Bársony András (MSZP)
BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr és megkövetem Szűrös Mátyás képviselőtársamat, de úgy gondolom, hogy néhány dolgot el kell mondani.Az egyik: persze, helye van az érzelmeknek, hogyha a tényektől el akarunk tekinteni, mert ha úgy kezdjük a mai vita egyik felszólalását, hogy május 21-én ami egyébként tragikus koronázási ünnep a magyar történelemben valószínűleg nem kezdődött vita ebben a Házban a magyar-szlovák alapszerződésről, lévén vasárnap volt, hanem 23-án kezdődött, ez körülbelül meg is határozta a tárgyszerűségét annak, amit Varga képviselőtársunk elmondott; például amikor arra hivatkozott, hogy március 17-én mit mondtak a szlovákiai magyar pártok az alapszerződés aláírása után.
Ismételten mondom: baj van a dátumokkal; Nemes képviselőtársam, baj van a számokkal is. A mai Szlovákia területén nem volt olyan népszámlálás, amely ezt a számot kihozta volna, ismétlem: a mai Szlovákia területén nem volt ilyen népszámlálás. Ez azért lényeges, mert lehet játszani számadatokkal, lehet játszani tényekkel, csak kár tagadni őket.
Ebbe a kategóriába tartozik az imént kialakult polémia is. Mélységesen egyetértenék Dobos Krisztina képviselőtársnőmmel abban, hogy mi mennyi lehetőséget adtunk bizonyos önszerveződésekre és bizonyos institúciók működésére, de ettől a tény még tény marad, hogy nem működnek úgy, mint ahogy másutt azok ma még működnek. El kellene dönteni végre, hogy vagy vannak olyan iskolai struktúrák Szlovákiában, amelyeket mi is szeretnénk megőrizni és ha vannak ilyenek, akkor nem kell azt mondani, hogy nincsenek és lám, mit tett tönkre az elmúlt iksz év politikája. Vannak ma, sokkal inkább vannak. És nem Angyalföldre kellene menni a magyar iskolarendszer tanulmányozására, ahol Makovecz-iskola van, hanem sokkal inkább azokra a kistelepülésekre sajnos, ma Magyarországon és ennyire nekünk is önkritikusnak kell lenni, amikor másoktól követelünk valamit , ahol nem Makovecz-stílusban épült iskolák vannak, hanem olyanok, amelyekre bizony ráférne egy Makovecz-stílusú tatarozás, nemcsak fizikai értelemben, hanem szakmai értelemben is; a kistelepüléseken, ahol még csak arányosítani sem kellene...