Torgyán József (FKGP)

1995. május 29.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért jelentkeztem már előre, írásban, mert az alkotmányügyi bizottság kisebbségi előadójaként nyilvánvalóan nem lehetett minden olyan kérdésre kitérni, amelyre a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja szeretné a figyelmet felhívni. Így legyen szabad azzal kezdenem, hogy többször történt ma már hivatkozás az alkotmányozási folyamat és a Házszabály-módosítás kapcsán arra az elvre, amelyet népszuverenitási elvként ismernek, és Salamon képviselő úr is előttem a népszuverenitás letéteményesére hivatkozott az Országgyűlés szerepével kapcsolatban. Holott én éppen azt kifogásolom és kifogásolja a Független Kisgazdapárt egész frakciója , hogy ezzel a Házszabály-módosítással pont az ellenkezője történik annak, ami a népszuverenitásból fakadna. Hiszen nemhogy tízmillió ember nem juthat hozzá az alkotmányozási folyamathoz amint azt Salamon képviselő úr itt kipoentírozta , de legyen szabad hangsúlyoznom: az a 386 sem, akit a Magyar Köztársaság alkotmányából és a Házszabályból, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényből fakadóan ez a jog megillet.

(12.10)

És itt van nekem a legnagyobb gondom, hogy a 386 képviselő jogait is szűkíti! Félreértés ne essék, nem az én jogaimat szűkíti, mert nekem előbb-utóbb azt kell mondanom, hogy nem hagyom a pártomat kirekeszteni ebből a folyamatból, és belépünk az alkotmányozási folyamatba én ott leszek az öt, illetőleg a hat ember között. De az igen tisztelt képviselőtársaim nem lesznek ott, és nem árt, ha erre most figyelnek fel, mielőtt megszavaznák ezt az előterjesztést. Hiszen hogyan fognak tudni akkor önök a választópolgáraik akaratának eleget tenni, ha önöknek nem lesz meg ez a lehetősége? Mert a Házszabály módosításának rendelkezései azt tartalmazzák a 134/E § (2) bekezdése , hogy "Az alkotmány-előkészítő bizottság csak a kormány vagy a képviselőcsoportok által előterjesztett javaslatokról és tárgyalási anyagokról tárgyalhat". Ki van tehát rekesztve az alkotmány 25. § (1) bekezdésben írt azon joguk, amely közvetlenül az önök előterjesztésének a parlament plenáris ülése elé való vitelét jelenthetik.

Tehát én úgy gondolom, miután az alkotmány 2. § (2) bekezdése a népszuverenitásról nem úgy rendelkezik, amint arra Salamon képviselő úr hivatkozott, hanem akként: "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja", akkor tessék megengedni nekem, hogy azt mondjam, itt már az alkotmány 2. §-át is kiiktatták, mert ettől kezdve nem igaz az, hogy minden hatalom a népé! Erre egyébként rámutattam a köztársaságielnök-választással kapcsolatos népszavazási kezdeményezés elutasításakor is, amikor azt mondották, hogy nem lehet a nép kezdeményezésére az alkotmányt módosítani.

