Sándorffy Ottó (FKGP)

1995. június 7.

SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Törvény mondja ki, hogy a tisztelt Háznak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről évről évre törvényt kell alkotni. A tisztelt Házban pedig törvénytisztelő törvényhozók ülnek, s ezért évről évre megalkotják a nevezett költségvetést. Kormányunk jóvoltából a '95. év közepén abba a helyzetbe kerültünk, hogy van miről vitatkozunk, s ha igyekszünk, a társadalombiztosításnak hamarosan lesz költségvetése a nyári napforduló tiszteletére.A költségvetés lett légyen az országé vagy a társadalombiztosításé sajátos jogi műfaj. Bár kötelező kellékként a zárórendelkezések között a 26. § (1) bekezdésében az szerepel: "ez a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba", de a tisztelt Ház aligha alkothat olyan törvényt, mely az 1995-öt lépteti hatályba, s ha mégis alkotna, mi lenne, ha köztársasági elnök úr ezt a törvényt visszaküldené a tisztelt Háznak. Gondolják meg még egyszer: jó lenne ez az országnak? De félre a tréfával!

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének országgyűlési vitájában a magam és a Független Kisgazdapárt nevében kijelenthetem, ha beleszakadunk, sem tudunk konstruktív ellenzék lenni. Az évből eltelt valamivel több mint öt hónap történései fő vonalaiban már meghatározták a költségvetést; hogy mennyire, az majd úgyis csak a zárszámadás elfogadásakor derül ki úgy 1997 tavasza felé, amikor e kérdést a tisztelt Házban még kevesebben fogják vitatni. Már hagyománynak tekinthető, hogy a társadalombiztosítási kérdések tárgyalásakor jócskán kiürül e terem. Ha konstruktívak akarunk lenni: ez nem adatik meg az ellenzéknek ugyanúgy, ahogy a kormánypártok soraiban sem; legalább a kormánytól várjunk el némi konstruktivitást, mert a kormány kemény leckét adott fel magának.

Szintén a zárórendelkezések mondják ki, hogy a 9. és 19. §-ok rendelkezéseit első ízben 1995. október 1jével kell alkalmazni.

1. Külön törvény kell az egészségbiztosítás keretében nyújtandó természetbeni szolgáltatások meghatározására.

2. E szolgáltatásokat az Egészségbiztosítási Alap kezelője finanszírozza szerződések alapján.

A finanszírozás és a szerződéskötés részletes szabályairól kormányrendelet fog születni. Ennek, illetve az előbb említett törvénynek augusztus 1-jén már létezni kell, ha komolyan vesszük a 9. § (4) bekezdését, hogy 60 nap adatik a dolog tanulmányozására, az első finanszírozási szerződés megkötésére. Bár lehet, hogy rosszul olvasom a 9. § (4) bekezdését, ez azt mondja szó szerint: "a finanszírozásra vonatkozó szabályokat a bevezetésük előtt 60 nappal nyilvánosságra kell hozni".

Ez a szabályozás ugyanaz, mint a (3) bekezdésben ígért kormányrendelet, csak éppen a szerződéskötés részletes szabályai felejtődtek el róla. A nyilvánosságra hozatal pedig azt jelenti, hogy e kormányrendeletet a Magyar Közlönyben olvashatjuk, s nem azt, hogy titkos, úgynevezett 3000-es rendelet lesz belőle. Ellenzéki létemre megvédem a kormányt, s elhessegetek minden ilyen értelmezést. Tekintsük e megfogalmazást egyszerűen slendriánságnak!

Nem slendriánságot, hanem a kormány és az Egészségbiztosítási Önkormányzat furcsa iszapbirkózását érhetjük tetten a 10. § (2) és (3) bekezdésében. A (2) bekezdés kimondja, hogy "az országos egészségpénztár szerződést a gyógyító-megelőző kapacitás működtetésére köteles kötni, e gyógyító-megelőző kapacitást a kormány rendeletben határozza meg."

Ha jól értelmezem, akkor a 9. § (1) bekezdésében említett külön törvény meghatározza az egészségbiztosítás keretében nyújtandó természetbeni szolgáltatásokat, a törvény elfogadása után a kormány ehhez rendeleti úton meghatározza a gyógyító-megelőző kapacitásokat. Erre a kapacitásra köt szerződést az országos egészségpénztár a vállalkozókkal.

Az országos egészségpénztár a jogszabályok keretei között szerződési szabadság birtokosa. Ha ez így van, akkor kire, mire vonatkozik a (3) bekezdés? Idézem: "A szerződések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és az önköltségszámítás módját az országos egészségpénztár útmutatója alapján kell szolgáltatni". Ki a címzett? A kormány? Aki a szükséges gyógyító-megelőző kapacitások rendeletben történő megállapításához csak az egészségpénztár adatait használhatja? Vagy az idézett egészségpénztár és a vállalkozók szerződéseire vonatkozik? Akkor meg minek?

Az egészségpénztár olyan erőfölényben lesz bármely vállalkozóval szemben, hogy a szerződés feltételeit belátása szerint alakítja!

(10.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslatnak már nincs különösebb jelentősége, az nem más, mint a tisztelt Ház által kötelezően letudandó feladat. Jelentősége majd a beígért törvényeknek, kormány- és miniszteri rendeleteknek lesz, mert ki fog derülni belőlük, hogy a kormány előrelép-e az egészségügy korszerű, hatékonyságnövelő, vállalkozásközpontú finanszírozásának útján, vagy az egész arra megy ki, hogy találjanak néhány lefaragnivaló tételt a költségvetési egyensúly nagyobb dicsőségére és a lakosság egészségi állapotának kárára.

Köszönöm, hogy meghallgattak.