Gyimóthy Géza (FKGP)

1995. június 5.

GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mindenki előtt ismeretes, hogy a '94. évi XXV. törvény, a kárpótlási törvény nem a legjobb törvény, amelyet a magyar törvényhozás megszült. Felháborodott leveleket kap az ember az állampolgároktól, amelyek a május végén, az Expressz című újságban megjelent hirdetésre reagálnak. Ez a hirdetés a következőt adja elő: "Eladó a Kiskunsági Nemzeti Parkban 30 ezer négyszögöl idegenforgalmi turizmusra, lovaglásra, vadászatra alkalmas, vadregényes terület. A terület nagy része fenyőerdő. Irányár: 14 millió forint."

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is nyilván gyakran kap ilyen leveleket olyan eredeti kárpótlásijegy-tulajdo-no-soktól, akiknél több mint 200 milliárd forint kárpótlási jegy van még kint, és akik nem jutottak kellő földmennyiséghez, s még most sem jutnak. Gondolok elsősorban a Pest környéki településekre, ahol némely gazdálkodni akaró ember abszolút nem jutott földtulajdonhoz. Itt nyilván feltételezhető a földspekuláció jelen esetben is. Nemcsak ez az egy, hanem nagyon sok ilyen hirdetés olvasható.

Kérdésem tehát, mit kívánnak önök, a Földművelésügyi Minisztérium tenni:

A földvédelmi illetéket mikor óhajtják emelni?

Hogyan próbálják kiszűrni a kárpótlási jeggyel, kifejezetten spekulációs szándékkal földterületet vásárlókat?

Egyáltalán, milyen intézkedéseket akarnak önök foganatosítani, hogy az ilyen mérvű spekulációs eseteket, amelyek az állampolgárokat irritálják, kiküszöböljék?

Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdák padsoraiban.)