Salamon László (MDF)
DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Reményeink szerint utoljára módosítjuk a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. Ez az alkotmánymódosítás előrevetíti annak reményét, hogy belátható időn belül sor kerül a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon 1989-ben útjára indított alkotmányozó reformfolyamat lezárására. Sor kerül arra, hogy az elsősorban az 1989-90-es években végbement és azt követően is folytatódott alkotmányfejlődés eredményeit melynek következtében a korábbi sztálinista alkotmány helyett demokratikus, jogállami alkotmány jött létre egy teljesen tiszta lapra írt, új alkotmányban integráljuk.Mindennemű alkotmánnyal szemben alapvető követelmény, hogy időálló legyen, és hogy a legszélesebb nemzeti elfogadottságot élvezze. Ilyennek kell lennie az alkotmányfejlődésünket integráló új alkotmánynak is. E követelmények pedig csak akkor elégíthetők ki, hogyha az alkotmányozást sikerül a kisszerű politikai kérdésektől, hatalmi presztízsszempontoktól mentesíteni, ha sikerül a pillanatnyi politikai erőviszonyoktól függetleníteni és az alkotmányozás folyamatát a napi politika fölé emelni.
Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy e szempontokban egy kivételével valamennyi parlamenti párt között nemcsak elméleti, hanem gyakorlati egyetértés is tudott születni. Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Demokrata Fórum által az alkotmányozás hogyanjának kérdésében kezdeményezett hatpárti egyeztető tárgyalás öt párt között e "hogyan" minden részkérdésében eredményre vezetett.
Az e tárgyalások során született megállapodás az alkotmányozás fenti elvek szerinti megvalósulásának zálogául ismeri el az ellenzéki pártok tényleges részvételét az alkotmányozásban. Olyan megállapodás született, amelynek eredményeként az új alkotmány megszületése nem egyszerűen a 72 százalékos többségű koalíció belügye amely mellett az ellenzék csak díszlet lenne , hanem amely az eldöntendő alkotmányos kérdéseket illetően az ellenzéki pártok többségének egyetértését mellőzhetetlen közjogi követelményként írja elő, egyszersmind szabaddá téve a teret az alkotmányjogi tudomány különböző elképzeléseinek és produktumainak, illetve a különféle társadalmi és politikai szervezetek konkrét javaslatainak végiggondolása előtt. Mindezek tekintetében a részletes szabályokat a Házszabály-módosítás tárgyában előterjesztett ma második napirendi pontot képező javaslat tartalmazza, így magam tartózkodni kívánok most, ebben a vitában attól, hogy válaszoljak a Torgyán képviselőtársam korábbi felszólalásában elhangzott észrevételekre.
Úgy gondoljuk, az alkotmányozás mikéntjére vonatkozóan létrejött egyetértés és megállapodás kialakulásában és megszületésében jelentős szerepet játszott a három ellenzéki párt az MDF, a Fidesz és a KDNP együttműködése, együttesen képviselt következetes, töretlen elvi álláspontja, szilárd és határozott politizálása.
(10.50)
A megegyezés létrejöttében ugyanakkor méltányolnunk kell a kormánykoalíciós többség kompromisszumkészségét és mindazok pozitív szerepét, akik a kormánykoalíció pártjaiban akár elméleti síkon, akár gyakorlati politikai tevékenységükkel kiálltak a napi politika fölé emelt s a széles körű nemzeti egyetértést feltételező alkotmányozás elve mellett, illetve pártjaikban elfogadtatták a konszenzusos alkotmány gyakorlati politikáját és azt, hogy ennek érdekében a társadalom és az ellenzék megkaphassa az ellenzék által igényelt közjogi garanciákat.
Őszintén reméljük, hogy a kormánykoalíció pártjait nem egyszerűen az ország nehézségei, nem egyszerűen e nehézségekkel való megbirkózás nem könnyű kormányzati feladata és a vele járó tehertételek szorító szükségessége készteti az alkotmányozásban az ellenzékkel való együttműködésre, hanem az a bölcs belátás, hogy legalábbis alapkérdéseinkben, a távoli jövőre kiható országos sorskérdésekben a kormányzat és az ellenzék együttműködése nélkülözhetetlen.
Őszintén reméljük, hogy az alkotmányozás módszerbeli kérdéseiben való egyetértés nem marad elszigetelt fecske a politika viharos egén, hanem mindazokban az ügyekben, amelyekben lehet, kormánykoalíció és ellenzék a maga oldaláról arculatát megőrizve a jövőben mindinkább együttműködésre fog tudni törekedni. Azokon a területeken pedig, ahol a többpárti demokrácia viszonyai között erre értelemszerűen így nincs mód, ott is tartózkodik az ellentétek és a szembenállás fölösleges elmélyítésétől és a politikai kultúra lassan-lassan talán mégis csak kialakuló szabályait szem előtt tartva igyekszik a maga kormányzati vagy ellenzéki pozíciójában a köz szolgálatát kifejteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén sajnáljuk, hogy a Független Kisgazdapárt képviselői nem tudtak e megállapodáshoz csatlakozni, és nem tudtak az előterjesztőkkel közösséget vállalni. Reméljük, hogy ez az alkotmányozás ügyében nem a végleges és nem rendíthetetlen álláspontja a Kisgazdapártnak. Éppen ezért hagyta nyitva az öt párt a Kisgazdapárt részére a csatlakozás lehetőségét.
Maga az alkotmányozás szövege azzal, hogy az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló házszabályi rendelkezések elfogadásához az összes országgyűlési képviselő négyötödének szavazatát kívánja meg, garanciát ad arra, hogy az alkotmányozás mikéntjére vonatkozó megállapodás mely a Házszabályba különleges szabályként beépítésre kerül csak az ellenzéki képviselők legalább egy részének hozzájárulásával lehessen megváltoztatható vagy félretehető. Ez az alkotmánymódosítás biztosítja tehát azt, hogy az ellenzék alkotmányozásban történő tényleges részvételét garantáló és arra közjogi biztosítékokat adó házszabályi rendelkezések ne legyenek az ellenzék legalább részleges támogatása nélkül megváltoztathatók.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánymódosítás szövege ugyan az új alkotmány előkészítéséről beszél, de a törvényjavaslat indokolásából is kitűnik, és a hatpárti tárgyalásokon elhangzott nyilatkozatok is félreérthetetlenül alátámasztják, hogy itt az új alkotmány megalkotásának speciális és a Házszabályba most beépülő rendelkezéseiről van szó, azaz a következő napirendünk során tárgyalandó Házszabály-módosítás által beépítendő azon új házszabályokról, melyek Az új alkotmány megalkotása cím alatt a 134/A §-tól a 134/F §-ig bezárólag kerülnek a Házszabályba inkorporálásra.
Minthogy az említett garanciákat a kormánykoalíció az új alkotmány megszületéséig, illetve az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig biztosítja az ellenzék részére, az alkotmánymódosító törvényjavaslat erre figyelemmel tartalmaz rendelkezést az alkotmánymódosítás tárgyát képező szabály hatályának megszűnésére.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum ezen általa igényelt közjogi garanciákat tartalmazó alkotmánymódosítási törvényjavaslatot támogatja, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja. (Taps.)