Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Igen. Köszönöm a többségi pártatlan véleménynyilvánítást.Tessék akkor megengedni, hogy most már rátérhessek a Házszabállyal kapcsolatos kifogásainkra, miután a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy a Házszabály beterjesztett módosítása annyi veszélyforrást jelent az alkotmányozási folyamatra, ami tulajdonképpen megbéníthatja az alkotmányozás folyamatát.
Mindenekelőtt hadd utaljak arra, hogy az alkotmány kidolgozása nem lehet egy szűk, adott esetben akár öttagú bizottságnak a feladata, mert hiszen, ha egyszer az alkotmány, illetőleg a jogszabályalkotás rendje megkívánja, hogy az alkotmányról népszavazás útján kell dönteni, akkor nyilvánvaló, hogy az előkészítésből sem lehet a szélesebb néprétegeket kirekeszteni.
Úgy gondolom, hogy szóba sem jöhet az a kifogás, amelyre Hack képviselő úr utalt, nevezetesen, hogy tízmillióan nem alkotmányozhatunk, ez eszünkbe sem jutott. De hadd utaljak arra, amire Kónya képviselő úr hivatkozott, hogy az alkotmányozási folyamat 1989-ben miként zajlott. Részt vett ott a kormányoldal, az ellenzéki oldal és az úgynevezett harmadik oldal: a különböző társadalmi szerveket magába foglaló oldal, és mindenki előterjesztette a szövegszerű javaslatra a szövegszerű álláspontját. Ez egy sokkal szélesebb körű alkotmányozási folyamatot tett lehetővé, mint a jelenlegi, mert igaz ugyan, hogy a Házszabály módosítása értelmében frakciónként négy-négy országgyűlési képviselő vesz részt ebben a folyamatban, de miután csak egy szavazata van, és elegendő a határozathozatalhoz, ha egy személy vesz részt a frakcióból, ebben az esetben tulajdonképpen öt országgyűlési képviselő eldöntheti a legfontosabb kérdéseket.
Azért mondom, hogy eldöntheti a legfontosabb kérdéseket, mert ha ehhez még megkapja a kétharmados többséget, ami tulajdonképpen az MSZP-SZDSZ együttműködést feltételezi, ebben az esetben mindenképpen a Ház elé kell kerülnie, akként, hogy azzal kapcsolatban bármiféle észrevételt tehetne bárki, mert a Ház elé csomagban fog kerülni valamennyi, az alkotmányozó bizottság által a Ház elé terjesztett kérdés, senki nem fogja tudni, hogy mit takar a 11., 22., 35., 47., 56. stb. stb. felsorolás, mert ebből ez követhetetlen még a profi jogászok számára is, és miután erről egy csomagban kell a Háznak döntenie, el fogják dönteni az ország szempontjából legfontosabb kérdéseket, és az ellenvéleményt képviselő pártnak, adott esetben hadd induljak ki a Független Kisgazdapárt sajátos, a magyar úttal kapcsolatos felfogásából, hogy a mi alkotmányunkban benne kell lennie a Szent Korona-tannak éppúgy, mint az ezeréves Szent István-i történelmi alkotmány legfontosabb tényeinek, ha ezzel nem fognak egyetérteni a többiek, akkor például én nem tudom a Szent Korona-tannal kapcsolatos elvi álláspontunkat a Ház elé hozni, mert kiiktatja ez a megoldás a Házszabály 106. § (3) bekezdését, ami a jelenlegi törvényalkotási folyamatban lehetővé teszi, hogy legalább ülésszakonként öt alkalommal a frakció az általa fontosnak vélt kérdésben a parlament plenáris ülésének döntését kérhesse.
Tehát úgy fog egy új alkotmány megszületni, hogy abba lényegében az egyet nem értő fél nem szólhat bele, és tessék már megmagyarázni annak, aki az én véleményemmel nem ért egyet, hogy vajon az alkotmány elveire vonatkozó népszavazást hogy lehet például lebonyolítani, ha csak egy vélemény jelenhet meg a Ház előtt, tehát másik vélemény nem jelenhet meg. Akkor nincs szavazás, akkor egyetlenegy kérdésről eszi nem eszi, nem kap mást alapon lehet dönteni. Ez számunkra nem demokratikus, hanem kifejezetten antidemokratikus megoldás.
Lehet azt mondani, hogy ez egy tökéletes előterjesztés, mert hiszen öten ezt mondják, a hatodik pedig mást mond, de én úgy hiszem, hogy talán nem kell különösképpen indokolnom, ha egyszer azért utasították el a kisgazda álláspontot, mert azt mondták, hogy megbénította volna az alkotmányozási folyamatot, ahogy azt Csizmadia képviselő úr állította, akkor kérdezem, ha a Kisgazdapárt nem vesz részt az alkotmányozási folyamatban, akkor nem kell minden esetben konszenzus? Ebben az esetben mindenkor konszenzus kellene, mert hiszen a Házszabály vonatkozó része, a 134/D § ha jól emlékszem (3) bekezdése, amely a jelenlegi Házszabályhoz képest változást jelent, azt mondja ki, hogy legalább öt igenlő szavazat szükséges az alkotmány-előkészítő bizottság döntésének a meghozatalához. Ha a Kisgazdapárt nem vesz részt, akkor ez azt jelenti, hogy minden egyes esetben konszenzusnak kell lennie, tehát ugyanott tartunk, mint hogyha a Kisgazdapárt kérését teljesítették volna.