Tessék nekem akkor megmondani, ha egyszer a népszuverenitást nem tudja választott képviselői útján gyakorolni, mert önöknek nem lesz meg az alkotmány-előterjesztési vagy alkotmánymódosítás-előterjesztési joguk, akkor vajon mi marad a Magyar Köztársaság alkotmányának 2. §-ából? Az pedig, hogy közvetlenül gyakorolja a népszuverenitást, már szóba sem jöhet, miután önök döntöttek úgy néhány nappal ezelőtt, hogy a nép nem terjeszthet elő ezzel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Tehát akkor ez az egész alkotmányos rendelkezés nem igaz, mert helyette igaz az, hogy öt vagy hat képviselő jogosult eldönteni, mi legyen a következő alkotmány szövege. Mi ebben látjuk a veszélyt, ezért szólalunk fel ellene! Nem az önmagunk jogait féltjük, hisz a mi jogaink végül is biztosítva vannak a kérdés bizonyos részében, mert legalább ott lehetünk a bizottságban, előterjeszthetjük, amit akarunk. Más kérdés az, hogy én távolról sem úgy látom a Házszabály 106. § (3) bekezdésének kirekesztését, mint arra Salamon képviselő úr hivatkozott; pont ellentétesen: én egy rendkívül fontos garanciális elem félretételének tekintem a Házszabály 106. § (3) bekezdését. Mert tessék elővenni a Házszabállyal kapcsolatos vita jegyzőkönyvi anyagát, különösképpen azt a vitát, ami az alkotmányügyi bizottság előtt lezajlott ezzel kapcsolatban! Akkor a Házszabály 106. § (3) bekezdése akként nyert felvezetést, hogy itt egy igen fontos demokratikus, olyan garanciális elemről van szó, amely a frakciók számára biztosítja azt a jogot, hogy az általuk fontosnak vélt módosítványokat, legalábbis a legfontosabb előterjesztéseket illetően, szavazásra a Ház elé hozhatják. Ha egyszer mi fontos kérdéseket a Ház elé kívánnánk hozni és arról nem lehet szavazni, akkor tessék már megmondani, mit jelent ez a jog?! Akkor nyilvánvalóan ez egy rendkívül beszűkült jogot jelent, amely a valóságban csak egy látszatjoggá degradálódik.

Tehát a Független Kisgazdapárt semmilyen körülmények között nem tudja elfogadni, hogy 386 képviselő helyett öt vagy hat képviselő dönthessen; mint ahogy nem tudja elfogadni azt a megoldást sem, hogy ebben az esetben kirekesztődjön az alkotmányban írt valamennyi törvénybeterjesztésre jogosult, amint már arra utaltunk, többek között a bizottságok is. Mert azzal, hogy az öt- vagy hattagú alkotmány-előkészítő bizottság... azért beszélek öt vagy hat tagról, mert amint azt önök is tudják, elvileg minden frakcióból négy tag van benn, de elég, ha egy van jelen, akkor már határozatképes; és gyakorlatilag ez így fog működni, mert aki jogszabály-előkészítésben közreműködött már, az tudja, hogy miután egynek van szavazata, nem is kell, hogy ott legyen a többi három. Tehát gyakorlatilag öt vagy hat ember kezében fog összpontosulni a teljes alkotmányozási folyamat. Ez pedig a népszuverenitás letéteményeseként enyhén szólva groteszk megközelítése a fogalomnak.

Ami magát a népszavazást illeti:

Itt is hadd utaljak arra, hogy az 1989. évi XVII. törvény kifejezetten előírja a népszavazás szükségességét. Tehát itt nem valamiféle kegyet gyakorol bárki, ha arra hivatkozik, hogy majd a végén népszavazás kell! Csak kérdezem én: miről fog a nép szavazni, ha egy előterjesztés lesz, és az ellenvélemény nem jelenhet meg? Miből fog választani a nép? Megint ugyanaz lesz, mint a 99,99 százalékos állampárti időben? Úgy gondolom, ne csodálkozzanak akkor, ha én azt mondom, hogy az előkészítés folyamata nem az Országgyűlés... Salamon képviselő úr ezt is összekeverte! Én nem a '90 előtti Országgyűlésről beszéltem, arról nyilvánvalóan nem lehet más véleményem, mint neki, hogy az nem volt egy legitim Országgyűlés a Független Kisgazdapárt mindig is ezt az álláspontot képviselte. De azt mondom, ott legalább megpróbálták akkor az alkotmány-előkészítésbe bevonni mindazokat, akiknek ezzel kapcsolatban tényleges véleményük volt, politikai akaratukat szerették volna kinyilvánítani. Itt ugyan elviekben megkérdezhetem X egyetemi tanárt vagy bárkit, mi az ő véleménye, de nincs intézményesen biztosítva a részvétele az alkotmányozási folyamatban! Ez az, amely a Független Kisgazdapártot itt ellenvélemény megfogalmazására ösztökéli.

