Csiha András (MSZP)
CSIHA ANDRÁS, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A privatizációs törvény tárgyalását és elfogadását az országban lévő önkormányzatok nagy figyelemmel kísérték, hisz e törvény keretében vártak valamiféle megoldást az általuk ma is nagy figyelemmel kísért energiaszektor tulajdonjogának a rendezésére és a kérdések megoldására.
(9.50)
Ezért tartom nagyon jelentősnek a tegnap előterjesztett négy módosító javaslat közül az önkormányzati törvény módosítását is. Ez a módosítás egy hosszabb ideje tartó folyamat jelentős szakaszát jelenti az önkormányzati tulajdon kérdésének valamiféle rendezésében, és a másik, hogy egy nagyon lényeges vagyoni kört, az energiaellátás körét, a gáz- és elektromos rendszert érinti.
Azt is el kell mondanom valószínűleg mindnyájan tudják , hogy ennek a két energiarendszernek a tulajdonjogi rendezetlensége vagy részbeni rendezettsége nagyon sokáig képezte éles, időnként, mondhatni, kiélezett vita tárgyát.
A törvény módosítása illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amelyet a kormányprogram úgy fogalmaz meg, hogy az önkormányzati vagyongazdálkodás polgári jogi és gazdasági szabályozást igényel. Ez a módosítás ennek igyekszik eleget tenni. Ahhoz azonban, hogy az energiaszektor privatizálása beindulhasson és rendezett körülmények között indulhasson be , szükséges az önkormányzat és az állam közötti tulajdonjog és a tulajdonlás formájának a rendezése. Ezért szükséges ennek a bizonyos résznek a módosítása.
Az önkormányzati vagyonkör kialakulása és tulajdonlása elég döcögősen, elég szakaszosan történt az elmúlt években. Közismert az, hogy a '90-ben elfogadott önkormányzati törvény, annak is az a bizonyos hírhedt vagy talán kissé már hírhedtté vált 107. §-a nem rendezte teljeskörűen ezt a kérdéskört, hivatkozván arra, hogy külön törvényekben kerül sor egyes vagyontárgyak sorsának rendezésére, illetve az önkormányzatok részesedésének a megállapítására. Tehát ebből eredően volt ez a bizonyos vita és az állam és az önkormányzatok közötti nézeteltérés.
A 107. § e bizonyos c) pontjának a módosítását az önkormányzatok nagyon régen sürgetik, sürgették, és azt hiszem, hogy az igényük az energiarendszerek vagyoni helyzetének tisztázására jogos és indokolt. A vitában nagyon sokféle nézet jelent meg, hogy milyen formában és milyen módon történjék adott esetben az önkormányzatok részesedése ebből a vagyonból. Voltak önkormányzatok, amelyek a rendszerek fizikai állapotában való átadását követelték, ami ugyan növelte volna a tulajdoni érzetet, de üzemeltetés szempontjából valószínűleg ez nem lett volna kedvező egy-egy önkormányzatra. Más nézetek szerint a készpénzes kifizetést szorgalmazták bizonyos körök. Voltak olyan törekvések is, hogy a vagyoni hányad az részvénycsomagban testesüljön meg, mint ahogy ez tulajdonképpen a gázenergia-rendszer bizonyos részére meg is történt az elmúlt időszakban.
Azt is szeretném megjegyezni ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás néhány kérdést nyitva hagy az önkormányzatok vonatkozásában vagy nem ad teljes körű választ. Ezekből szeretnék néhányat megemlíteni.
A törvényjavaslat csak belterületi határon belül lévő közművekről, gázenergiáról és elektromos energiáról szól; ugyanakkor feltehető a kérdés, hogy mi van abban az esetben, amikor egy önkormányzat vagy legyen ez tanács, hozzáteszem, tehát egy tanács vagy egy önkormányzat bizonyíthatóan saját forrásból létesített, mondjuk, egy külterületen elhelyezett betápláló vezetéket a maga létesítményével egyetemben mert van ilyenre példa. Azt hiszem, hogy ebben az esetben egy önkormányzat kérését méltányolni is lehet. Tehát ennek a beszámítása adott esetben hogyan történik meg?
Talán technikai, szakmai kérdésnek tűnik, de nem lényegtelen, hogy a módosításban a "szénhidrogénszállító-vezeték" fogalmát használja a módosítás, ami nem illeszkedik a gáztörvényhez.
A harmadik kérdéskör, ami az önkormányzatok számára problémát jelent, az az, hogy az elektromos hálózatról a törvényjavaslat áttételesen szól. Az indoklásból derül ki az, hogy a Ptk. tervezett módosítása hatályon kívül helyezné az állam kizárólagos tulajdonát meghatározó rendelkezéseket.
Ugyanakkor nem derül ki, hogy az energiarendszer vonatkozásában a tanácsok vagy önkormányzatok saját erőből történő fejlesztése vagy fejlesztési célú pénzeszközök átadása az áramszolgáltatók részére hogyan, miként, milyen formában realizálódna vagyonrészben vagy ennek megfelelő kategóriában.
Tehát a villamos rendszeren belül az önkormányzati részesedésre nem történik konkrét utalás. Erre mindenképpen valamilyen válasz szükségeltetik, hisz az önkormányzatok és a tanácsok abban az időben áldoztak erre az energiarendszerre is. Más képviselőtársam is felvetette, csupán erősíteni szeretném: mi van azokkal a gáz- vagy villamos elosztórendszerekkel, amelyeket a lakosság vagy az önkormányzat ez évben, netán jövőre vagy azt követően épít meg? Ezeknek hogyan rendeződik a tulajdoni sorsa.., illetve a tulajdoni sorsa rendezett, de hogyan fog ez majd illeszkedni ebbe a kialakuló új rendszerbe?
Summázva az elmondottakat: az önkormányzatokat érintően mindenképpen nagyon jelentős törvénymódosítás van a tisztelt Ház előtt, aminek az időszerűsége, úgy érzem, elvitathatatlan.
De szeretném még egyszer megjegyezni, hogy alapvetően csak a gázközművel kapcsolatban ad ez a törvénymódosítás választ, kevésbé ad az elektromos hálózatra vonatkozóan.
A Szocialista Párt részéről ezekre a kérdésekre módosító indítványokkal is igyekszünk majd választ adni, és kérném tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezeket az indítványokat, és természetesen, ha a többi frakcióból is érkeznek hasonló jellegű és tárgyú indítványok, ezek, azt hiszem, kölcsönös viszontfogadtatásra találtatnak majd.
Mindezeket figyelembe véve ajánlom a tisztelt Háznak a törvénymódosítás vita utáni elfogadását.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)