Gellért Kis Gábor (MSZP)
GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Igyekszem rövid lenni, és már csak azért is reflektálok Torgyán József felszólalására, mert időközben elragadtattam magam és közbeszóltam, amiért elnézést kérek.Nyilván azok közé tartozom, akiket a frakcióvezető úr oláh vagy tót lelkűnek minősít. Ha ő úgy gondolja, hogy hivatott megítélni, ki a magyar, ki nem, akkor én oláh és tót lelkű vagyok itt és most! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Torgyán Józsefet általában ritkán zavarják a tények. Igen, a Felvidék a magyar királyság része volt. Szeretném azonban közölni, hogy egy XVIII. századi népszámlálás alkalmával a népesség megoszlása Felvidéken, más néven Slovenskóban úgy alakult, hogy a többség szlovák volt, utána jöttek a cipszerek, a németek és végül a magyarok, mert a birtokos nemesség volt a magyar. Jó, ha a történelmi hivatkozásokban erre is kitér.
Végezetül pedig a XX. századi dolgokról. A beneši dekrétumokat nyolc ízben módosította a Csehszlovák Népköztársaság parlamentje akkor még. Azok a részek, amelyek igazán elítélendők, már felpuhultak. Ez önmagában a dokumentumok diszkriminatív és elfogadhatatlan jellegét persze nem változtatja meg, de tudni kell, hogy ezek már időközben módosultak.
Végül arra hivatkozott Torgyán József, hogy a földkorlátozás a kárpótlás révén diszkriminatívan érinti a magyarokat. Megint a tárgyi ismeret hiányáról van szó. 1994-ben ezt a valóban diszkriminatív törvényt módosította a Szlovák Nemzeti Tanács, az ottani parlament, aminek következtében visszamenőleg kiterjesztették a törvény hatályát, ezért a magyarokra is érvényes. Nagyon kérem, hogy a továbbiakban ennek az ismeretnek a birtokában mondja a magáét. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)