Orosz István (MSZP)
DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság 1995. május 31-ei ülésén kijelölt bizottságként megvitatta a T/1059. számon benyújtott törvényjavaslatot a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről, s azt egyhangú "igen" szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. A szavazás egyhangúsága miatt kisebbségi vélemény előterjesztésére nem kerül sor.Ismeretes, hogy a törvény június 30-ig történő megalkotására alkotmánybírósági döntés kötelezi az Országgyűlést. A 34/1994. évi határozat megállapította, hogy "A tudományos élet szabadsága az államra azt a kötelezettséget rója, hogy a tudományos kutatás, a tudományos megismerés és tanítás szabadságát garantálja."
Bizottságunk véleménye szerint az előterjesztett törvényjavaslat e követelménynek megfelel, s ezen túlmenően olyan általános szabályozás, amely garantálja a közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban dolgozó mintegy 820 alkalmazott munkafeltételeit, lehetőséget teremt az évente átlagosan mintegy hatezer kutatási kérelemben foglalt igények kielégítésére.
A törvény időszerűségét az alkotmánybírósági határozaton túlmenően az is indokolja, hogy a magyar levéltári hálózatot az 1950. évi államosítással ellentétben a jelenlegi társadalmi feltételekhez és az európai normákhoz kell igazítani. A közlevéltárak, az általános állami levéltár, állami szaklevéltárak, önkormányzati levéltárak, a nyilvános magánlevéltárak és a magánlevéltárak rendszerének kialakításával a törvényjavaslat e feladatot teljesíti.
Ugyancsak az európai normáknak és a sok évtizedes hazai hagyományoknak megfelelően szabályozza a köziratok és magániratok különválasztásának elveit és az előbbiek esetében ezek kezelésének, védelmének, archiválásra történő elkészítésének és közlevéltárakba adásának rendjét.
Bizottsági vitánkban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közgyűjteményi főosztályának, illetve levéltári osztályának képviselői mellett részt vettek a Magyar Országos Levéltár, a Levéltári Tanács, a Levéltárosok Egyesülete, a fővárosi és önkormányzati levéltárak és az MTA Történettudományi Bizottságának jeles képviselői is. Szakértői véleményük nagymértékben hozzájárult a bizottsági állásfoglalás kialakításához.
A tartalmas vita fő kérdéseit öt pontban lehet összefoglalni:
1. Több kérdés hangzott el arra vonatkozóan, milyen település alapíthat vagy tarthat fenn közlevéltárat.
A vitában felvetődött, hogy a levéltár-alapítás jogát nem minden településnek kellene biztosítani, csak a városoknak, ahol a szükséges anyagi háttér és a kellő szakértelem biztosítva van. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a nagy múltú, ma hanyatló települések levéltárai éppen az államosítás során kerültek ebek harmincadjára, s valószínűleg jobban megőrződtek volna, mint a megyei levéltárakban.
2. Vitát váltott ki a levéltárak felügyeletének kérdése. A törvényjavaslat az irányító miniszter mellett a szakmai ellenőrzésben széles körű jogokat biztosít a Magyar Országos Levéltárnak is. A vitában résztvevők közül egyesek e munkamegosztást, illetve a szakmai kérdésekben a közös döntést helyeselték, mások véleménye szerint a levéltári hálózat felügyelete és szakmai ellenőrzése nem egyszerűen miniszteriális ügy, hanem független ellenőrző szerv vagy biztos kérdése.
3. Kérdések hangzottak el a levéltári törvény és a titokvédelmi törvény összefüggéseire is. Azt a megoldást, amit a törvényjavaslat a 30 éves elévülési idővel kapcsolatban tartalmaz, a vita résztvevői nem kérdőjelezték meg, s azt sem, hogy tudományos kutatók a törvényjavaslatban biztosított feltételek mellett korábban is kutathassanak köziratokat.
A tudományos kutatást az gátolhatja, ha az államtitkok, szolgálati titkok körét túlságosan szélesen vonja meg a titokvédelmi törvény.
(11.20)
4. Az irattári és levéltári anyag védelmével kapcsolatban a bizottsági vitában kifogások hangoztak el azzal kapcsolatban, hogy a közirat megsemmisítése tilalmának egyszerű deklarálása nem jelent védelmet, ha maga a megsemmisítés csak egyszerű szabálysértés.
Elhangzott, hogy a köziratok levéltárba adásának kötelezettségét visszamenőleg is alkalmazni kellene, hiszen jelenleg sok közirat kiállítási tárgy vagy raktári anyag például múzeumokban.
5. Többen is úgy vélték, hogy a törvényből hiányzik a működés pénzügyi feltételeinek megfogalmazása. Ha az önkormányzati levéltárak például kötelesek szakhatósági feladatokat is ellátni, működőképességük pénzügyi feltételeit államilag kell garantálni.
Mindezen kérdések azzal a szándékkal fogalmazódtak meg bizottsági vitánkban, hogy valóban szükséges az esetleges módosító indítványokkal egy európai színvonalú levéltári törvény megalkotása, hogy az általános indoklás szavai szerint a maradandó értékű iratok ugyanúgy, mint a világon mindenütt, nálunk is a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrásai és a nemzeti kulturális örökség részesei lehessenek. (Taps.)