Mészáros Gyula (KDNP)

1995. június 6.

DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvényjavaslatot az általános vita során a kereszténydemokrata képviselőcsoport támogatta. Azon a késő esti órán csak említettem, hogy erős fenntartásaink is vannak, de nem tértem ki rá részletesebben. Most a részletes vita során kívánom ezeket a tisztelt Országgyűlés elé tárni.Az eredeti törvény is a helyben lakók érdekeit védte, amikor meghatározta és korlátozta az árverésen részt vevők körét. Kik vehettek részt az árveréseken? Az árverező szövetkezet tagjai, akiknek elvett földje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában volt, illetve a helyben lakók, ideértve mindazon helységek lakóit, ahol a szövetkezetnek földje van. Ezt a szabályt értelemszerűen alkalmazták az állami tulajdonú földek tekintetében is. És ez a szabályozás jónak bizonyult vidéken, de a főváros és a nagyvárosok környékén óriási feszültségeket okozott. Ha például egy Budapest környéki községnek volt néhány hektár földje Budapest határán belül, akkor oda egész Nagy-Budapest lakossága mehetett árverezni. Így alakulhattak ki olyan anomáliák, hogy például a budakeszi árverésen mintegy ötezer ember vett részt, és egy aranykorona föld mintegy 1 millió forint körül kelt el, az egyezségben egy főre mintegy 40 négyzetméter, egy jó sírhelynyi terület jutott.

A törvénymódosítás után a későbbiekben 50 százalékért a helybeliek árverezhettek. Ezen a helyzeten hivatott javítani a jelenlegi javaslat. A törvényjavaslat kétségkívül kedvez a helybelieknek, de ezt a kedvezményt az első árveréseknél kellett volna megadni. Mert mi történt eddig? Az eddigi árveréseken eladtak mintegy 38 millió aranykoronát, 2 millió hektár földet. Az úgynevezett második földalapba ennek 20 százalékát, mintegy 7-8 millió aranykoronát akart a törvény biztosítani. Azonban a kijelölés csak 185 ezer hektár, mintegy 2 millió aranykorona, tehát a tervezettnek csak töredéke.

Jogos az a felvetés, hogy ez a törvény az ígéretek ellenére hátrányos megkülönböztetésben részesíti a nem helyben lakókat, hiszen ez a második földalap lett volna az a tartalék, hogy azok is földhöz jussanak, akiknek erre még egyáltalán nem volt lehetőségük. Ezzel kapcsolatosan egy konkrét példát említek:

Gödöllő városában összesen 340 hektár föld volt kijelölve, ami három árverésen kelt el. A második és harmadik árverésen a budapestiek is részt vehettek, kénytelenek voltunk 1000-1200 négyzetméteres parcellákra osztani a területet, hogy minden jogosult kapjon legalább egy hobbitelekre való földet. Most a második földalapból, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága területéből sikerült kijelölni 629 hektárt, amiből a város határában semennyi sincs, viszont a szomszédos Isaszegen 280, Kerepesen például 330 hektár van. Így a város lakossága részt vehet a 20 százalékon a két községben az egész országból jövő kárpótoltakkal együtt. Ebből a példából is láthatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy mennyire diszkriminatív ez a törvényjavaslat.

De egy ellenpéldát is említek. Egy kis nógrádi településen, Palotás községben ki van jelölve a kettes földalapba 253 hektár terület, több mint 8000 aranykorona értékben. Ugyanakkor vannak a megyében olyan települések például Drégelypalánk és Romhány , ahol a természetvédelmi területek vitája miatt még jóváhagyott földalap sincs, vagyis még egy barázda földet sem kaptak az ottlakók.

Nos, tehát egyáltalán nem biztos, hogy jó ez a törvényjavaslat, már csak a területi eloszlás miatt sem, hiszen csak ott van kijelölve terület a kettes földalapba, ahol volt állami földterület. Így az előzőekben kifejtett hibák ellenére is támogattuk a javaslatot, hogy legyen már végre mindenkinek a birtokában a föld, hiszen a sérelmeket visszamenőleg úgysem lehet orvosolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító javaslatom arra vonatkozott, hogy most már helységenként két árverésen véget kell vetni a most kijelölt földek eladásának is. Az esetek többségében bizonyára megveszik a kijelölt 80 százalékot a helybeliek, és a második árverésen nagy tömegjelenetek közepette elfogy a 20 százalék a máshonnan érkezőknek. De gondolom, hogy néhány esetben lehetséges, hogy az ország távoli vidékein nem fogy el a kijelölt terület a helybelieknek. Javaslatom szerint ezt a maradékot hozzá kell tenni a 20 százalékhoz, és a második árverésen eladni annak, aki jogosult árverezni. Úgy gondolom, akkor mindenképpen elegendő két árverést tartani minden érintett községben.

(20.00)

Ezt a javaslatomat olyannyira kézenfekvőnek tartották az árverező szakemberek, hogy így is értették a törvényjavaslatot. Sőt, tudtommal ebben a kérdésben a kárpótlást lezáró törvényjavaslatot előkészítő szakemberek is egyetértettek a Földművelésügyi Minisztériumban.

Ezért nagyon meglepett, hogy a tisztelt mezőgazdasági bizottság javaslatomat nem támogatta, noha azzal az előterjesztő is egyetértett. Arról már nem is beszélve, hogy a javaslat a földügyek gyors és maradéktalan lezárását segítené elő, ezért érthetetlen számomra, hogy a tisztelt kormánypárti képviselőtársaim miért nem támogatták a mezőgazdasági és az emberi jogi bizottságban.

Mi erős fenntartásaink ellenére is támogattuk a törvényjavaslat egészét. Kérem tehát, hogy javaslatomat, amely a törvény pontosítását célozza, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(Dr. Kis Zoltán jelentkezik.)