Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon örülök annak, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatja ezt a módosító javaslatot.Bár én nem arról az elvi alapról közelíteném meg, hogy a házassági bontóper előtti meghallgatáshoz, békéltetéshez hasonlítanám a munkaügyi vitákban javasolt békítést. A kettő között lényegi különbség van. A házasság jogintézménye mint korábban hangsúlyoztam az egyik legfontosabb jogintézmény. A munkaügyi viták eldöntéséhez talán kevesebb társadalmi érdek fűződik. Tehát nem láttam és jelenleg sem látok elvi különbséget, hogy a bontóper előtt próbáljon a bíróság békíteni, a jelen esetben pedig erre ne legyen szükség.
Elvi álláspontom abban rejlik, hogy nem tudom, a bíró, az elnök mit csinál, ha ez a jogintézmény életbe lépne. Tudniillik mit jelent az, hogy "az elnök a jogvita egészét a felekkel az összes körülmény szabad mérlegelésével megvitatja"? Nem tudom elképzelni, hogy ha egy bírónak az a dolga, hogy döntsön az ügyben, akkor mit vitathat meg a felekkel, miről tárgyalhat. Tudniillik egészen másról van szó, igen tisztelt képviselőtársaim, mint amit az általam oly hevesen védelmezett kitanítási kötelezettséggel kapcsolatban elmondottam.
Egészen más, amikor a bíró kioktatja a feleket a jogaikról és a kötelezettségeikről, s egészen más, amikor megvitatja az eset összes körülményeinek szabad mérlegelésével, hogy vajon milyen döntés születhet.
A kettő között jogilag de úgy érzem, hogy a jelen lévő nem jogász képviselőtársaim is érzékelik óriási különbség van.
Ebben a szakaszban valójában az Igazságügyi Minisztérium előterjesztéséből azt lehet kiolvasni, hogy a bíró prejudikáljon. A bíró mondja meg a feleknek, hogy ez így nem lesz jó, ez úgy nem lesz jó, ő körülbelül így fog dönteni na, ehhez képest egyezzenek meg. Nem látom az indokát, hogy a munkaügyi eljárásban milyen társadalmi érdek fűződik ehhez. Egyéb kötelmi perekben nem tudom, hogy valahol szerepelne-e leírva, hogy a bíróság a tárgyalás megkezdése előtt megvitatja a felekkel, a jelen levő jogi képviselőkkel az eset összes körülményének szabad mérlegelésével az ügyet. Miért nem lehetne egy végrendelet érvénytelenítése iránti perben ez bevezetni? Miért nem lehetne egy birtokháborítási perben bevezetni? A számtalan tyúkperben miért nem lehet ezt bevezetni? Ott ugyanolyan érdeke fűződne a gyors eljáráshoz a társadalomnak adott esetben, mint ebben. De nyilvánvaló, hogy nem lehet bevezetni, mert a bíróság előtti eljárásnak nem az a célja, hogy a bíró előre közölje a felekkel, hogy ő milyen döntést fog hozni, sugalmazza a döntés lehetőségét, hanem hogy a bíró pártatlanul el tudja dönteni a jogvitát. "A bíró megvitatja az eset összes körülményeit" szeretnék rámutatni ennek az elképzelésnek a bornírtságára éppen azért, mert a jelen nem levő kormányzat képviselője nem ért egyet az alkotmányügyi bizottság javaslatával, ilyen feltételek mellett sajnos meg kell próbálni meggyőzni a kormánypárti képviselőket, hogy higgyenek az alkotmányügyi bizottságban lévő képviselőtársaiknak és nehogy megszavazzák ezt a módosítást, mert alkotmányos problémák is keletkezhetnek, hisz fölborul a polgári eljárások rendszere.
Ha a bíróságokat függetlennek képzeljük el, akkor hogy fogja a független bíróság a megvitatást elvégezni? Nyilvánvaló, ahhoz hogy valamit megvitassak, arról állást kell foglalni. Ha a bíróság egy adott ügyről állást foglal és ezt közli a felekkel, akkor már prejudikál, akkor a bíró elfogult, akkor az alkotmányban rögzített elvek nem valósulnak meg, hogy mindenkinek joga van a pártatlan és független bíráskodáshoz. S ezek után el tudom képzelni, hogy ha mégsem sikerül a bírónak meggyőzni a feleket és később megszületik az ítélet, amit ő előre bejelentett, hányan fognak majd panasszal fordulni akár a köztársasági elnök úrhoz is, hogy ez micsoda törvény: ez lehetővé tette, hogy a bíró előre megmondja, hogy ki lesz a pernyertes és ő hozhatott föl bármilyen bizonyítékot az eljárás során, megfizethette a legjobb ügyvédet is, mégsem sikerült a dolog.
(20.00)
Látszólag ez megint egy jelentéktelen dolognak tűnik. De én azt hiszem, ebben a polgári perrendtartást módosító csomagban igen sok ilyen látszólag jelentéktelen dolog halmozódása megállapítható. És higgye el, Szigethy képviselőtársam, ez nem személyeskedés: az igazságügyi kormányzat koncepciótlanul beterjesztett egy nagyon alapvető módosításcsomagot, amely, ha keresztülvezetődik a magyar jogrendszeren, igen komoly gondokat fog okozni a jogkereső állampolgárok életében. Az elnök előtti egyeztetés csak egy pici szelete ennek. De úgy érzem, a pici szeletek megtárgyalása és megvitatása szükséges ahhoz, hogy egészében... Talán higgyenek már képviselőtársaim, nekünk akik számtalan elemét támadtuk ennek a törvényjavaslatnak , hogy nemcsak ebben van hiba, hanem máshol is hiba van.
Ezért kérném a képviselőtársaimat, ezt a módosító javaslatot annak ellenére, hogy Balsai István terjesztette elő, szavazzák majd meg.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Derültség. Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)