Baráth Magdolna (MSZP)
BARÁTH MAGDOLNA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és magánosoknál őrzött írásbeli és tárgyi emlékek összessége, kiegészülve az élő hagyománnyal, a nemzet közös emlékezete. Nekünk, a magyar társadalom legitim képviselőinek kötelességünk, hogy ezt a századok során felhalmozott örökséget a törvény erejével sértetlenül megóvjuk és használhatóvá tegyük az utánunk következő nemzedékeknek is.A levéltár nem akármilyen gyűjtemény, annak sajátos típusa. Noha az ismérvek felsorolása nem feladatom, s nem is e fórum elé tartozik, engedjék meg képviselőtársaim, hogy néhányat közülük megemlítsek.
A levéltárak egyfelől olyan tudományos műhelyek, amelyek részt vesznek a múlt írásos emlékei feltárásában és feldolgozásában, másfelől igazgatási és közművelődési feladatokat is ellátnak. A kárpótlási törvény végrehajtása során vált nyilvánvalóvá, hogy olyan adatok őrhelyei is, amelyek adott esetben a jogbiztonság garanciáját jelenthetik.
Ahhoz, hogy a levéltáraknak a demokratikus intézményrendszerben elfoglalt kitüntetett szerepét megértsük, engedjék meg, hogy emlékezetükbe idézzem az Alkotmánybíróság 1992. május 29-ei határozatának következő megállapítását:
"A közérdekű adatok megismerhetősége a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét mint alapvető demokratikus intézmény garantálását is jelenti. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférhetőség a demokratikus jogállamiság alapvető alkotmányos biztosítéka."
E szempont jelentőségét fogalmazta meg az Európa Tanács 1982-es nyilatkozata is az információ-szabadságról.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslat 1947 óta az első átfogó, a maradandó értékű iratok egészére kiterjedő szabályozás. A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. törvénycikk preambulumában fogalmazódott meg az a gondolat először, amely az előttünk fekvő törvényjavaslatot is áthatja. Idézem:
"A levéltárak történeti emlékeit nemzeti kincsnek kell tekinteni, a történeti értékű iratokhoz, bárki birtokában legyenek azok, a köz érdeke fűződik. Ebből következik, hogy az államnak ki kell terjesztenie gondoskodását az összes fontosabb levéltárakra, azokra is, amelyek nem tartoznak tulajdonába, de a nemzet múltja szempontjából értékes adatokat őriznek."
A törvényjavaslat parlamenti vitája során arra kell tekintettel lennünk, hogy a jövő érdekében is olyan jogszabályt alkossunk, amellyel biztosítjuk a szakadatlanul gyarapodó történeti értékű iratok fennmaradását.
A törvény megalkotásakor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetközi tapasztalatokat, illetőleg azt, hogy elemi érdekünk, akárcsak az élet más területén, a levéltárügyet illetően is alkalmazkodni az európai normákhoz. Az Európa Tanács a levéltári demokratikus minimum lényeges elemeit a következőkben határozta meg.
1. Az országos levéltári politika és normarendszer egyeztetése a helyi autonómiákkal.
2. A levéltári ellenőrzés kiterjesztése a teljes köziratanyagra.
3. A levéltári kutatásnak mint állampolgári jognak elismerése és a kutatási korlátozások törvényes szabályozása.
4. Gondoskodás a törvény alkalmazásához szükséges költségvetésről.
5. A levéltári magántulajdon tisztelete. Valamint:
6. A civil társadalom, szakmai egyesületek, kutatók meghallgatása a levéltárra vonatkozó intézkedések kidolgozásakor.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a most tárgyalásra bocsátott törvényjavaslat készítői törekedtek az európai normákkal való összhang megteremtésére.
A törvény kimunkálása már 1989-ben elkezdődött. Az ügy fontosságát mutatja, hogy hosszú és alapos előkészítő munka után került a parlament elé e javaslat.
(11.30)
A törvényalkotói munka szempontjából kiemelkedő jelentősége volt az Alkotmánybíróság 1994. június 24-ei miniszter úr által is említett határozatának. Az Alkotmánybíróság döntése évek óta folyó vitát zárt le az állam és a tudomány viszonyáról, a tudományos szabadság és a személyes adatok védelme alkotmányos jogainak kapcsolatáról.
Az Alkotmánybíróság többek között megállapította: "Az államnak tudományos igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie, viszont alkotmányos követelményként feltétlenül garantálnia kell, hogy a tudomány művelői a tudományos kutatások és a tudományos ismeretek terjesztésének szabadságjogát alkotmányos keretek között gyakorolhassák."
Ezért egyetértve azzal, az állam a tudományos alkotás és ismeretterjesztés, továbbá a tudományos tanítás szabadságát csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amelyek a személyes adatok védelméhez és a közérdekű titoktartási rendelkezésekhez kapcsolódnak.
Az Alkotmánybíróság határozatát követően, az elmúlt fél évben, a szakmai egyesületek, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete, valamint a Levéltári Tanács mellett az új koncepciót, majd a törvénytervezetet megvitatta a levéltár-igazgatók értekezlete, véleményezte a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat elnöksége és a megyei önkormányzatok.
A közlevéltárakban folyó kutatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatban állást foglalt az Akadémia Történettudományi Bizottságának ad hoc bizottsága, végül a Politikatörténeti Intézet külön vitafórumot szervezett e tárgyban történészek számára. A viták eredményesek voltak. Több javaslat bekerült a tervezetbe.
