Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz frakciója képviseletében Kósa Lajos képviselőtársam a stratégiai kérdéseket már érintette. A Fidesz érdekelt abban, hogy az energiarendszer privatizációja több oknál fogva bekövetkezzék. Csupán utalni szeretnék arra, hogy az ország minden körülmények között az európai integráció részese kíván lenni, és így nem kerülhető el az energiarendszer integrációja sem. Feltétlenül fontos arról is beszélni, hogy a privatizáció egyik fontos eleme és mozgatója, hogy mind a hálózat, mind az energia-előállító és -szállító rendszerek felújítása, korszerűsítése, az európai rendszerekhez való csatlakoztatása több száz milliárd forintos beruházást igényel.Vannak azonban olyan aggályaink, amelyek azon túlmenően, hogy a költségvetés számára mintegy 100 milliárd vagy még annál is több bevétel reményében ilyen sürgető módon jelenik meg a parlament elé beterjesztett négy törvény módosítása megfontoltságot igényelnek részünkről is. Ezt a szándékot éreztem mindegyik képviselőtársam hozzászólásából kicsengeni.
Nem lehet egy privatizációnak, egy nemzeti vagyon privatizációjának és egy stratégiailag meghatározó ágazat privatizációjának csak egy szempont az alapfeltétele, hogy a költségvetés nagyon gyorsan egy olyan bevételi injekciót igényel, ami e stratégiai ágazatnak koncepció nélküli, különös kérdések megfontolását nélkülöző beterjesztését tenné indokolttá.
Egy alkalommal Suchman Tamás miniszter úrhoz interpelláltam, ami a villamos energia és a gáz bejelentett, illetve a kormány által még nem ismert és nem támogatott áremelésével volt összefüggésben. Akkor azt a választ kaptam, hogy valóban igazunk van, nagyon nagy megfontolás szükséges ehhez, és hogy a stratégiailag meghatározó ágazat privatizációját megelőzően szakértői körökben, önkormányzati szövetségek bevonásával és a parlamenti pártok képviselőinek bevonásával, nem utolsósorban pedig az ágazatban dolgozó szakemberek bevonásával akik munkahelyüket is féltik egyeztetések lesznek. Sajnos ezek elmaradtak.
A vita során elhangzott az energia-előállítók és a szállítóvezetékek privatizációjával kapcsolatos pro és kontra érvelésrendszer. Én most az elosztóvezetékekkel kapcsolatban szeretnék hozzászólni, annál is inkább, mert nagyon fontosnak tartom annak hangsúlyozását, hogy ennek kialakításában a helyi önkormányzatok, azt megelőzően a tanácsok és természetesen ahogy a törvény fogalmaz az önkormányzatok alanyai, a polgárok, a lakosság nagymértékben részt vettek.
(11.30)
Az ő pénzükből, filléreikből, forintjaikból megvalósult vagyontárgyak privatizálását, illetve igényüknek a privatizációban való figyelmen kívül hagyását enyhén szólva felháborítónak tartom. Ezért tehát arról szeretnék beszélni, hogy a lakosságot képviselő önkormányzatoknak és azok szövetségeinek a bevonása a privatizációt elősegítő törvényekbe meghatározó és alapvető.
A kormány által benyújtott javaslattól eltérően mi azt támogatjuk és egyben kiindulópontunk közös is , hogy az energiaszektor tervbe vett privatizációja nem nélkülözheti a tulajdonviszonyok mielőbbi tisztázását. Ennek érdekében a törvényjavaslat, amelyet az önkormányzati törvény módosítására nyújtottak be, jelenleg nélkülözi ezeknek a viszonyoknak a tisztázását. Közel öt évvel az önkormányzati törvény hatálybalépése után az eredeti törvényhozói szándékkal szemben lényegében visszamenőleges hatállyal a törvény nem kívánja, hogy a belterületi energia-, közművagyon az önkormányzatok részére kerüljön átadásra.
Az önkormányzati törvény szerint a természetben önkormányzati tulajdonba adandó belterületi közművagyon helyett a gázközmű esetén nem értékarányos részvényt és plusz 10 százaléknyi privatizációs bevételt juttatna az önkormányzatoknak. A villamosenergia-közművekből sem tulajdont, sem a tulajdonba adás elmaradása miatti "kárpótlást" nem helyez kilátásba. Ugyanakkor a javaslat változatlanul hagyná az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvényben rögzített önkormányzati feladatokat, így például a közvilágítás biztosítása kötelező önkormányzati feladat maradna anélkül, hogy az e célra tanácsi és önkormányzati forrásból és természetesen lakossági forrásból létrehozott vagyonról az önkormányzat tulajdonosként vagy más módon rendelkezhetne.
A benyújtott javaslatot megelőzően mint ahogy ezt korábban említettem több mint 1500 önkormányzat már kérte a vagyonátadó bizottságoktól az energia-, közművagyon természetben történő átadását. A többiek pedig ilyen javaslattal állnak elő.
