Isépy Tamás (KDNP)
DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Én elöljáróban szeretném örömmel nyugtázni azt a tényt, hogy ön a hazaérkezését követő másnapon az Országgyűlés nyilvánossága előtt, tehát az ország nyilvánossága előtt számol be, természetesen sajátos szerzői előadásban, az amerikai útról és annak az eredményéről.Távolléte ellenére nyilván értesült arról, hogy ebben az Országgyűlésben több napirend előtti felszólalás tárgya volt az utazás, annak ellenére, hogy éppen a koalíciós részről kérdőjelezték meg a napirend előtti felszólalás házszabályi és jogi lehetőségét, úgyhogy akkor két percben utalni kellett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a miniszterelnök úr utazását nem tekinti a Feneketlen tótól a Csendes-óceánig fantázianevet viselő turistaútnak, hanem igenis országos jelentőségű, rendkívüli ügynek, amelytől természetesen nemcsak a koalíciós pártok, hanem az egész ország, az egész Magyar Köztársaság várta az eredményt.
Most én a beszámolóból arról örömmel szereztem tudomást, amiről a miniszterelnök úr beszélt, ami a magyarság megbecsülésére és a Magyar Köztársaság megbecsülésére vonatkozott. Azért a tárgyilagosság és a teljesség érdekében arról említést kellett volna tenni a rendelkezésre álló rövid időben is, hogy ez a jelenlegi megbecsülés nem 1955-ös keletű. Azért ebben benne van 1956. Benne van a pártállam lebontása (Taps a jobb oldalon.) és benne van annak az elmúlt négy évnek a munkája is, amikor igenis érvényes megállapodása volt a Magyar Köztársaságnak a Valutalappal és az IMF-fel is. Tehát az, hogy most nincs megállapodás, azért más kérdés.
Én teljesen osztom Pokorni Zoltánnak az álláspontját abban, hogy érdemben ma az útról tárgyilagosan nyilván nem lehet beszélni. Mindig a vetés után jön a talajművelés és az aratás. Tehát meg kell várni (Zaj a bal oldalon.), hogy ezek az előlegezett talajművelés-vetések, na de... (Zaj a bal oldalon.) tehát nyilvánvalóan meg kell várni, hogy ezek az eredmények valóban beérnek-e, vagy csak ez egy hiú várakozás. Tehát maradjunk tárgyilagosak az útnak a megítélésében, hogy az milyen eredményt hoz.
Egy megjegyzést azonban engedjen meg a miniszterelnök úr. Egy kicsit úgy meghökkentett, amikor mintegy örömmel számolt be arról, hogy az ellenzékről egy árva szó sem esett.
(9.50)
Én ezen nem csodálkozom. Szerintem az amerikaiak nagyon jól informáltak. Tudják, hogy itt 72 százalékos koalíciós többség és 28 százalék ellenzék van. Tehát örömmel nyugtázni azt, hogy az ellenzék szerepe fel sem merült... Bízom benne, hogy ez a miniszterelnöki látogatás távolról sem keltett olyan látszatot, mintha visszatért volna Magyarországra az egypárti demokrácia.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiból.)