Salamon László (MDF)

1995. május 29.

DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mint azt Kónya Imrétől, az előterjesztők képviselőjétől hallhattuk, az előttünk fekvő Házszabály-módosítást tartalmazó országgyűlési határozati javaslat azon speciális szabályokat kívánja a Házszabályba ültetni, amelyek az új alkotmány megalkotásának eljárási menetében közjogi garanciákat képeznek az ellenzék számára az alkotmányozásban való tényleges részvételük biztosítására.Ezek a garanciális szabályok biztosítják azt, hogy az új alkotmány megalkotására a napi politikai erőviszonyoktól függetlenítve, a napi politika fölé emelten, a lehető legteljesebb nemzeti egyetértés mellett kerüljön sor, azaz érvényesüljenek mindazok az elvek és szempontok, amelyeket a korábbi napirendi pont kapcsán itt többen hangsúlyoztak. Ezen elvek jelentőségét és az ezek érvényesülésére vonatkozó megállapodás létrejöttét már értékeltük az imént tárgyalt alkotmánymódosítási vitában. Az ott elmondottak természetesen ennél a témánál is igazak és érvényesek. A továbbiakban a Házszabály-módosítási javaslat legfontosabb elemeit kívánom értékelni.

Igen lényeges elvi kérdésnek tartjuk, hogy egy demokratikus jogállami alkotmány megalkotásában a közjogi szerepet minden tekintetben a népszuverenitás letéteményesének: alkotmányozó nemzetgyűlés hiányában az Országgyűlésnek kell gyakorolnia. Ez a szempont, éppen a népszuverenitás elve folytán, egy tekintetben szenvedhet megszorítást: az új alkotmány megalkotásához előírható annak népszavazáson történő megerősítése.

Már most megjegyzem, hasonlóképpen Hack Péterhez , aki az előző napirendi pontnál tért ki erre a kérdésre , hogy az új alkotmány megalkotására vonatkozó tárgyalások során az MDF is támogatni fogja a népszavazás útján történő megerősítést. Külön hozzáteszem, hogy egyébként a hatályos népszavazási törvény ezt ma kifejezetten így is rendeli.

Az egyébként nálunk történelmi előzmény nélküli alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatát ma praktikus szempontokra tekintettel gondolok itt elsősorban az egymással párhuzamosan működő két törvényhozó típusú testület létével szembeni ellenérvekre elvetik a pártok. Miután azonban az alkotmány egyfelől a nemzet, a nép sorsát alapvetően meghatározó norma, másfelől pedig törvény is, mégpedig alaptörvény, ezekből következően az már semmiképpen sem mellőzhető, hogy megalkotásában közjogi értelemben annak a közjogi szervnek, annak a közjogi testületnek kell a szerepet vállalnia, amely mint a népszuverenitás letéteményese képviseli a nemzet, a nép egészét egyrészről, másrészről pedig ellátja a törvényhozás feladatát.

(11.50)

Az előbbiekből következően az alkotmány megalkotása még előkészítés szintjén sem kormányzati ügy. Ezért igen jelentős a javaslat azon rendelkezése, mely az új alkotmány kidolgozását, az alkotmány-törvényjavaslat előterjesztését az Országgyűlés e célra speciálisan létrehozott bizottságára bízza.

Kétségtelen, hogy a javaslat formailag nem érinti a kormánynak azt a jogát, hogy alkotmány-törvényjavaslatot terjesszen elő, s az alkotmány azon rendelkezése is érintetlen marad, hogy a kormány javaslatai automatikusan tárgysorozatba kerülnek, de ezektől függetlenül a javaslat szerinti 134/e) szakasz (3) bekezdése az alkotmányjavaslat napirendre vételében az alkotmány-előkészítő bizottság által előterjesztett javaslatnak biztosít kizárólagosságot. E rendelkezés értelmében tehát, illetőleg e megoldási rendszer értelmében, a javaslat az Országgyűlés által felállítandó alkotmány-előkészítő bizottságnak biztosítja az alkotmány előterjesztőjének közjogi szerepét. Ez a megoldás természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kormány maga is akár az új alkotmány egészére, akár egyes részkérdésekre nézve javaslatokkal élhessen. Ellenkezőleg, a 134. § (2) bekezdése kifejezetten megemlíti a kormány által előterjesztett javaslatot, illetve tárgyalási anyagot, mint olyat, melyet az előkészítő bizottság megtárgyalhat.

