Latorcai János (KDNP)
DR. LATORCAI JÁNOS, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka: Köszönöm, elnök asszony.Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztő indoklása szerint a csomag formájában benyújtott négy törvényjavaslat tulajdonképpen az energiaszektorban tervezett privatizáció jogi feltételeinek megteremtését szolgálja. Más szóval az igen hosszadalmas és fájdalmas vajúdással meghozott XXXIX., az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvénynek a módosítása vált máris szükségessé akkor, amikor az még hatályba sem lépett, akkor, amikor az intézményi rendszer átszervezése jószerével még meg sem kezdődött, ahogy azt Rott Nándor képviselőtársam is érintette már fölszólalásában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Annak idején a privatizációs törvény bizottsági és parlamenti vitája során a Kereszténydemokrata Néppárt részéről egyértelműen jeleztük, s ennek a jelzésnek több mint 150 módosító javaslat formájában hangot is adtunk s ebből jó pár az energiaszektorra vonatkozott , hogy az energiaszektornak mint a nemzeti vagyon stratégiailag legjelentősebb hányadának privatizációja nem rendelhető alá a költségvetés rövid távú, szűk érdekeinek, csakis olyan privatizáció fogadható el e területen, ami az ország számára a legszélesebb körű ellátásbiztonságot, a legoptimálisabb megoldást biztosítja.
A vita és a szavazás során a kormánypártok egyértelműen elvetették az országos villamos távvezeték, a Paksi Atomerőmű, a nagy szabályzó erőművek, az áramszolgáltató és a gázszolgáltató részvénytársaságok tartósan állami tulajdonban maradó részére vonatkozó javaslatainkat. Pedig ezen javaslataink egy része biztosíthatta volna, hogy e szektorban az alkalmazott privatizációs technika eredményeként megteremthetők legyenek a továbbiakban már el nem odázható műszaki fejlesztések anyagi feltételei, mivel az ellenzék e területen ha már szóba jön a privatizáció, bár eddig még egyértelműen vita nem folyt róla, hogy pont e területen kell-e, most kell-e vagy mikor kell privatizációt végrehajtani azt javasolta, ha lesz, akkor kivásárlásos és tőkeemeléses privatizáció kombinációjára kerüljön sor.
Jobbító szándékunk sajnos nem talált fogadókészségre, sőt a törvény mellékletében az egy darab szavazatelsőbbséget biztosító részvény erejéig tartósan állami tulajdonban maradó erőművek, áramszolgáltatók és gázszolgáltatók felsorolására sem került sor. Állíthatjuk tehát, hogy a kormány közel egyéves gazdasági törvény-előkészítő tevékenységét minősíti ez a módosító javaslat, hiszen ez lényegében nem más, mint egyértelmű elismerése a nem megfelelő előkészítésnek, az erőfölény korlátlan érvényesíthetősége miatt a nem megfelelő odafigyelésnek. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy a javaslat bár most már rögzíti a jogi feltételeket sajnos nem oldja meg majd a már privatizált részvénytársaság esetében a stratégia, az operatív vezetés kiválasztásának problémakörében az állam ma és a közeljövőben még hangsúlyos szerepének érvényesíthetőségét, mert mindez csak a privatizációs szerződésben fogalmazható meg, hisz a gazdasági társaságokról szóló törvény ahogy Rott Nándor képviselőtársam az imént ezt már említette nem fogalmazza meg ténylegesen ezt a jogi klauzulát, ezt a kategóriát, így ez a fogalom csakis polgári peres eljárásban érvényesíthető majd. Képviselőtársaim, nem kell azt hangsúlyoznom, hogy jelenleg Magyarországon egy polgári peres eljárás rendkívül bonyolult és hosszadalmas folyamat.
(10.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadása esetén szükségessé válik a Paksi Atomerőmű és az Országos Villamos Távvezeték Részvénytársaság esetében részvénycserék végrehajtása, ami jogilag is rendkívül bonyolult folyamat. Utalnék itt arra, hogy mindezt csakis hitelezői megállapodás keretében, közgyűlések közbeiktatásával lehet megoldani, így értelemszerűen a folyamat bonyolultságán túl ami még időigényes és lassú is , valami olyan új technikát kell kitalálni, ami a jelen jogi szabályozással nem ütközik.
