Hack Péter (SZDSZ)

1995. május 29.

DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Dehogynem volt szó erről, hiszen képviselő úr még mint az alkotmányügyi bizottság kisebbségi előadója azt mondta, hogy van bent egy képviselő által én most nem a konkrét alkotmányról vitatkozom benyújtott alkotmánytervezet, amely képviselő egyébként a Kisgazdapárt képviselője. Ezt a tervezetet ha nincs ez az előterjesztés, amit most vitatunk az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága megtárgyalhatja, vagy tárgysorozatba veszi, vagy nem veszi tárgysorozatba, ha tárgysorozatba veszi, akkor a plenáris ülésre kerül, és ezt követően az Országgyűlés vagy elfogadja, vagy nem fogadja el. A hatályos alkotmányos rend szerint egy képviselő indítványát az Országgyűlés tulajdonképpen minden különösebb vita nélkül alkotmányként kihirdetné, és akkor mindaz az aggály, ami itt megfogalmazódott, elesik. Tehát a kiindulópont az, hogy a hatályos Házszabály szerint gyakorlatilag a koalíciós pártoknak van alkotmányos felhatalmazása arra, hogy olyan alkotmányt fogadjanak el, amilyen számukra kedvező. Ebből a hatályos alkotmányos rendelkezésből enged a koalíció és köt kompromisszumot az ellenzékkel, és mondja azt, hogy nem kíván élni a közjogi felhatalmazásával, és nem kíván az ellenzék nélkül alkotmányt elfogadni. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, az ellenzék számára közjogi garanciákat kell adni, és ezeknek a közjogi garanciáknak a nyújtására a koalíció kész. Mik ezek a közjogi garanciák? A közjogi garancia arra szolgál, hogy az ellenzéket, amely szavazatai alapján de facto nem tudna az alkotmányozásra meghatározó befolyással bírni, olyan helyzetbe hozzuk, hogy meghatározó befolyása legyen az alkotmányozásra.

(12.30)

Hogyan tudjuk ezt megtenni? Úgy, hogy a meglévő szavazati aránynál nagyobb súllyal tesszük lehetővé az ellenzék közreműködését az alkotmányozó folyamatban.

Nagyon határozottan szeretném leszögezni: minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy ez öt ember ügyévé válik. Abból a feltevésből indul ki ez az állítás, mint ha minden párt úgy működne, ahogyan az állítást hangoztató pártja esetleg működik, hogy egy ember dönthet a párt helyett. Más frakciók szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat úgy működnek, hogy aki a frakció nevében szavazásra jogosult, az minden egyes kérdésben a frakció felhatalmazásával nyilatkozik. Ezért tartott hat és fél vagy már lassan hét hónapig ennek a megállapodásnak a kidolgozása, mert minden fázisnál minden frakció nem mondom, hogy tisztelet a kivételnek, de azok a frakciók, amelyek aláírták, biztosan megtették, hiszen több szünetet tartottunk visszament a frakcióülésre, a frakcióülés megvitatta, a frakcióülés állást foglalt. Tehát az az egy szavazat, amit a Magyar Demokrata Fórum le fog adni vagy a Szabad Demokraták Szövetsége vagy a Magyar Szocialista Párt képviselője le fog adni, az nem egy ember véleménye, mert ezekben a pártokban egy ember nem helyettesítheti a frakciót, hanem a mögöttük álló frakció véleménye.

Tehát nem igaz az az állítás, hogy a képviselők ki vannak zárva a folyamatból, mert a képviselők a frakció részéről delegált képviselőn keresztül kifejthetik a véleményüket. És ha az egyes frakciókban nem nyer többséget az az álláspont, amit a delegáltjuknak támogatni kellene, akkor a frakció nevében nem nyilatkozhat úgy a delegált, hogy támogatja, mert ha úgy nyilatkozna, akkor a megbízatását azonnal visszavonják, és azonnal érvénytelenítik az ő nyilatkozatait.

Tehát ez egy bizalmi elvre épül, ahol valamennyi frakció véleménye megjelenik. És itt jön a fő kérdés! Sokan emlegetik itt már öt éve, hogy sajnos nincs alkotmányozó nemzetgyűlés, ezért kénytelenek vagyunk kompromisszumra lépni. Ez így van, de azt még senki nem mondta el soha, hogy szerinte az alkotmányozó nemzetgyűlésnek hogyan kellene létrejönni.

