Kónya Imre (MDF)

1995. június 13.

DR. KÓNYA IMRE (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök Úr! Isépy Tamás képviselőtársamhoz kapcsolódva én is csak nagyon röviden szeretnék reagálni miniszterelnök úr által elmondottakra, éppen ezért kizárólag arra szorítkoznék, amivel egyet tudok érteni. Nevezetesen: messze egyetértünk abban, hogy mindenkinek itt a magyar parlamentben és a parlamenten kívül, minden magyar embernek határokon belül és határokon túl érdeke az, hogy a magyar kormányfő külföldi látogatásai sikerre vezessenek. Kérem, ne tételezze fel az ellenzékről sem, hogy ennek ellenkezőjét kívánná! A mi észrevételeink éppen abból adódtak, hogy úgy értékeltük az ön látogatását és sajnos az itteni beszámoló sem nyújtott olyan további információt, ami ezt cáfolná , hogy az nem nevezhető sikeres látogatásnak. Azzal is messze egyetértünk, hogy a nemzeti összefogásra szükség van. Ha ez a nemzeti összefogásra való felhívás elhangzik egy kormányfő részéről, az mindig nagyon fontos dolog, és az ellenzéknek erre reagálnia kell. Mi is szeretnénk a nemzeti összefogást de a nemzeti összefogás nem maradhat üres szó! Ott gyakorlati lépésekre van szükség! És amikor azt tapasztaljuk, hogy a kormánytöbbség még a külpolitikában is feladja a hatpárti konszenzus elvét, akkor bizony nagyon nehéz nemzeti konszenzusról, nemzeti összefogásról beszélni.

Mindazonáltal nagyon örülök, hogy miniszterelnök úr szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy amerikai útján nem beszélt az ellenzékről sem ilyen, sem olyan formában. Úgy gondolom, mi jól voltunk tájékozódva a sajtó útján ezek szerint az amerikai út részleteiről, s most sok újat nem hallottunk; ugyanakkor ön nem volt jól informálva arról, ami mind ez idő alatt Magyarországon történt. Gondolom, egy elővágás vagy védekezés volt az, hogy ön nem beszélt az ellenzékről. Az ellenzék nem azt kifogásolta, hogy ön a magyarországi pártokat és ezek között az ellenzéket amerikai útján minősítette volna, hanem a Frankfurter Allgemeine Zeitungban adott nyilatkozatát tettük szóvá. (Zaj. Közbeszólások minden oldalról: Süddeutsche Zeitung!) Süddeutsche Zeitung, elnézést kérek... A dolog lényegén nem változtat, azt hiszem, nem ez a döntő kérdés... A német sajtóban, tehát külföldön ön úgy nyilatkozott a magyarországi pártokról és ez minden pártra vonatkozik mindaddig, amíg nem tesz különbséget közöttük , hogy azok szélsőjobboldali eszmék támogatói lennének. Itt sem a pontos fogalmazás az érdekes, nem az az érdekes, hogy "fajtiszta" vagy "fasiszta" az a jelző, amit ön használt, hanem az, hogy ön rossz hírét keltette a magyarországi parlamenti pártoknak. Ezt kifogásoltuk és erre fogjuk majd várni a válaszát, nem az amerikai útról beszéltünk.

Egyebekben pedig úgy véljük, hogy ön nem teljesen tájékozott arról, ami az ön távolléte alatt Magyarországon történt. Úgy gondolom, a dolog lényege az, hogy Amerika a Horn-látogatás után is ugyanaz maradt, mint amilyen a Horn-látogatás előtt volt. De Magyarország úgy érzem a belpolitikai viszonyok tekintetében jelentős változáson ment keresztül. Önnek ezzel rövid időn belül szembe kell nézni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.)