Ez az említett jogszabályhely egyébként korlátozza, valóban korlátozza a tárgyalásra kerülő anyagok körét annyiban, hogy a kormányon túl csak a képviselőcsoportok által előterjesztett tárgyalási anyagok megtárgyalási lehetőségét biztosítja.

Ezzel kapcsolatban azonban mi is szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, miután mások is utaltak arra, hogy bár a parttalan tárgyalások elkerülése végett e korlát felállítása valóban feltétlenül szükséges, mindez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az egyes képviselőcsoportok útján a különböző társadalmi, szakmai szervezetek, és természetesen az alkotmányjog tudománya művelőinek véleménye is megtárgyalásra és végiggondolásra kerülhessen.

Csak egy gondolat erejéig utalok arra a házszabályi rendelkezésre, amely meghallgatások lehetőségét tartalmazza e tekintetben, itt is van arra jogi lehetőség, ebben a Házszabályban, hogy ne csak olyan gondolatok legyenek megismerve és legyenek végiggondolva, amelyek parlamenti képviselők fejében forduljanak meg. Magunk is úgy gondoljuk, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni, éppen Torgyán képviselő úr aggályaira válaszként is többek között, hogy az alkotmányozás ügye nem a pártok ügye, nem a képviselőknek az ügye, ennél sokkal szélesebb ügy. Itt a tudomány eredményei nem mellőzhetők. Az egyes társadalmi szerveknek vagy szakmai szervezeteknek, Független Jogász Fórumnak és másféle szervezeteknek a véleményét végig kell gondolnunk, meg kell vizsgálnunk, és ezeket a véleményeket, ahogy Hack Péter a korábbi napirend kapcsán említette behozva a Ház falai közé, ennek a bizottságnak hasznosítania kell.

Tehát ezzel a lehetőséggel a magunk részéről kifejezetten élni is kívánunk, hiszen a széles körű egyetértésen, a nemzeti konszenzuson alapuló alkotmány megalkotásához mellőzhetetlen a sokirányú vélemények megismerése és megtárgyalása, még egyszer, különösen ideértve az alkotmányjog jeles művelőinek álláspontjait.

Visszatérve még a kormány szerepére, szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság aligha nélkülözheti az igazságügyi tárca szakértőinek kodifikációs közreműködését. Ezt szolgálja a 134/f/ szakasz (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság ülésein állandó megbízottként a kormány képviselője részt vehet.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum elfogadja azt a megoldást is, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság ne csak az előterjesztő, hanem az alkotmány-törvényjavaslat vitája során a kijelölt parlamenti bizottság feladatát is ellássa. Elfogadja azokat az érveket, miszerint e feladatnak, mármint a kijelölt parlamenti bizottság feladatának a parlament állandó jellegű alkotmányügyi bizottságára történő rábízása felesleges kettőzéshez vezetne. Az alkotmány-előkészítő bizottság sajátos jellegű, közjogi, politikai súlyát kiemeli, hogy annak elnöke az Országgyűlés elnöke.

Az alkotmány-előkészítő bizottság napi politika fölé emelését több intézkedés is, vagy több rendelkezés, szabályozás is jelzi.

Egyfelől az a rendelkezés, mely a parlamenti erőviszonyoktól függetlenül biztosítja azt, hogy mindegyik pártfrakció azonos számú, azaz négy-négy képviselőt delegálhasson a bizottságba, továbbá az a rendelkezés, mely szerint minden pártfrakciónak egy szavazata van. A napi politikai erőviszonyoktól való függetlenítést biztosítja az a rendelkezés is, ez jelképértékű inkább, de nyilván jelentős, amely előírja, hogy az Országgyűlés elnökének akadályoztatása esetén a bizottság üléseit a képviselőcsoportokból erre kijelölt tagok felváltva vezetik.

