Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Most néhányszor tanújelét adták a jelen lévő jogászok, hogy hogyan lehet egy bizonyos kérdést az egyik oldalról megindokolni és utána homlokegyenest az ellenkezőjét is megindokolni. Nagyon meggyőző volt Szigethy képviselőtársam okfejtése, hogy milyen kár éri azt, aki az 500 ezer forintját csak fizetési meghagyással tudná érvényesíteni, abból következően, hogy később fog a pénzéhez hozzájutni, hiszen tudja, hogy teljesen fölösleges a fizetési meghagyás, úgyis ellentmondással fog élni a másik fél.Igen ám, de milyen kár éri azt, aki a kormány javaslata szerint 100 ezer forintig csak fizetési meghagyásban terjesztheti elő az igényét? Milyen kár éri ezt a személyt, amikor tudja, hogy a másik fél úgysem fogja a fizetési meghagyást elismerni, úgyis ellentmondással fog élni ellene, de a törvény mégis rákényszeríti, hogy csakis fizetési meghagyás útján érvényesíthesse az igényét.
Azt hiszem, ebből a szempontból a 100 ezer forintos követelés esetében a felet ért kár a fél szempontjából ugyanolyan fontos, ugyanolyan értékes, ugyanolyan egyedi, mint az 500 ezer forintos követelés esetében. Tehát talán ezek nem megalapozott érvek az ellen, hogy miért emeljük fel 500 ezer forintra a kötelező érvényesítés határát.
Van ennek egy gyakorlati indoka is. A bíróság a beérkezett keresetlevél alapján kitűzi a tárgyalást. De mikorra tűzi ki a tárgyalást, igen tisztelt képviselőtársaim? Volt, hogy nekem egy év múlva sikerült az első tárgyalást kitűzetni. A fizetési meghagyás ennél gyorsabb utat jár be: a fizetési meghagyás esetében a bíróság, legtöbb esetben a bírósági fogalmazók ráteszik a pecsétet, és a bíróság kibocsátja.
Adott esetben éppen az érintett személyek számára gyorsabb ez az eljárási mód, a bíróság számára pedig kevesebb munkát jelent.
Úgyhogy valóban elgondolkodtatónak tartom képviselőtársam javaslatát és megfontolásra méltónak ajánlom az Országgyűlés tagjai számára. Köszönöm szépen.