Póda Jenő (MDF)
PÓDA JENŐ (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház... helyett: tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, kínos téma az 1995. évi pótköltségvetés, azon belül is az első honvédelmi pótköltségvetés tárgyalása. Nem azért kínos, mert 11 óra körül jár az idő, és nem azért kínos, mert ilyen kevesen vagyunk, és nem azért, mert a honvédelmi tárca képviselői nincsenek itt, pedig jó lenne, ha itt lennének, hanem azért kínos, mert két és fél hónap alatt fejre állt az eredeti költségvetés, tehát az élet mutatta meg annak tarthatatlanságát. Kínos azért is, mert az már egy teljes évre szóló javaslat volt. Az új kormány nyugodt körülmények között fél évet dolgozhatott rajta, mégsem lett jó. Most is bebizonyosodott, hogy mennyire politikai jellegű volt a tavaly őszi pótköltségvetés, hiszen a most látványosan megbukó éves terv ennek bázisán készült. S most itt van egy korrigáló javaslat, amely pár hét alatt állt össze! El lehetünk rá készülve, hogy kora ősszel már ezt fogja a kormány toldozni, foltozni. Nem lehet több bizalom ebben sem, hiszen nem egy új, rendszerezett elképzelésre épül rá a védelmi költségvetési rész, hiszen a honvédség helyzetét a kapkodó válságkezelés jellemzi. Nincs elfogadott haderőreform, miközben annak végrehajtása érdekes módon már folyik. Közalkalmazottak ezreit bocsátják el, miközben nincs rá parlamenti felhatalmazása a honvédelmi miniszternek. Megsérti a kormány és a Honvédelmi Minisztérium ezzel a honvédelmi törvény paragrafusait, miszerint a Honvédség létszámát a parlament állapítja meg. Hogyan lehet pontos, elfogadott létszámadatok nélkül honvédelmi költségvetést tervezni? Így, ahogy itt van előttünk! Pár főszám kapcsán és a sarokban levő "mindösszesen" tétel erejéig beszélhetünk a civil kontrollról. Mindez olyannyira szembetűnő, hogy a diplomáciai szokásokkal ellentétben nyugati diplomaták is nyíltan, a sajtó képviselői előtt beszélnek róla.Ilyen költségvetési technikával semmi esélyünk a NATO-ba kerülni. Nemcsak a tartalmi rész, de a formai is kifogásolható. A parlamenti ellenőrzést lehetetlenné teszi, hiszen nem feladatokat, hanem szervezeteket támogat. Ki tudja ebből a költségvetésből kiolvasni, hogy mibe kerül egy NATO-partnerségi hadgyakorlat, vagy vehetünk-e tízezer géppisztoly-lőszerrel többet, vagy inkább a hajózók repülési idejét emelhetjük egy órával? Igen, egyébként pedig elvonás sújtja a honvédelmi kiadásokat, majdnem 1,6 milliárd forintot elvonnak kiadási oldalon a tárcától, miközben a pazarlás és a szorító hiány egyszerre van jelen. Igen, pazarlás is. Példaként elég csak a szegedi lőtér eladását említeni, ahol körülbelül 100 millió forintos kár érte a honvédelmi költségvetést. Ekkor nemcsak a hiányzó forintok jelentenek problémákat, hiszen majd odaadják az adófizetők ezt a pénzt, hanem maga a felelőtlen gazdálkodás ténye; az, hogy ezek után hogyan fog Keleti miniszter úr odaállni a társadalom elé, és újabb forrásokat kérni a honvédelem számára, amire pedig nagy szükség lenne? A hiány pedig feszítő aki járt mostanában laktanya környékén, az tudja.
Keleti miniszter úr az utóbbi hetekben nagy külpolitikai offenzívába kezdett. NATO-taggá válásunkat támogatja az ellenzék is természetesen, de mintha a hazai gondokat mindez háttérbe szorítaná. Nem lehet egy romos hadsereggel NATO-taggá válni. A miniszter úrnak többet kellene itthon a meglevő források ésszerű elosztásával törődni, a magyar katonák gondjaival érdemben foglalkozni. Ez is a költségvetés honvédelmi fejezeteinek számaiból tűnik ki. Soha ilyen bizonytalanság nem volt a fegyveres testületeknél, mint most. Soha! Senki nem hiszi a miniszteri ígéretet, miszerint hivatásos katonákat nem fog elbocsátani. Senki nem is hiheti általános honvédelmi létszámcsökkenés mellett, és akkor, amikor több tiszt van, mint tiszthelyettes, és a tábornoki kar létszáma töretlenül nő, mint egy banánköztársaság hadseregénél.
A bevételi oldal is érdekes képet mutat. A pótköltségvetés változatlanul hagyja a több mint 10 milliárdos bevételi előírást, aminek teljesítésére persze semmi remény. Különösen, ha az előbb említett szegedi lőtér privatizációja általános gyakorlattá válik. Ebből is látszik, hogy az előirányzott pótköltségvetés teljesíthetetlen. Már így önmagában, számszakilag is, a tartalmi oldalról pedig nem is beszélve.
A hozzá nem értő pénzügyi vezetés miatt az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben rohamosan nő az infláció. Igazából pedig ez fogja megenni a honvédelmi pénzeket, meg a leértékelések. A NATO-partnerségi programra jóváhagyott forintösszeg mit fog érni év végére, a most megszavazott számok mit fognak ősszel jelenteni?
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva tehát: véleményem szerint ez a honvédelmi pótköltségvetés teljesíthetetlen. Ha valami csoda folytán mégis teljesülne, akkor pedig elfogadhatatlan. A honvédelem forintjainak megalapozott parlamenti elköltésére és ellenőrzésére alig van esély. Közgazdasági értelemben civil kontrollról ma Magyarországon nem beszélhetünk. A honvédelmi költségvetésen is látható a visszalépés visszalépés a nyolcvanas évek közepének, végének szintjére. Ebből így nem lesz NATO-csatlakozás, pedig az olcsóbb, mint ha magunk teremtünk elfogadható biztonságot számunkra!
Tisztelt Ház! Ez a honvédelmi költségvetés tehát elfogadhatatlan, és módosító indítványokkal éppen a fenti okok miatt nem korrigálható. Egyetlen lehetőség a nagyobb kiadási előirányzat lenne, de semmi garancia arra, hogy az adófizetők többletpénzét a társadalmi elvárásoknak megfelelően költenék el. Ezek alapján és a részletes indoklás szerint én a pótköltségvetés honvédelmi fejezetének elfogadását nem javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)