Alapkérdésnek tartjuk, tisztelt képviselőtársaink, azokat a garanciális szabályokat, melyek az új alkotmány megalkotásában az ellenzéki pártfrakciók többségének az egyetértését, mármint a koalíciós pártokkal való egyetértését írják elő. Ennek értelmében bocsánat, pontosítom, Kónya Imrére is utalva legalább az egyik koalíciós párttal való egyetértését írják elő.

Ennek értelmében az alkotmány-előkészítő bizottság határozatainak meghozatalához legalább öt frakció egyetértése szükséges, mint azt már ma hallottuk, és ezenkívül még az is, mint együttes feltétel, hogy a javaslatot támogató képviselőcsoportok tagjainak száma eléri a képviselők kétharmadát. Ez utóbbi szabály vagy feltétel egyébként azt az ugyancsak paradox esetet kívánja kizárni, hogy netán olyan ötpárti megegyezés szülessék, amely esetben a pártfrakciók mögött mármint az egyetértő pártfrakciók mögött nem áll összesen legalább kétharmados többség. Hiszen azt ne felejtsük el, és ez lesz majd válasz Torgyán képviselő úr aggályainak zömére, hogy az a szabály érintetlenül marad, hogy a plenáris ülésen az Országgyűlés kétharmados többséggel fogja elfogadni az új alkotmányt.

Éppen erre tekintettel tartjuk nagyon lényegesnek azt, hogy rögtön már a témára térjek, azt a garanciális rendelkezést, amely, annak érdekében, hogy módosító indítványokkal ne lehessen az alkotmány-előkészítő bizottságban kialakult, minimálisan ötpárti egyetértést megkerülni, csak azokat a javaslatokat engedi az Országgyűlés ülésén szavazásra bocsátani, melyek legalább ötpárti támogatást élveznek. Tudniillik, tisztelt képviselő úr, ha ez nem így lenne, akkor ez a bizottság hiába jutna az összes alkotmányos kérdésben ötpárti egyetértésre, hiába lenne az számunkra biztosítva, hogy az ellenzéki pártokból is legalább, pártfrakciókból is legalább háromnak egyet kell érteni a nagyobbik kormánypárt elképzeléseivel, akkor fölállhatna itt, elnézést kérek, csak a példáért mondjuk, mi reméljük, hogy kizárt egy ilyen visszaélésnek az előfordulása, akkor fölállhatna itt egy képviselő, hadd ne nevezzek a példa kedvéért frakcióminőséget hozzá, és beterjeszt egy módosító javaslatot, ami felborítja, ami szembenáll az ötpárti bizottságban létrejött konszenzussal, és azt szépen a Ház kétharmaddal meg tudja nyugodtan szavazni, és ezzel az ellenzék be lett csapva, ki lett játszva. Ezt a lehetőséget kívánja kizárni az a megoldás, amelyik kiköti, hogy csak olyan módosító javaslat kerülhet a plénum elé szavazásra, ez nem azt jelenti, hogy nem tárgyalunk róla, Torgyán képviselő úr, ez csak azt jelenti, hogy szavazásra olyan kerül a plénum elé, melyben az öt párt egyetért annak a támogatásában. És ugyane szabály, ugyane gondolkodás miatt kerül ki a 106. § (3) bekezdése is, amit képviselő úr sérelmez, hiszen ha egy frakció önálló szavazást kérhet valamelyik javaslat tekintetében, akkor valamelyik frakció megteheti, hogy egy, egységesen, a bizottságban egységesen elfogadott csomagból valamit, ami neki kedves, kiragad, azt megszavaztatja, és a többit nem szavazza meg.