Hogyan állna fel ez az alkotmányozó nemzetgyűlés? Országgyűlési választásokhoz hasonló választásokat tartunk? Ki indulhat ezeken a választásokon? A pártok indulhatnak? Akkor ugyanott lennénk, ahol most vagyunk! Milyen alapon delegál bárki is oda? Valaki kitűzi a zászlót, hogy én vagyok a magyar nép képviselője, és akkor már ő a nemzetgyűlés? Vagy hogyan működne ez? Erre 1989-ben sem adtak választ a nemzetgyűlés szorgalmazói, és most sem adnak igazából választ. Milyen alapon? Az egyetemek küldik? Ugyanakkora szavazattal rendelkezne az ötezer hallgatót vagy ötvenezer hallgatót átfogó egyetem, mint a kétszáz hallgatóval működő egyetem? A városok küldenének? Lélekszám alapján küldenének? Vagy a megyék küldenének? Egyenként szavaznának? Erre nincsen válasz öt éve azoktól, akik az alkotmányozó nemzetgyűlést emlegetik, ami lehet, hogy tényleg jó lenne, ha működne, de öt éve nem adtak korrekt választ arra, hogy hogyan állna fel ez az alkotmányozó nemzetgyűlés, kikből állna, kik delegálnának, milyen felhatalmazással rendelkeznének. Mivel erre nem született válasz, ezért mindenki egyetértett abban, hogy ha már nincs alkotmányozó nemzetgyűlés, akkor az Országgyűlés alkotmányozzon.

Hogyan alkotmányozzon az Országgyűlés? Végül is ez a kompromisszumos megoldás, amit most előterjesztettünk, azt eredményezi, hogy az Országgyűlésben nem érvényesülnek a mandátumarányok. Ez még egyszer szeretném hangsúlyozni a koalíció részéről egy nagyfokú engedmény; ennek értelmében ez az alkotmány-előkészítő bizottság a pártpolitikai erőviszonyoktól függetlenül hozza meg a döntéseit. Oly módon ahogy Kónya Imre is elmondta az előterjesztésében , hogy a párt mandátumarányától függetlenül mindenki egy szavazattal rendelkezik kivéve ez alól a Szocialista Pártot, amely szintén egy szavazattal rendelkezik, de mivel az ő szavazata vétójogként érvényesül, hiszen a parlamentben utána kétharmados többséggel történik a szavazás és a Szocialista Párt képviselői nélkül nincs meg a kétharmad a szavazáshoz, ezért ez a döntéshozatali mechanizmus ki tudja emelni az aktuális politikai erőviszonyokból. Ha úgy történne az alkotmányozás, ahogyan a hatályos Házszabály előírja, meggyőződésem szerint éppen a mostani javaslatot ellenzők kiabálnának a leghangosabban, hogy alkotmányos diktatúra van, hiszen a végrehajtó hatalom kezében van az alkotmányozás.

Mindenkinek, aki azzal vádolta meg a mostani koalíciót, hogy az önmaga képére akarja formálni az alkotmányozást és alkotmányos diktatúrát akar bevezetni, el kell gondolkodnia korábbi szavainak súlyán, hiszen ezekben a napokban demonstratívan bizonyítja a koalíció, hogy nem akar ilyet tenni, kész alkotmányos közjogi garanciákat nyújtani az ellenzék azon része számára, amely részt akar venni komolyan ebben a kompromisszumkeresési folyamatban.

Az utolsó gondolat, amire szeretnék utalni, hogy ez egy kompromisszumos folyamat lesz. Bizonyos, hogy az új alkotmány nem fogja egy az egyben tükrözni egyik párt álláspontját sem. Tehát ha valamelyik párt azt mondaná, hogy márpedig mi nem vagyunk hajlandók engedni ebből és ebből a tételből, akkor Magyarországon soha nem lesz új alkotmány. A pártoknak saját programjuk terhére engedményeket kell tenni. Nyilvánvalóan mindegyik párt a maga részéről engedményeket fog tenni. De ezek az engedmények viszik előre a világot, az ilyen kompromisszumok, hogy hajlandók vagyunk rugalmasan a saját álláspontunk egy részéből engedni, és ahol nem sikerül az ötpárti konszenzust létrehozni, ott meg tudunk maradni a hatályos szövegnél.