Azt is el szeretném mondani, tisztelt Képviselőtársaim, hogy e törvényjavaslat, az érintett villamosipari társaságok esetében azok esetében, amelyek most majd egyben a Magyar Villamosművek Részvénytársaság alrészvénytársaságai is lesznek , az új tulajdonosi szervezet a további időben nem biztosítja az ellátási felelősséggel rendelkező állam számára a megfelelő döntési súlyt, azaz az érdemi beleszólás lehetőségét.
Az energiaszolgáltatók privatizációját biztosító javaslatcsomag negatív csúcsa a helyi önkormányzatokról szóló '90. évi LXV. törvényhez benyújtott törvényjavaslat. Ez a nyúlfarknyi módosítási javaslat annyi szakmai pontatlanságot, annyi nem megfelelő definíciót tartalmaz, annyi pótlási igényt vet fel, ami példa nélküli. De példa nélküli az is mint arról tegnap Göndör István képviselőtársam bizottsági véleményként megfogalmazott előadásában már hallhattunk , hogy a gazdasági bizottság mint kijelölt főbizottság nem tudván azonosulni a törvényjavaslat jelen változatával, azt egyértelműen általános vitára alkalmatlannak minősítette.
Hangsúlyozni szeretném: senki nem vitatja, hogy szükséges az áramszolgáltatók és a gázszolgáltatók privatizációja során az önkormányzatok tulajdonában lévő tulajdoni hányad törvényben való rögzítése. De mindez csakis az érdekeltek képviselőinek bevonásával, korrekt és előzetes felmérések alapján született előkészítés után megfogalmazott törvényjavaslatban történhet meg, külön az áramszolgáltatók és külön a gázszolgáltatók vonatkozásában, semmi esetre sem a jelen javaslat szerinti hibridmegoldásban, ahogy azt tegnap Szalay Gábor képviselőtársam is kifogásolta.
Tehát elképzelhetetlen az, hogy az 5-27 százalék közötti önkormányzati tulajdonlásban ami a gázszolgáltatók esetében létezik , egy 10 százalékos törvényi előírással olyan kiegyenlítést, olyan kielégítést lehessen végrehajtani, amelyik egyikre káros, a másikra kevésbé káros, ugyanakkor ennek eredményeképpen tulajdonképpen a villamos részvénytársaságban való tulajdonlást is ki lehet elégíteni.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényhez benyújtott törvényjavaslat tulajdonképpen az állam olyan területeken történő szabad beavatkozását javasolja, ad hatósági jogkört, ami ellentétes magának az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvénynek az alapcéljával, azaz a magánosítás mielőbbi és egyre teljeskörűbb, a piacgazdaság feltételeinek megfelelő kiszélesítése megvalósításával, hiszen már a jelen szabályozás értelmében is a termelői gőz- és melegvízeladás ma is szabadáras, ehhez képest a javaslat tehát visszalépésként is értékelhető. Én személy szerint sokkal jobban értékeltem volna és sokkal jobban örültem volna annak, ha a szabályozás keretében végre megjelent volna az a bizonyos árképlet, amit már többek között Szalay Gábor és Miklós képviselőtársaim is jeleztek, amely egyértelmű kapaszkodót és garanciát jelenthetne az elkövetkező időszakban pont a privatizáció kapcsán az új befektetőnek és a fogyasztónak egyaránt az energiaszektorban a fogyasztói árak alakulásáról, annak tendenciájának meghatározásáról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben részletezettek alapján a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvényhez benyújtott törvényjavaslatot bár hangsúlyozni szeretném, hogy az abban megfogalmazottak számos esetben szükségesek és indokoltak , a csomag többi részének ellentmondásai, előkészítetlensége és hibái miatt a Kereszténydemokrata Néppárt nem tartja elfogadhatónak.
Javasoljuk mint ahogy az a bizottsági vita során is elhangzott, és a gazdasági bizottság erre javaslatot is tett , hogy a kormány átdolgozásra kérje vissza a csomagot, és azt csak a szükséges korrekció után terjessze újra a parlament elé. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)