Ezek a garanciák nagyon is végig lettek gondolva, és ebben a végiggondolásban, ezt hadd tegyem hozzá, a Kisgazdapárt megfigyelői is, akik a hatpárti egyeztetésen azért ott voltak, egyetértettek. Azt tudom, hogy nem írták alá a megállapodást, és nem is azt mondom, de ezeknek a technikai garanciáknak az ésszerűségében, szükségességében és indokoltságában semmiféle jog nem csorbul itt, Torgyán képviselő úr.

(12.00)

Szabadjon megemlíteni azt is, hogy egyébként az, hogy nem minden javaslat kerül be automatikusan a plénum elé szavazásra, nem ennek a Házszabály-módosításnak az újítása. Tudjuk jól, hogy azok a képviselői javaslatok, amelyek a bizottságokban nem kaptak legalább egyharmados támogatást, általános szabály szerint nem kerülnek be a képviselőházba. Itt most ezt magasabb szintre emeljük, hogy egyik párt se játszhassa ki a négyötödös többségnek a bizottságban kialakult egyetértését. Tényleg, én is csak azt tudom mondani Vastagh miniszter úrnak a korábbi napirendnél elhangzott zárószavaira, hogy örüljünk végre, hogy ezekben a nagyon kényes kérdésekben sikerült kormánypártnak és ellenzéknek végre valahára annyi mindenben van éles vita közöttünk, de végre ezekben a kérdésekben sikerült megállapodásra jutni.

Mindezek végiggondolása mellett szeretném, hogyha képviselő urat sikerülne az aggályai felől és azok alaptalansága felől megnyugtatni.

Természetesen mint arra utaltam a különböző olyan elképzelések, amelyek nem kapják meg a bizottság négyötödös támogatását, nem lesznek abban az értelemben kiszorítva, hogy nem lehet érvelni mellettük. Lehet érvelni mellettük a bizottsági ülésen, lehet érvelni mellettük, elő lehet azokat adni az Országgyűlés plenáris ülésén. Ebben senki nem fog senkit sem korlátozni, de még egyszer mondom, hogy azok a szabályok, amelyek itt garanciaként állnak, éppen az ellenzéket védik. Tessék végiggondolni: ha ezt a szabályt föladjuk, akkor lehet, hogy biztosítjuk azt, hogy mindenki idehozhatja a javaslatát, viszont akkor agyonütöttük az egész garanciális rendszert, akkor gyakorlatilag a 66 százalékos szavazógép érvényesülne. Tessék eldönteni, melyik a jobb, és melyik a rosszabb. Úgy gondolom, teljesen egyértelmű, hogy ez az a garanciális rendszer, ami a legszélesebb körű konszenzus érvényesülését biztosítja.

Tisztelt Országgyűlés! Külön elvi üzenete van a javaslat azon elemének is, amely elsődleges funkciójában azt biztosítja, hogy a bizottság mindenképpen pozitív eredménnyel működjön. Arra a szabályra gondolok, amely előírja, hogy ötpárti egyetértés hiányában az alkotmány hatályos rendelkezései épülnek be az új alkotmányba. E szabály elsődleges funkcióján túl azzal az elvi üzenettel rendelkezik, hogy mintegy subsidiariusan irányadónak fogadja el a nemzeti kerekasztal-tárgyalások során és az azt követő alkotmánymódosítások útján megszületett demokratikus, jogállami alkotmányunkat. Kifejezi azt, hogy nem a meglevő alkotmányos rendszer és fejlődés meghaladásáról, nem a meglevő alkotmányos rendszer és fejlődés leváltásáról, felváltásáról van szó, hanem a tökéletesítése jegyében történő integrálásáról, elismerve a hatályos alkotmányunk kidolgozásában részt vállalóknak az alkotmányos és demokratikus magyar jogállam megteremtésében szerzett érdemeit.