Tisztelt Ház! Összefoglalva: az a meggyőződésem, hogy ez a Házszabály-előterjesztés olyan módon tér el a hatályos házszabályi rendelkezések előírásaitól, olyan eltéréseket javasol beleiktatni, valamennyi képviselő négyötödének többségével az új Házszabályba, amely engedmények, amely kompromisszumok az ellenzék érdekét szolgálják, de ezen keresztül természetesen a nemzet érdekét is szolgálják hiszen nemzeti ügy az, hogy ne a végrehajtó hatalom mögött álló többség alakítsa az alkotmányt, hanem a lehető legszélesebb konszenzussal szülessen meg.

Nem jelenti a társadalom konszenzusát öt párt konszenzusa. De ez az öt párt érdekelt abban, hogy álláspontja mögé megszerezze és megtartsa a társadalom támogatását, és minden eszközzel érdekelt lesz abban, hogy a legszélesebb társadalmi egyetértés legyen a mögött az alkotmány mögött, amely megszületik. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki kivétel nélkül minden pontjában egyet fog érteni ezzel az alkotmánnyal, hanem azt jelenti, hogy a kompromisszum, a konszenzus éppen abban fogalmazódhat meg, hogy olyan pontok lesznek ebben az alkotmányban, amelyek a társadalom lehető legnagyobb része számára elfogadhatók.

Örülök egyébként, hogy elhangzott az ellenzők részéről is: új alkotmányra mindenképpen szükség van. Márpedig, ha ez a tétel igaz, akkor azt állítom, hogy ez a most benyújtott javaslat a lehető legjobban szolgálja, hogy ez az új alkotmány széles társadalmi konszenzussal szülessen. Örülök annak, hogy elhangzott: a Kisgazdapárt is részt fog venni a fenntartásai ellenére ebben a folyamatban, mert én fontosnak tartom; és az előterjesztés ezért is maradt meg már annak ismeretében is, hogy a Kisgazdapárt nem írja alá a mellett a követelmény mellett, hogy hat párt, és hogy legalább öt párt konszenzusa legyen meg. Örülök annak személy szerint is, hogy Torgyán József is részt fog ebben venni, hiszen a véleményével biztos, hogy sokat fogunk vitatkozni ebben a testületben. (Derültség.)

Azonban annak is örülnék, ha azoknak a szavaknak itt az Országgyűlésben, hogy alkotmányellenes, hogy jogállamellenes, lenne súlya; ne csak kötőszóként használjuk ezt a kifejezést, hogy alkotmányellenes, hogy ez itt óránként elhangozzon. Ma elhangzott, hogy ez az előterjesztés alkotmányellenes, és ha ezt elfogadja a Ház, akkor a Kisgazdapárt az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. Ugyan nem vagyok aláírója ennek az előterjesztésnek, de az előkészítésben részt vettem, nekem van egy ajánlatom. Az ajánlatom a következő ennek a rendelkezésnek a vonatkozásában és a két hete megszavazott alkotmányügyi bizottsági előterjesztés vonatkozásában is, ahol szintén elhangzott, hogy a Kisgazdapárt Alkotmánybírósághoz fordul gondolom már meg is tették -:

(12.40)

Jelenleg az a megtiszteltetés ért, hogy az alkotmányügyi bizottság elnöke lehetek, azt ajánlom tisztelettel Torgyán képviselő úrnak, ha az Alkotmánybíróság akár ebben az ügyben, akár az alkotmányügyi bizottság előterjesztése ügyében alkotmányellenesnek nyilvánítja az előterjesztést, akkor én azon a napon lemondok bizottsági elnöki tisztemről, azért, mert az a meggyőződésem, hogy ezek az előterjesztések nem alkotmányellenesek. Viszonzásul azt kérem, hogy képviselő úr is adjon súlyt a szavának, és bizottsági tagságáról mondjon le akkor, ha az Alkotmánybíróság ezeket az előterjesztéseket alkotmányosnak nyilvánítja.

Köszönöm a figyelmüket és a türelmüket. (Taps.)