Rapcsák András (KDNP)

1995. május 29.

DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztában vagyok azzal, hogy a költség és a hatékonyság mindenütt a világon nagy problémája az egészségügynek. Ezért különösen fontos a mai helyzetünkben, hogy a szűkös anyagiak oda kerüljenek, ahol biztos a hosszú távú hatékonyság. Interpellációm apropója az Objektív 1995. április 28-ai adása, ahol a járványos agyvelőgyulladás által megfertőzött élő és meghalt gyermekek szülei nyilatkoztak. Megnyilatkozott a Népjóléti Minisztérium illetékese is, és elhangzott az, hogy a védőoltás kiterjesztése az egész ország veszélyeztetett állományára mintegy 300 millió forint lenne mintegy azt sugallta, hogy ez az összeg sajnos nem áll rendelkezésre és nem kifizetődő.

Bár magam is nagyapa vagyok, és unokám a veszélyeztetett korosztályba tartozik, mégsem érzelmi oldalról, hanem kifejezetten a számok és a tények oldaláról kívánom a kérdést megközelíteni.

Magyarországon a megbetegedések és a halálozási tényszámok európai szinten a legrosszabbak között vannak. Fontos minden élet védelme, de ha páréves 1-15 éves életkorú gyermekekről van szó, még fontosabb. Ez az ország sok negatív rekordot mondhat magáénak, de az biztos, hogy eddig védőoltási rendszerünk világviszonylatban is példamutató volt. Magyarországon szinte elsőként vezették be az ingyenes himlőoltást 1876-ban, kötelező erővel, valamint az ingyenes veszettség elleni oltást is. Fontos ezért az eddig elért eredmények megtartása.

Nem riasztgatni akarok, de az Egyesült Államokban a hetvenes-nyolcvanas években az öt éven aluli gyermekek körében ez a megbetegedés hasonló volt az ötvenes évek nagy gyermekbénulási járványához talán emlékszünk rá. A megbetegedés bizonyos szociális jelleget is mutat, a szegényes és hátrányos helyzetűek között gyakoribb, illetve gyógyítás esetén is több a halálozás, illetve a szövődmény, mint az egészségügyileg fejlett országokban.

A védőoltás ingyenessége indokolt a fentiek ismeretében, különös figyelemmel a Népjóléti Minisztérium 1995 áprilisában megjelent Tájékoztató a szociális minimum egyes kérdéseiről című írására, amelyből idézek: "A létminimum alatt élők aránya a nyolcvanas évek stabil 10 százalék körüli arányával szemben '94-re mintegy 35 százalékra nőtt."

(16.00)

Magyarországon jelenleg nincs bejelentési kötelezettség a betegség észlelése esetén.

Mindezek előrebocsátása után arra kérek magyarázatot a tisztelt államtitkár úrtól, hogy a tárca tervezi-e a járványos agyvelőgyulladás, a Haemophilus B influenzae baktériummal való fertőzés megelőzése érdekében az ingyenes és kötelező védőoltás bevezetését. És amennyiben tervezik azt, úgy kérem, válaszában tájékoztasson annak jelenlegi állásáról és a várható bevezetés időpontjáról.

Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.)