Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bűnügyi statisztikák, a büntetőbíróságok egyre nagyobb leterheltsége, a büntetőperek tartamának növekedése nem hagy kétséget afelől, hogy a büntetőeljárás átfogó kodifikációja előtt szükség van olyan módosításokra, amelyek az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálják.
A lefolyt vitából az tűnt ki számomra bár ezt a benyújtott módosító javaslatok tartalma nem tükrözte -: véleményeltérés tisztelt Képviselőtársaim között abban van, hogy ezt a célt milyen módon kívánják megvalósítani.
A módosító javaslatokat a hatálybalépés időpontját érintő alkotmányügyi bizottsági indítvány kivételével nem tudtuk támogatni, mivel ezek a törvényjavaslat alapvető rendelkezéseit érintik. Az elhagyni javasolt rendelkezések nélkül az egész módosítás értelmét veszítené.
A javaslat legvitatottabb rendelkezése a vétségi eljárás kiterjesztése a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntettekre, valamint ezzel összefüggésben a tárgyalás mellőzésével történő elbírálás lehetőségének és az itt alkalmazható szankciók körének bővítése volt.
A vétségi eljárás kiterjesztésének alkotmányosságát megkérdőjelezve olyan következtetés is elhangzott a bizottsági vitákban, hogy a kormány még az alkotmányosság követelményét is alárendeli az ügyek minél egyszerűbb és gyorsabb elintézése biztosításának.
Tény, hogy a törvényjavaslat a büntetőeljárás egyszerűsítését, gyorsítását szolgálja, hiszen ez volt a cél a javaslat benyújtásakor. Az azonban nem felel meg a valóságnak, hogy erre mindenáron törekszik a javaslat, s nem veszi figyelembe az alkotmányból, illetve a nemzetközi jogi egyezményekből fakadó kötelezettségeinket.
Az alkotmány X. fejezete a bírói szervezet alapvető rendelkezéseit határozza meg: a hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanács szervezeti alapelv, a népi ülnökök részvétele a bírósági eljárásban nem alkotmányos állampolgári jog.
Véleményünk szerint a büntetőeljárási törvény azzal, hogy alaptípusként a büntetőeljárást szabályozza, és ahol egyes bírói eljárást enged, azt mindig az alaptípusra történő visszautalással és az eltérő szabályok megállapításával engedi meg, eleget tesz az alkotmányosság követelményeinek.
Nem akarom megkerülni a statisztikai adatokat sem erre kérdést is kaptam. Mivel véleményünk szerint ha nem is ez a meghatározó az idevonatkozó rendelkezések alkotmányossága tekintetében, de a mennyiségi változás szélsőséges esetben kétségtelenül aggályokat támaszthat az egyes bírói eljárás kivételessége tekintetében.
A Btk. hatályos szabályait vizsgálva jelenleg a cselekmények 70,5 százaléka tartozik büntetőeljárásra és 29,5 százaléka vétségire. Ha a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűntettek is vétségi eljárásra fognak tartozni, ez az arány közel 50-50 százalék lesz.
Ez persze nem fejezi ki, hogy az ügyek közül ténylegesen hány esetben kerül sor vétségi és hány esetben büntetőeljárásra. A konkrét adatok az elsőfokú bíróság által tárgyalt ügyeknél viszont azt mutatják, hogy közvádas ügyekben a büntetőeljárásban tárgyalt ügyek száma fokozatosan nő, és a jogszabály-módosítás folytán a bűntetti eljárásra tartozó ügyek olyan mérvű csökkenésére nem lehet számítani, amely megkérdőjelezné a társasbíráskodást és ezen belül a népi ülnökök részvétele szervezeti alapelv érvényesülését.
(19.30)
A másik nagy kérdéskör a tárgyalás mellőzésével történő elbírálás volt. Mint ahogy ez a módosító javaslat indokolásából is kitűnik, a kifogások egyrészt alkotmányellenesnek, másrészt ellentétesnek tartják az Európa Tanács emberi jogi egyezményével, illetve az egyezségokmánnyal, végül pedig a kormány által elfogadott Be.-koncepcióval. Ezzel nem értünk egyet, hiszen az eljárás, a javaslat minden esetben biztosítja a tárgyalás teljes garanciákkal történő megtartását, ha azt a vádlott kéri, és nem érinti az egyéb garanciákat, nevezetesen, hogy beismerés vagy tettenérés történik, az eljárás, illetve a cselekmény ténybeli és jogi megítélése egyszerű, a vádlott szabadlábon védekezik. Ez az intézmény más országokban is kiállta az európai egyezményekkel való összevetést, például Németországban, ahol az 1992-ben bevezetett módosítás óta szintén lehetőség van végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tárgyalás mellőzésével.
A büntetőeljárás koncepciója melyet a kormány 1994 januárjában fogadott el , amellett, hogy az alaptípusnak tekintendő eljárásban a tárgyalást tartja meghatározónak, kimondja azt is, hogy létjogosultsága van az egyszerűsített eljárásoknak is. A tárgyalás mellőzésének intézménye továbbra is megmaradna, alkalmazási köre bővíthető is akként, hogy személyi szabadság közvetlen elvonása tárgyaláson kívül hozott határozatban nem történhetne. A javaslat ennek teljes mértékben megfelel, hiszen végrehajtható szabadságvesztés kiszabásáról nem lehet szó. Amikor döntenünk kellett arról, hogy az egyszerűsítést, gyorsítást szolgáló rendelkezések közül melyek kerüljenek bevezetésre az új eljárási kódex megalkotása előtt, azt is figyelembe kellett vennünk, melyek azok a rendelkezések, amelyek a jelenlegi eljárás rendszerébe is beilleszthetők, s melyek rövid távon is eredményezhetik az ügyek gyorsabb elintézését.
Végül utalnék arra a több képviselő által is benyújtott módosító indítványra, mely a tárgyalás előkészítésének határidejét felemelő rendelkezéseit kifogásolta. Ismerve azt, hogy egy-egy bíró kezén ma több száz ügy van, és ezek kitűzésére hat-nyolc hónap múlva kerül sor, az eljárások időtartamát illetően véleményünk szerint nincs jelentősége annak, hogy az előkészítésre nyitva álló idő 8 vagy 15 nap, annak viszont annál inkább, hogy amikor tárgyalásra kerül sor, akkor a lehetőségekhez képest rendelkezésre álljanak a bizonyítékok, s ne a tárgyaláson kelljen visszaadni pótnyomozásra az ügyeket, ne ott kelljen szakértőt kirendelni, amikor már az iratokból is látszik annak szükségessége, s lehetőleg ne ott vegye észre a bíró, hogy a cselekmény súlyosabban is minősülhet, hiszen ezek miatt a tárgyalást el kell napolnia.
Tisztelt Országgyűlés! Amikor a büntetőeljárásról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, teszem ezt abban a hiszemben, hogy a törvény lehetőséget ad a büntetőeljárások rövidebb időn belül történő befejezésére, növelve ezzel az igazságszolgáltatás hatékonyságát anélkül, hogy a büntetőeljárásban részt vevők jogai csorbulnának.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)