Az megint másik oldalról való megközelítés, de mindenképpen az alkotmány lényegébe vágó kérdés, ha úgy és onnan nézem az új Házszabályt és az ezzel kapcsolatos alkotmányozási folyamatot, hogy a Kisgazdapárt éppen a társadalom jelentős részének, vagy az alkotmány 25. §-a (1) bekezdésében írt egyéb törvény-előterjesztésre jogosultak kirekesztése miatt nem kíván részt venni ebben a folyamatban, akkor tulajdonképpen a Kisgazdapárt önálló véleményének fenntartása miatt egy olyan helyzet teremtődik, amikor is az egyik parlamenti párt nélkül történik az egész alkotmányozási folyamat.
(11.40)
Ez egy nonszensz, egy képtelenség!
Már előre szeretném jelezni, hogy a Független Kisgazdapárt nem önmagát kívánja kirekeszteni az alkotmányozási folyamatból, hanem e kérdések felvetésével szeretné a társadalom figyelmét ráirányítani arra az igen lényeges kérdésre, hogy miféle új alkotmány lesz az, amelynél nem jelenhet meg az ellenvélemény az Országgyűlés plenáris ülésszakán, vagy miféle új alkotmány lesz az, amelynél nem lehet az alkotmány elveire vonatkozólag egy ellentétes véleményt népszavazás elé vinni.
Egyértelmű tehát, hogy ez a jelenlegi alkotmányozási lehetőségekhez képest egy nagyon jelentős visszalépést jelent. Természetesen már most előre jelezhetem a társadalom számára: a Független Kisgazdapárt miután nem akarja önmagát véglegesen kirekeszteni és nem akar egy olyan helyzetet teremteni, hogy mindig konszenzusra kényszerítsen vagy a jelenlegi előterjesztést egyáltalán ne tegye tárgyalhatóvá, mert ez eleve egy hatpárti egyetértésből indult ki végül is kénytelen lesz elviségének hangsúlyozása mellett ebben a folyamatban mindaddig részt venni, amíg nem látja azt, hogy aggályai az alkotmány-előkészítő bizottság gyakorlati működése kapcsán végül is úgy megvalósulnak, hogy ténylegesen sem tudja a saját alkotmányozással kapcsolatos elképzeléseit megvalósítani, mert ebben az esetben nem szabad miért részt venni ebben a munkában.
Arra hivatkozik az igen tisztelt többség, és ezt nem vitatom, hogy a köztársasági elnököt, a bizottságokat, a függetleneket, az országgyűlési képviselőket az összes, tehát a 386 országgyűlési képviselőt személy szerint is megillető jog gyakorlása nem jelenti feltétlenül azt, hogy az mindenképpen a Ház elé kerül. De hát megbocsássanak, éppen most van egy nagyon jó példa erre, hogy a rövidesen elnöklő G. Nagyné dr. Maczó Ágnes képviselő asszony előterjesztett egy alkotmányt, amely a médiumokban szakmailag igen jó véleményt kapott, és a végén nem tud a Ház elé kerülni az egész kérdés, az általa sok évi munkával kidolgozott alkotmány, egyszerűen azért, mert nem az alkotmány-előkészítő bizottság öt tagja terjesztette azt elő.
Tehát abból indulok ki, hogy az alkotmányozási folyamat az ország számára egy borzasztóan fontos folyamat, mert hiszen egy új alaptörvényt, új világunk felépítésének elvi alapjait lefektető új törvény meghozatalát jelenti. Ha a társadalom jelentős részét kirekesztjük ebből az alkotmányozási folyamatból és a jelenlegi helyzethez viszonyítva nem engedjük meg még az országgyűlési képviselőknek sem, hogy külön-külön, az alkotmánnyal kapcsolatos, adott esetben az öttagú bizottságénál jogilag sokkal inkább megalapozott álláspontjukat a Ház elé tárhassák és a plenáris ülés döntését kérhessék, ebben az esetben az alkotmányozási folyamat néhány ember, az öttagú bizottság privilégiumává silányodik. A Független Kisgazdapárt ezt szeretné elkerülni, amikor most határozottan fellép a Házszabály ilyen módosítása ellen.
Legyen szabad még arra rámutatnom: önmagában az a tény, hogy a Házszabály 106. §-ának (3) bekezdése nem érvényesülhet a jövőben az alkotmányozás folyamatában, ez hatályos jogunknak egy olyan szűkítését jelenti, amit nem tudom, hogy átgondolt-e az öt előterjesztő. Mert hiszen a frakciók eddigi életéből következik az, hogy igen nagy jelentősége van annak, ha egy országgyűlési képviselőcsoport egy kérdésnek a plenáris ülés elé való vitelét szükségesnek, fontosnak tartja. A frakció különleges jogának szűkítését is jelenti ez a Házszabály-módosítás, nemcsak az országgyűlési képviselők jogállásának a szűkítését, ami már önmagában is megengedhetetlen lenne.
Ezért tessék megengedni, hogy a Független Kisgazdapárt annak hangsúlyozása mellett, miszerint új alkotmányra mindenképpen szükség van, nagyon fontos lenne az új alkotmány, de az nem lényegtelen, hogy az új alkotmány milyen lesz mert ha az új alkotmány egy szűk csoport szellemi terméke lesz, akkor az a társadalom számára nem fog ugyanolyan értéket képviselni, mert nem képviselhet ugyanolyan értéket, mint ha sokkal szélesebb néprétegek valóságos akaratát tükrözné az új alkotmány , ezért a Független Kisgazdapárt ezt a Házszabály-módosítást mint a jelenlegi alkotmányos rendet súlyosan veszélyeztetőt, azzal utasítja el, hogy ennek megszavazása esetén az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.
Jegyzők: Boros László és dr. Trombitás Zoltán)