A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések úgy tekintik mind a villamos-, mind a gázközművek átadásának folyamatát, hogy e törvény lezárja az önkormányzati tulajdoni igények kielégítésének folyamatát. Nem hiszem, hogy ez le fogja zárni, hiszen az önkormányzati igényekről végső soron a bíróság jogosult dönteni, ha nem sikerül a megállapodás. A szövetségek és az önkormányzatok többsége a megállapodás, a tulajdonviszonyok rendezése mellett teszi le a garast.
Szeretnék arról is beszélni, hogy a hivatalból indítandó vagyonátadás elmaradása nem járhat azzal a következménnyel, hogy utólag az állam elvonja vagy korlátozza az önkormányzatoknak átadandó vagyont. Több ilyen jogeset precedensként szolgálhat a vita során.
A mi álláspontunk az is, hogy az önkormányzati törvény a közművagyon átadása tekintetében határozott rendelkezést tartalmaz. Maga határozta meg az átadandó közművagyon kritériumait és a kivételt egyaránt. Feltéve, de nem elfogadva, hogy az energiaközmű vagyonátadása ügyében külön törvényre kellett volna várni, amelynek legkésőbb 1994-ben meg kellett születnie, ez a vélt akadály is elhárult. Azóta az úgynevezett szaktörvények mindegyike új tartalommal létezik, a tulajdonjog tekintetében semmiféle megkülönböztetést nem tartalmaz, nem zárja ki az önkormányzati törvény által óhajtott önkormányzati tulajdonlás lehetőségét.
További megfontolást érdemel a törvényjavaslatban a jogállamiság az annak részét képező hatalommegosztás szempontjából is. A jogállamiság részét képező jogbiztonság tekintetében már az is elfogadhatatlan, ha a törvényhozó, a javaslattevő, különösen a tulajdonjogot érintően, lényegét tekintve visszamenően szabályoz. De a törvényjavaslat még ezen is túltesz. A folyamatban lévő eljárásokra tekintettel ugyanis a mai helyzet lényege az, hogy vita van a tulajdonos állam és a tulajdoni igénnyel fellépő önkormányzatok között.
Ebben a vitában az állam nem lehet döntőbíró azon az alapon, hogy tulajdonosi pozícióját közhatalmi pozícióra váltva törvénnyel dönt a bíróság ítélete helyett. Módosító javaslatokat fogunk benyújtani az önkormányzati szövetségek és az ellenzéki pártok közös, egyeztetett álláspontja alapján.
Közismert az is, hogy a települési önkormányzatok és az őket képviselők már több alkalommal nyilvánosságra hozták megállapodási készségüket. Sajnálatos, hogy a megállapodást célzó tárgyalások tapasztalatairól az írásos előterjesztés, de a miniszteri expozé sem adott tájékoztatást, és nem kapták meg a képviselők az országos önkormányzati érdekszövetségek véleményét sem a benyújtott törvényjavaslatokról, legalább is nem mindegyikről.
Tisztelt Ház! Javasolni fogjuk az önkormányzati törvény eredeti rendelkezéseinek érvényesítését úgy, hogy az valóban lehetőséget kínáljon a kormány által tervezett privatizáció jogszerű keretek közötti lebonyolítására, a költségvetési törvényben meghatározott privatizációs bevétel lehetőségek szerinti elérésére azzal, amit több képviselőtársam is hangsúlyozott, hogy előtte koncepcionális kérdésekben kell döntenünk.
Kiindulópontnak tekintjük az önkormányzati törvény és az önkormányzati törvény értelmezése s alkalmazása terén a Legfelsőbb Bíróság által követett gyakorlatot, ennek megfelelően az önkormányzati törvény hatálybalépése előtt létesült belterületi gázközművagyont 1995. szeptember 1. napjával önkormányzati tulajdonba, ugyanezen nappal a közvilágítás infrastruktúráját a települési önkormányzatok határidő nélküli használatába kell adniuk a vagyonátadó bizottságoknak.
Jelen javaslatunk, többpárti indítványunk elfogadása esetén értelmetlenné válik a társasági lét jogszerűségének a vizsgálata is, amelyet megítélésem szerint az átalakulási törvényt követően törvényi szabályozás hiányában néhány szolgáltatóvállalat tett meg.
A benyújtott javaslatban azt is bíráljuk, hogy semmi jelentőséget nem tulajdonít annak a jogi ténynek, hogy az önkormányzatok tulajdoni igényét a belterületi közművek tekintetében a 185/1993. számú kormány rendelet az önkormányzati törvény hatálybalépése előtt keletkezett teljes vagyonértékre elismerte, és ezt a vagyont kivette az ÁV Rt. kompetenciájából.
Tisztelt Ház! Javaslom tehát, hogy koncepcionális kérdésekben döntsön először a tisztelt Ház. Én ezek közé tartozónak érzem az energiaiparnak, az energiaszolgáltatásnak, általában a Magyar Köztársaság energiapolitikájának stratégiai kérdéseit is. A privatizáció során pedig feltétlenül dönteni kell a vagyoni részesedésről, különös tekintettel az elosztóhálózatból való vagyoni részesedésre. Az állampolgárok, az önkormányzatok és azok jogelődei által létrehozott vagyontárgyak tekintetében pedig megítélésem szerint az önkormányzatok alanyait, az állampolgárokat illeti meg ez az üzletrész.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)