Pető Iván (SZDSZ)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Torgyán képviselő úr, ha jól értettem, az ellenzék egésze nevében szólt. Addig ez érvényes, ameddig az ellenzék többi pártja nem határolódik el attól, amit mondott.Én méltatlannak érzem a magyar parlamentarizmushoz azt, amit Torgyán József képviselő úr itt elmondott. (Nagy taps a bal oldalon.) Most nem kívánok arra reagálni, hiszen én is laikus vagyok a diplomáciai fogásokban és a diplomáciai külsőségekben, nem kívánok azokra a tájékozatlanságra utaló megjegyzésekre reagálni, hogy kinek jár az amerikai elnöki különgép, láttak-e már olyan külföldi kormányfőt, aki amerikai belső útjain amerikai elnöki különgéppel utazik.
(9.40)
Hogy az ovális teremben kit szoktak fogadni, és kit nem szoktak fogadni? Úgy tűnik, hogy Torgyán képviselő úr ez ügyben még nálam is járatlanabb. (Derültség a bal oldalon.)
De a dolog érdemi részéről beszélek. Nem tartottunk itt még soha azóta, amióta Magyarországon demokrácia van, 1989 óta, hogy bárki is pártpolitikai érdekekből, személyes politikai ambíció miatt az ország érdekeit ilyen módon kezelte volna. Nem hiszem, hogy van Magyarországon komoly politikus, aki megtette volna eddig azt, hogy egy miniszterelnöki látogatást a nyilvánosság előtt, mielőtt érdemi tájékoztatást kapott volna az ügyben, hogy a miniszterelnöki látogatásnak milyen eredménye és milyen következménye volt, a nagy nyilvánosság előtt jelentéktelennek, sőt egyenesen kudarcnak vallja. Ez tisztességtelen a magyar politika eddigi szokásaihoz képest. Természetesen nem mindenki szokásaihoz képest tisztességtelen. (Nagy taps a bal oldalon, közbeszólás ugyanott: Úgy van.)
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én nem emlékszem arra, hogy a kormány úgy indította volna el a miniszterelnök urat Amerikába, hogy megállapodást kell kötnie az IMF-fel, nem hangzott el olyan nyilatkozat, hogy megállapodás születik az amerikai látogatás során. Természetesen egy jól bevált trükk, alkalmazott, szokásos trükk az, hogy olyan követelményeket fogalmaznak meg, és utána kérnek számon egyesek, amelyek nem léteznek, illetve amelyek önkényesen fölállított követelmények. Ilyen módon minden tevékenységet természetesen kudarcként lehetne beállítani.
Én úgy érzem, hogy a miniszterelnök úr itteni beszámolója alapján, és itt Pokorni képviselő úrral is vitatkoznék, amely beszámoló lényegében összhangban van azzal, amit a napi sajtóból is meg lehetett tudni, ez az amerikai látogatás nem volt jelentéktelenebb, mint, mondjuk, Klaus cseh miniszterelnök néhány héttel, hónappal ezelőtti látogatása. Aki követi a nemzetközi politikai eseményeket, azt is megállapíthatja, hogy Horn miniszterelnök úr amerikai fogadtatása lényegében ugyanolyan forgatókönyv alapján zajlott, mint amilyen módon Klaus cseh miniszterelnök fogadtatása, körülbelül ugyanazt az utat követte Horn Gyula, mármint a fogadtatás szintjén, mint Klaus cseh miniszterelnök, holott Csehország ma Közép-Kelet-Európa sikerországának minősül. Nem hiszem azonban, hogy a cseh parlamentben lett volna olyan képviselő, olyan komolyan vehető képviselő, aki éppen a miniszterelnök amerikai útjának sikertelenségével próbálta volna saját országának nemzetközi jelentőségét vagy nemzetközi tekintélyét leértékelni.
Én tehát szeretném kérni, természetesen esélyét nem látom annak, hogy a kérésem teljesül, hogy tartsuk magunkat ahhoz a kialakult szokáshoz, hogy az ország érdekeit nem rendeljük személyes ambíciók vagy szűken vett pártérdekek alá. Köszönöm szépen. (Hosszas taps a bal oldalon.)