Néhány szót szeretnék szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Érdeme, hogy részletesen szabályozza a köziratokkal kapcsolatos eljárás minden szakaszát az irat keletkezésétől, annak levéltárba kerüléséig és felhasználásáig. Az egységes iratkezelési szabályzatok kiadása biztosítja az azonos hatás- és feladatkört ellátó szervek iratkezelésének egyszerűsítése mellett az azonos normák érvényesülését is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előkészítő munka során kiemelt hangsúlyt kapott az önkormányzati levéltárak ügye. A tervezet a levéltár-alapítás jogát valamennyi helyi önkormányzat számára lehetővé teszi. Ezt azonban feltételekhez köti. De vajon adottak-e ehhez a feltételek? Úgy gondolom, ma még csak kevés önkormányzat képes ezeknek az előírásoknak eleget tenni. Minden esetben alaposan mérlegelnie kell ezért a minisztériumnak, hogy az önkormányzatok várhatóan romló anyagi körülményei között a tartós működés biztosítható-e. Figyelemmel kell lennünk ugyanis arra, hogy a már levéltárban levő anyagok ide-oda szállítása elkerülhetetlenül állaguk romlásához vezet.
Az önkormányzati irattárak anyagának fennmaradása ugyanakkor a területileg illetékes megyei levéltár átvételre kötelezésével biztosított. A nem köziratnak minősülő, de történeti értékű iratanyag megőrzését a magánlevéltárak biztosítják. A törvényjavaslat külön fejezetben rendelkezik az intézményként működő magánlevéltárakról, de az értelmező rendelkezésekből sajnálatos módon kimaradt a nyilvános magánlevéltár pontos meghatározása.
A miniszter úr expozéjához kapcsolódva utalni szeretnék arra, hogy a törvényjavaslat szövege ugyan nem tesz erről említést, de az egyházi levéltárak mellett nyilvános magánlevéltárak eddig is működtek.
A tervezet a nyilvános magánlevéltárak számára is kilátásba helyezi a rendszeres állami támogatást, amennyiben azok működése megfelel a törvényben rögzített követelményeknek.
A törvényjavaslat vitatható eleme, hogy nem tartalmaz értelmezhető eljárási szabályozást arra nézve, ki és hogyan ellenőrizheti a levéltárakban a közlevéltárak számára előírt szabályok alkalmazását, mi módon történik a nyilvános magánlevéltárként való bejegyeztetés. Szükségesnek tartom ezért, hogy a törvény végrehajtási utasítása e kérdésekre is kitérjen majd.
A törvényjavaslat a legmesszebbmenőkig törekszik a tulajdonhoz való alkotmányos jog tiszteletben tartására. A nem közfeladatot ellátó szervek és a természetes személyek tulajdonában levő maradandó értékű iratokra kötelező érvényű rendelkezéseket csak abban az esetben tartalmaz, ha védetté nyilvánított iratanyagát a tulajdonos el akarja idegeníteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi különböző pártok képviselőiként foglalunk e teremben helyet. A törvény szövege szerint pártjaink politikai működésük során nem köz-, hanem magániratokat hoznak létre. A párttörvény megfogalmazása szerint a pártok nem gyakorolják ugyan közvetlenül a közhatalmat, tevékenységük azonban a közhatalomhoz kapcsolódik.
Éppen ezért annak ellenére, hogy a törvény minket erre nem kötelez, megkerülhetetlen erkölcsi kötelességünknek tartom a tevékenységünk során keletkező, vitathatatlanul maradandó értékű iratanyag megőrzését a jövő nemzedékei számára.
Ezt a feladatot úgy látom megoldhatónak, hogy az állami támogatásban részesülő pártok támogatásuk egy részét iratanyagok megőrzésére fordítsák. Ez egyúttal ösztönző erejű és példaértékű lehetne a társadalom számára.
Tisztelt Ház! A levéltári törvénytervezet egyeztetése során politikai jellegű vitákra alig került sor. Ez örvendetes, mivel a levéltárügyet történelmi távlatból, a nemzeti kulturális örökség megőrzése szempontjából, mindenféle aktuális napi politikai érdektől mentesen kell tekinteni.
Lényegében véve egyetlen olyan téma volt, a kutatási idő határkérdése, amelyben az álláspontok markánsan eltértek. Szerintem azonban a törvény szövege, illetve az ezzel egyidejűleg tárgyalt titokvédelmi törvény megnyugtatóan rendezi ezt a kérdést. A közelmúlt iratainak kutatásához véleményem szerint a jogi keretek a törvény elfogadásával adottak lesznek, és ennek alapján a gyakorlati feltételek megteremthetőek. Ezért nem szükséges az európai normáktól történő eltérés.
Az eddig elmondottak alapján is szükségesnek tartom azonban, hogy a levéltári törvény követelményeinek végrehajtásához az anyagi feltételeket a kormány biztosítsa.
Tisztelt Képviselőtársak! A levéltári törvény megalkotásának szükségességével a parlamenti pártok már az előző országgyűlési ciklusban is egyetértettek. Most elérkeztünk a megvalósítás pillanatához. Olyan törvény megvitatása és elfogadása előtt állunk, amely remélhetőleg évtizedekre biztosítja a levéltárak mint fontos nemzeti intézmények feladatainak a XXI. századi és a modern európai normákkal is összhangban levő megvalósítását.
A Szocialista Párt a törvény előkészítése során arra törekedett, hogy a szakmai követelményeknek legmagasabb szinten megfelelő jogalkotásra kerüljön sor, amely valamennyi párt egyetértésével találkozik. Ezeket a szempontokat kívánjuk a törvény általános és részletes vitáiban, valamint módosító javaslatainkban is érvényesíteni.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon és középen.)
(A jegyzői székekben dr. Kávássy Sándor és dr. Trombitás Zoltán foglal helyet.)