltban fogadta azt a két Nobel-díjast, akit én nem magyar származású amerikainak, hanem amerikai magyarnak neveznék. Nem 10, hanem 15 millió magyar osztozott az örömben, amikor a norvég akadémia döntéséről értesült. E két tudós és sok tízezer, a különféle színű diktatúrák, különösen pedig az '56-os forradalmat követő megtorlás elől menekülni kényszerült magyar az elmúlt évtizedekben széles körű tekintélyt és megbecsülést vívott ki nem csak önmaga számára, de a magyar névnek.
A Nyugaton élő magyarok, az emigráció, a magyar nemzeti érdekek hűséges és következetes képviselői és a magyar ügyek, köztük kiemelten a határokon túl élő magyarok ügyének önzetlen támogatói voltak. Az 1990-es szabad választások lehetővé tették, hogy a szülőföldjén élő magyar nemzet és elűzött honfitársaink közösen, szövetségben képviseljük érdekeinket.
A nyugati magyarság nem elhanyagolható befolyást tud gyakorolni a neki otthont adó országok politikájára, a hazai befektetésekre, Magyarország nemzetközi megítélésére. E tények tudatában épített ki az előző kormány szoros kapcsolatokat a nyugati magyarság intézményeivel és prominens képviselőivel. A magyar külképviseletek munkájának fontos része volt a magyar diaszpóra tájékoztatása, a rendszeres kapcsolattartás, noha természetesen nem ezt, volt a kizárólagos vagy elsődleges feladatuk. A nyugati országokban élő magyarok ezért fogadják olyan értetlenséggel a miniszterelnök úr kormányának őket is érintő személyi döntéseit, különösen pedig a kiváló munkát végző nagykövetek, főkonzulok leváltását.
Különösen súlyos hibának tartom azt, hogy éppen Horn miniszterelnök úr amerikai útja előtt váltják le azt a főkonzult, aki nemcsak a magyarok körében végzett kitűnő munkát, hanem New York város, állam és a konzuli kerületébe tartozó többi állam meghatározó politikai, gazdasági és kulturális köreiben is. A mostani, kizárólag politikai szempontokra visszavezethető személycserék és a többi hasonló, korábbi lépés, súlyos kárt okoz a magyar érdekeknek.
Ezért kérdezem miniszterelnök úrtól: felülvizsgáljae a nyugati és ezen belül az amerikai magyarsággal kapcsolatban folytatott politikáját; együtt kíván-e működni a magyar érdekek előmozdításában azokkal a magyar szervezetekkel, amelyek sok évtizedes munkával bizonyították, hogy az amerikai kongresszusban és a közéletben eredményesen tudják képviselni a magyar érdekeket; kész-e és képes-e olyan személyekkel képviseltetni külföldön a Magyar Köztársaság érdekeit, akik bírják az ott élő magyarok bizalmát, illetve a rendszerváltozás előtti tevékenységüket is figyelembe véve képesek azt megszerezni? Várom a válaszukat. (Taps a jobb oldalon.)