Tisztelt Országgyűlés! Minthogy ez a Házszabály-módosítási javaslat a benne foglalt közjogi garanciák időbeli biztosítását tekintve az alkotmánymódosítás sorsát osztja, ebből következően az időbeli hatálya az új alkotmány hatálybalépéséig, illetve az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig terjed.

Tisztelt Képviselőtársaim! A már elhangzott ellenvéleményekre is válaszolva: látható, hogy a most tárgyalt Házszabály-módosítási javaslat az új alkotmány megalkotásában a társadalmi-politikai tényezők egyetértését a megteremthető legmagasabb mértékben kívánja előírni és biztosítani. Itt megint kitérnék Torgyán képviselő úrnak egy hasonlatára. Ő az 1989-es kerekasztal-tárgyalások működését olyannak ábrázolta, amely a jelenlegi javaslathoz képest demokratikusabb és megfelelőbb volt. Én ezt messzemenően nem osztom, annál is inkább, mert a kerekasztal-tárgyalások létrejöttét egy speciális politikai és ha tetszik közjogi helyzet tette elkerülhetetlenné és szükségessé nem volt legitim parlament. Parlament volt, de az nem volt szabadon választott mint ahogy arról Trombitás képviselő úr is beszélt , és a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokra azért került sor, hogy a hatalom tényleges birtokosa, az állampárt az ellenzékiséget fölvállaló szervezetekkel tárgyaljon egy olyan időleges megoldásról, ami a demokratikus átmenetet biztosítja, azzal, hogy ezt, az akkor nem szabad választások útján létrehozott parlament egy fejbólintással ahogy Trombitás Zoltán mondta vállalta jóváhagyni, illetve az állampárt vállalta azzal jóváhagyatni. Ezt az analógiát idevonni nem lehet. Ez a parlament az alkotmány egyébként hatályos rendelkezései értelmében is jogosult az új alkotmányt megalkotni.

Összefoglalva: Ez az alkotmány nem annak a 24 képviselőnek az alkotmányos javaslata lesz, akik ebben a bizottságban helyet fognak kapni. Hiszen minden pártfrakció delegációja a maga pártjának, pártfrakciójának a véleményét képviseli, és ezek mögött a pártok, pártfrakciók mögött a '94-es választások eredményeit alapul véve a választópolgárok a választásokon részt vett választópolgárok 85 százaléka áll. Ezen túlmenően, mint azt már többektől hallottuk magam is utaltam rá , ezek a pártok nyilvánvalóan nem a maguk szűk körű alkotmányjogi spekulációját fogják itt, ebben a bizottságban áterőltetni, hanem végiggondolják majd a pártjaik körén kívülről származó javaslatokat is, és az abból hasznosíthatókat bizonyára be fogják építeni a javaslatba.

Végül: a Magyar Demokrata Fórum részéről reméljük, hogy a folyamat végére népszavazás tehet majd pontot, azaz az Országgyűlés által széles konszenzussal megalkotott új alkotmány sorsát maga a nép döntheti el. Aligha lehetséges ennél demokratikusabb alkotmány. Ahogy azt Hack Péter mondta, én is csak megismételni tudom: egy törvényt, egy alkotmányt megfogalmazni egyszerre több ezer szervezet, egyszerre tízmillió állampolgár nem tud. Ez fizikai lehetetlenség, ennek a technikáját még a világon tisztelt képviselőtársaim sehol sem találták föl. De igenis kialakítható egy olyan eljárás, amely a többpárti demokrácia működéséhez illeszkedve, a lehető legdemokratikusabb módon a többféle társadalmi és politikai tényezők véleményének megismerését és mérlegelését is lehetővé téve biztosítja az új alkotmány megalkotását, egyszersmind letéve a nép kezébe az így létrejött mű sorsát.

A jelen házszabályi javaslat biztosítja e követelmények érvényesülését, ugyanakkor nem érinti az új alkotmány feletti népszavazás intézményét. Ezért ezt a javaslatot támogatjuk, elfogadását nagyon fontosnak tartjuk, és a tisztelt Háznak elfogadásra ajánljuk.

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)