Kónya Imre (MDF)
DR. KÓNYA IMRE (MDF): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ötpárti javaslat, amit most kezdünk el tárgyalni, közjogi garanciákat kíván biztosítani arra vonatkozóan, hogy az új alkotmány ne kizárólag a kormánypártok elképzelését tartalmazza, hanem ennél szélesebb politikai alapokon jöjjön létre. A Házszabályba egy speciális rendelkezéscsomagot kívánunk ezzel beiktatni, amelyek kizárólag az új alkotmány meghozatala vonatkozásában érvényesek. Amikor erről a látszólag technikai kérdésről beszélünk, akkor úgy vélem bevezetőben utalni kell magára az alkotmányozás folyamatára.Tisztelt Országgyűlés! Ha egy országnak van írott alkotmánya, de nincs egy alkotmányos intézményrendszere, nincs egy demokratikus jogállami intézményrendszere, ugyanakkor van egy elhatározás, amely arra irányul, hogy ezt a demokratikus intézményrendszert hozzák létre, akkor elvileg kétfajta megoldás lehetséges. Vagy egy aktusban születik meg egy alkotmány, és ezzel közjogilag megteremtődik az új demokratikus intézményrendszer, vagy pedig ez különböző jogi lépések sorozata eredményeként alakul ki fokozatosan. Magyarországon ez a megoldás lett alkalmazva akkor, amikor 1989-ben elindult a közjogi rendszerváltozás folyamata. Úgy vélem, hogy nem is lehetett volna más megoldást alkalmazni, legalábbis két okból. 1989-ben, amikor fölmerült a demokratikus átalakulás szükségessége, nem volt egységes álláspont az új demokratikus struktúra mikéntjére vonatkozóan, másrészt nem állt rendelkezésre egy olyan legitim testület, amely legitim módon, valóban a közakaratnak megfelelően tudott volna egy olyan új alkotmányt meghozni, amely joggal tartott volna igényt arra, hogy mint a közakaratnak megfelelő intézményrendszer létrehozójára tekintsünk. Ilyen nem volt. Ezért egy részleges alkotmánymódosítás-sorozat indult meg, ami tulajdonképpen az elmúlt öt esztendő során végbement. Ennek dacára valamennyi politikai erőnek az volt az álláspontja tulajdonképpen '89-90-től kezdődően , hogy szükség van egy új alkotmányra, amely összefoglalja mindazokat az eredményeket, amelyeket a részleges alkotmánymódosítás során elértünk. Ezt az új alkotmányra vonatkozó szándékot a kormányprogram is tartalmazta és valamennyi párt programjában benne volt. Ezért az ellenzék is támogatta azt a kormányprogrambeli célkitűzést, hogy ez alatt a ciklus alatt meg kell hozni azt az új alkotmánytörvényt, amely a kialakult közjogi struktúrát egy valóban koherens és modern alkotmánytörvény formájában kodifikálja.
Hogyan kell meghozni ezt az alkotmánytörvényt? Úgy vélem, senkinek nincs kételye abban a kérdésben, hogy ez a mai magyar parlament legitim parlament, nem úgy, mint az 1989-es parlament, szabadon választott, legitim parlament, és a jelenlegi alkotmány értelmében kétharmaddal meghozandó alkotmánytörvényt a kormánytöbbség önmagában is közjogilag legitim módon megalkothatta volna. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy az a demokratikus alapelv, ami 1989-től kezdődően következetesen érvényesül és aminek lényege, hogy az alkotmányozás nem történhet egyoldalú kormányzati akarat figyelembevételével, arra kellett hogy indítsa a politikai erőket, hogy olyan technikát találjanak ki az új alkotmány meghozatalára, amely ebben a parlamentben az adott összetétel mellett is közjogi garanciákat biztosít az ellenzék részére, hogy az ő akarata nélkül nem történhet változtatás abban a közjogi struktúrában, amely kialakult.
Tehát amikor nem vonjuk kétségbe, hogy közjogilag minden lehetősége meglenne a kormányzó pártoknak arra, hogy az ötéves alkotmányozási folyamatban kialakult közjogi struktúrát akár meg is változtassa, hiszen kétharmados többsége erre megvan, úgy véljük, hogy a '89 óta immár demokratikus szokásjogként érvényesülő azon gyakorlat, hogy alkotmányos kérdésekben a kormányzati oldalnál nagyobb egyetértés szükséges, különösen egyértelmű egy új alkotmánytörvény meghozatala szempontjából.
Az a Házszabály-módosító javaslat, amelyet most az öt párt előterjeszt úgy vélem ezeknek a követelményeknek minden vonatkozásban megfelel. Először is közjogi garanciát tartalmaz abban a kérdésben, hogy ötpárti konszenzussal lehet csak döntést hozni az új alkotmány minden egyes részkérdésében. Amennyiben nem jön létre ez az ötpárti konszenzus, akkor a korábbi alkotmány rendelkezései az érvényesek. Ebből tehát az következik, hogy tulajdonképpen az egyetértéssel öt év folyamán folyamatosan kialakított közjogi struktúrától eltérni csak abban az esetben lehet, ha ötpárti konszenzus van ebben a kérdésben.
Nagyon lényeges az is, hogy az alkotmányozásban az öt párt, illetve az öt párt javaslata értelmében a parlamentnek mind a hat pártja egyenlő jogokat élvez. Ebből a szempontból nincs jelentősége sem annak, hogy ki van pillanatnyilag kormányzó oldalon, ki nincs, sem annak, hogy ki írta alá ezt a bizonyos javaslatot, ki csatlakozott ehhez a megállapodáshoz és ki nem. Sőt hozzáteszem, hogy aki esetleg nem fogadja el ezt a megállapodást, az sincs kirekesztve a majdani alkotmányozás folyamatából, mert az ötpárti javaslat egy hatpárti alkotmányozásra tesz természetesen indítványt oly módon, hogy minden egyes döntésben immár nem kétpárti, hanem ötpárti egyetértésre van szükség. De mint említettem, kormányzó és ellenzéki oldal között sincs különbség, az ötpárti konszenzus tehát természetesen az MSZP, a nagyobbik kormányzó párt ellenére nem jöhet létre, hiszen a nagyobbik kormányzó párt nélkül nincs meg a parlament kétharmados többsége. De létrejöhet a kisebbik kormányzó párt nélkül, tehát azon az alapon, hogy a parlament egyik vagy másik pártja kormányzati pozícióban van vagy ellenzéki pozícióban, nem tesz különbséget az új Házszabály-módosítás az alkotmányozás szempontjából a pozíciókban. Ezt én nagyon lényeges szabálynak tartom.
(11.20)
Tisztelt Országgyűlés! Mindent egybevetve tehát úgy vélem, ha ezt a Házszabály-módosítást úgy tekintjük, mint egy közjogi biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az egyébként legitim felhatalmazásukkal a kormányzó pártok nem élhetnek s most ezt úgy teszem hozzá, természetesen nem feltételezve, de mindenesetre nem élhetnek vissza , hanem közjogi garanciákat biztosít egy, a jelenlegi alkotmányban foglaltaknál szélesebb egyetértés biztosítására, akkor azt hiszem, jó szívvel ajánlhatom a Ház minden egyes tagjának és az eredetileg ennek létrehozásában részt nem vevő kisgazda képviselőknek is elfogadásra ezt a Házszabály-módosítást.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)