Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A Magyar Televízió és a sportközvetítések jogával rendelkező egyesületek, illetve országos sportági szakszövetségek között évtizedekre visszanyúló érdekellentét húzódik, tudniillik a Televízió érdeke mindig az volt, hogy olcsón szerezze meg a közvetítés jogát, ugyanakkor a sportszervek ebből több bevételt szerettek volna realizálni. Az elmúlt évtizedben, a reklámok megjelenésével az azokból származó bevételeken történő osztozkodás még a sportesemények közvetítési díjainál is fontosabb kérdéssé vált. A sportrendezvények szervezői lényegesen több reklámbevételhez jutottak a közvetített események révén, mivel a kihelyezett táblák, feliratok reklámértéke így megnőtt, a Televízió viszont emiatt alacsonyan tartotta a közvetítési díjakat, és a közvetítés környezetében értékesítette a rendelkezésre álló reklámidőt.
A közvetítések szakmai összetételének fő irányelveit és a konkrét árakat a Magyar Televízió és az Országos Testnevelési és Sporthivatal szerződésben rögzítette. A sportegyesületek, országos sportági szakszövetségek jogállásának megváltozásával az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak a Magyar Televízióval kötött szerződése érvényét vesztette. A Szaknévsor ebben a helyzetben felismerte a sportközvetítések reklámértékét, és megvette az országos sportági szakszövetségektől a hat labdajáték futball, kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda, jégkorong televíziós közvetítési jogát. Az üzlet lényege az volt, hogy mint reklámszerzésben járatos cég, a korábbiaknál kedvezőbb áron, több reklámot szerez a sporteseményekre, és ebből többet fizet a közvetített sportágak szakszövetségeinek. Megjegyzem: a szakszövetségek az egyesületekkel kötött megállapodás alapján az egyesületi mérkőzések után a sportegyesületek részére a kapott összegből fizetnek.
A Magyar Televízió ebben a helyzetben a hat labdajáték belföldi eseményeinek közvetítésére csak a Szaknévsorral köthetett szerződést. A szerződés lényege a következőkben foglalható össze:
A Szaknévsor az esemény közvetítéséért a közvetítés során felhasználható reklámidő ez általában az adásidő tíz százaléka felét kéri, amelyben az elhelyezhető reklámokat ő helyezi el. A reklámidő másik fele a Magyar Televízió számára jelent ugyanolyan lehetőséget. Emellett a Szaknévsor a közvetítés során igénybe vett közvetítőkocsik költségének felét a Televízió számára kifizeti.
A Magyar Televízió tehát nem fizet a sportesemények közvetítéséért, hanem reklámidőt enged át 50 százalékban így aránytalan előnyről nem beszélhetünk.
A Szaknévsor jövedelméről nincsenek megbízható adataink, de az egyértelmű, hogy a Televízió ugyanannyi lehetőséggel rendelkezik, és a két szervezet együttesen több reklámbevételt képes elérni, mint a Televízió egyedül.
Időközben a Szaknévsor az országos sportági szakszövetségekkel a közvetítési jogok értékesítésére két kft.-t alapított, és a lejárt szerződést a Magyar Televízió a két kft.-vel kötheti meg újólag. E két kft.-ben a sport érdekei érvényesülnek.
A Magyar Televízió a korábbi szerződésben foglalt határidőig közölte, hogy új feltételekkel kíván szerződést kötni. Az én tudomásom szerint az egyeztetések még folynak. Az ellentét a reklámidőn való osztozásban, a közös érdek a minél nagyobb reklámbevételben van. Képviselő úr azon fölvetését, miszerint költségvetési pénzek horribilis összegben vándorolnak magánkézbe, úgy vélem, az eddigiek nem támasztják alá.
Azon fölvetését pedig, hogy a kormány a Magyar Televíziót kötelezze e szerződés felmondására, és kötelezze egy, számára és a sportszövetségek számára is kedvezőbb szerződés megkötésére, több szempontból is megoldhatatlannak látom. Egyrészt a kormánynak sem szándéka, sem jogköre nincs arra, hogy az intézmények egy-egy konkrét gazdasági eseményébe beavatkozzék, s ezzel akár csak közvetve is a Magyar Televízió műsorát befolyásolja.
Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság legutóbbi, május 25-ei 31/1995. számú határozata is kimondja, hogy a Magyar Televízió nem tekinthető a kormány irányítása alá tartozó szervnek. Kimondja továbbá a határozat, hogy "Az ésszerű takarékosságra az Országgyűlés kényszerítheti a Magyar Televíziót, a törvényhozási folyamat demokratikus garanciái érvényesülésével meghatározott költségvetési előirányzat révén." Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)