Ami a következő problémakört illeti, az a módosított Házszabálynak abból a rendelkezéséből fakad, hogy ez az alkotmány-előkészítő bizottság az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig működik. Tehát adott esetben ez működhet 1998. szeptemberig, és 1998. szeptemberig be van szűkítve az egész alkotmányozás teljes lehetősége, mert hiszen az alkotmányozó bizottság jogosultan működik most a megállapodás szerint a következő országgyűlési képviselői választásokig, az új Országgyűlés hivatalba lépéséig.

(12.20)

Ez egy borzasztó hosszadalmas folyamat, tehát szerintünk mindenképpen le kellene szűkíteni az alkotmányozó bizottság működési határidejét. Ezzel kapcsolatban a Kisgazdapárt megfontolja, hogy ne kezdeményezzen-e egy olyan módosítást, ami a bizottságot arra ösztökéli, hogy ha már belekezdett a munkába, akkor azt minél előbb fejezze be.

Mi úgy gondoljuk, ha a Házszabály-módosítás úgy megy keresztül, ahogy az jelenleg van, az akkor nemcsak azt az elképzelhetetlenül furcsa helyzetet jelenti, hogy adott esetben egy teljes képviselőcsoport ki van zárva a teljes alkotmányozási folyamatból, és ki vannak zárva mint mondottam mindazok, akiket az alkotmány 25. § (1) bekezdése felsorol, hanem más házszabályi rendelkezéseket is sért ez az előterjesztés. Tessék már nekem megmondani, ha a mi frakciónk nem terjeszthet elő külön, a többiek véleménye dacára saját véleményt, akkor miként fog működni például a Házszabály 61. §-a, amely a név szerinti szavazással kapcsolatban rendelkezik. Akkor vajon ha én nem terjeszthetem be a saját véleményemet amellyel kapcsolatban eddig a Házszabály 61. § (1) bekezdése alapján név szerinti szavazást kérhettem , akkor miképpen fogom tudni a név szerinti szavazást a Házszabály megfelelő rendelkezése alapján érvényesíteni? Akkor ez is írott malaszttá szűkül, aminek tényleges tartalmi eleme már nincs is.

Úgy gondolom és ezzel a gondolatsorral kívánom befejezni a felszólalásomat, hiszen nem kívánom a korábbi érveimet megismételni , hogy végül is semmiféle veszély nem származna abból, ha úgy bonyolódna le az új alkotmányozási folyamat, hogy se az országgyűlési képviselők, se a bizottságok, se adott esetben a köztársasági elnök alapvető jogait nem szűkítenénk, tehát meghagynánk ezeket a jogosultságait, és meghagynánk a frakciók jogosultságait arra, hogy ha valamit másként látnak, mint a többiek, akkor frakciódöntés alapján szavazásra a plenáris ülés elé hozhassák a kérdést. Ebben az esetben fontos garanciális elemek lennének valóban az alkotmányozási folyamat tisztasága, alkotmányossága vonatkozásában. Tehát a Kisgazdapárt felvetéseinek döntő többsége elesne egy ilyen rugalmas állásfoglalás esetén, mely rugalmas állásfoglalás semmi többet nem jelent, mint a jelenleg meglévő jogok megtartását, mert azt hiszem, alapelvként valamennyien egyetérthetnek abban, hogy az alkotmányos alapjogokat nem szabad szűkíteni, mert az a jogállamiság sérelmét jelenti. Az alkotmányos jogokat bővíteni kell. Ha tehát a meglévő jogokat megtartjuk, akkor az alkotmányosságot védjük.

A Független Kisgazdapárt ezért kéri az igen tisztelt Házat arra, hogy támogassák jelenlegi határozott állásfoglalását hogy akként ne hagyják jóvá a Házszabály-tervezet módosítását.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)