Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnöknő! Minden államberendezkedés legyen az demokrácia vagy diktatúra meghatározza azokat a nemzet szuverenitása és az állam biztonsága szempontjából lényeges adatokat, amelyeket különleges védelemben kíván részesíteni. Ezeket állami vagy szolgálati titokká nyilvánítja, és megsértésüket a büntető jogszabály révén szankcionálja. A Független Kisgazdapárt az állam- és szolgálati titok törvényi szabályozásának kiemelkedő jelentőséget tulajdonít. A diktatúrában mindezt megtapasztaltuk az elmúlt közel fél évszázadban, ezen adatok köre szinte parttalanná duzzadt, és a közérdekű adatok megismerésének jogát az állam és az indokolatlanul kiterjesztett titokminősítők hada alkotmányos garanciák nélkül korlátozta.
(14.20)
Ennek másik oldala viszont az úgynevezett információszabadságnak az a korlátlan nyitottsága, amely az állampolgári jogra való hivatkozással liberálisan kezeli ezen titkok körét, és azokban elsődlegességet a túldimenzionált állampolgári jogoknak biztosít. A kettő közötti helyes arány kialakítására tesz kísérletet a jelen törvényjavaslat, s próbál elhajózni a zátonyokkal terhes partszakaszon; többé-kevésbé sikerrel teszi ezt. Ennek ellenére néhány észrevétel szükségszerűen jelentkezik.
A javaslat a kétfajta titkot nem egyforma módon kezeli, mert amíg az államtitok körében meghatározza azokat az adatfajtákat, amelyek a minősítésnél szóba jöhetnek, a szolgálati titkok vonatkozásában lehetőséget biztosít az önkényes értelmezésnek. Nem arról van szó, hogy a javaslat taxatíve felsorolja a szolgálati titkok esetét, de azért szükséges volna azok konkrétabb behatárolása, a tág fogalomban meghatározott adatkör ugyanis behatárolatlanul tágas fogalomkört jelent, ami nyilvánvalóan ellentétes a törvényalkotó szándékaival. Ez az elv odáig vezetne ismerve például a hadseregben tapasztalható bürokratizmust , hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően szolgálati titok minősítést kaphat a katonák alsóneműinek mosására vonatkozó szolgálati jegy is.
A 9. § (1) bekezdése a titok jellegére, az elintézés sürgőssége vagy a titok védelme szempontjából fontos egyéb körülményekre figyelemmel a minősítő a minősítési jelölésen kívül alkalmazhasson más, célszerű, a kezelési előírást is tartalmazó jelzést, például "saját felbontásra", "más szervnek nem adható át", "nem másolható", "zárt borítékban tárolandó" és így tovább.
A törvényjavaslat nem tartalmazza, de elengedhetetlen követelmény, hogy a minősítő határozza meg, hogy például az okmány hány példányban készüljön, és az egyes példányokat kinek kell megküldeni. Az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó fogalmazványok készítése során biztosítani kell azok titokvédelmét is. A titokkiszivárgás egyik legfőbb csatornája ugyanis az úgynevezett tervezetek, piszkozatok hanyag, gondatlan kezelése.
A 14. § (1) bekezdése, mivel a minősítő jogkör leadása egyes esetekben alacsony szintű, például a honvédségnél, itt az államtitok védelme elsősorban azt kívánja, hogy ne a minősítő, hanem az egész államtitokkör védelmi fontosságát átlátó, azt megítélni képes vezető jogosítványa legyen a megismerésre való engedélyezés joga úgy, mint nyilvánosságra hozatal esetében a 17. § (2) bekezdésében.
A 18. § (1) bekezdés g) pontja, az államtitoksértés esetén érthetetlen, hogy a törvénytervezet miért a minősítőre ruházza a belügyminiszter tájékoztatását, mikor ez súlyánál fogva az eredő titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre.
Ugyanez köszön vissza a tájékoztatási és intézkedési kötelezettség 25. § (1) bekezdésében is.
A helyzet fonákságát érezte a jogalkotó is, bár feloldani nem tudta, amikor meghatározza, hogy a belügyminiszter a honvédségnél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét az irányító miniszterrel együttesen gyakorolja. Az egész törvénytervezeten végigvonul egyébként, hogy a katonai biztonsági szolgálatokkal nem tud mit kezdeni, holott e két szervnél jelentős államtitkok koncentrálódnak.
Az általános adatfajták 24. pontjában helyesen szerepel a koronázási jelvények kiemelt őrzésére, védelmére vonatkozó okmányvédelem fontossága, amely az érvényességi idő maximális 90 éves meghatározásában is tükröződik. Ugyanakkor az őrzés-védelem gyakorlata nem kielégítő, tekintve, hogy ezen nemzeti ereklyéket múzeumi tárgyként kezeljük és mutogatjuk. Ezeréves államiságunk ezen szent szimbólumainak méltó elhelyezését és a jelenleginél sokkal hatékonyabb, biztonságosabb őrzés-védelmét szinkronba kell hozni a jelen törvénytervezet helyes elméleti védelmével.
A törvény időszerűségét sürgetően húzta alá, hogy az állam- és a szolgálati titok védelmére hivatott 1987. évi LXIII. törvény hatályos intézkedéseivel összeütközésbe kerültek, és egy zűrzavaros, mindenki által szabadon értelmezhető állapot alakult ki. Ebből a szempontból fontos egy olyan egyértelmű titokvédelmi kör kialakítása, amely megszabadult már a szovjet típusú, a minden adat titok szemlélettől, ugyanakkor elsősorban a nemzet szuverenitása és az állam biztonsága szempontjából biztosítja a titok védelmét és e törvényjavaslat indoklásának szellemével ellentétben az állampolgárok liberális információigényét ennek alárendeli. Ez utóbbi csak a közigazgatás nyitottságában és az állampolgár által történő átláthatóságában nyerhet kiteljesedést.
A fentiekből következik a titokkör elsősorban az államtitok vonatkozásában lényeges szűkítése, amely együtt jár a minősítésre jogosultak alanyi jogkörének radikális szűkítésével is. Az előbbi vonatkozásában a törvényjavaslat nagyjából helyes úton jár, habár a minősítési jogkör esetenként túlzottnak tűnő leadási lehetősége gyengíti az elsődleges szempontok maradéktalan érvényesülését. A titokkör szűkítése egyrészt biztosítja azok hatékonyabb védelmét, másrészt a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő állampolgári jogokat, ezzel együtt a véleményalkotás szabadságát és a társadalmi kontroll eddiginél hatékonyabb lehetőségét. Így majd elkerülhető az úgynevezett 3000-es bankintézkedések titkosítása, amelyek jogtalan banktitkokká való minősítése méltán irritálta az állampolgári jogokban gyakorolt lakosságot.
A nyílt és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve. E törvény életbeléptetésével remélhetőleg megszűnik a kormánynak az a gyakorlata, hogy az eddigi rendezetlen, kaotikus állapotot kihasználva törvénysértő módon járjon el. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának az az álláspontja, hogy amennyiben az általa beterjesztett módosító javaslatait a tisztelt Ház elfogadja, úgy támogatja az államtitokról és szolgálati titkokról szóló törvényjavaslatot.
Köszönöm a türelmüket. (Taps.)