Szekeres Imre (MSZP)
DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ebben a mai, nyilván rövidre szabott vitában kiderült, hogy a tények keveseket zavarnak. Tény az, hogy a miniszterelnök hazaérkezése után az ország nyilvánossága előtt, a Házban tájékoztatást adott az útjáról. Tény az, hogy ellenzéki pártok erre vonatkozóan úgy nyilatkoztak, mivel ezt a tájékoztatást most ismerték meg, nem áll módjukban állást foglalni. Azonban így érthetetlen az, hogy az elmúlt tíz napban, mielőtt Horn Gyula egyáltalán elutazott volna Amerikába, miért alakították ki álláspontjukat, és az elmúlt tíz napban folyamatosan hogyan, miért és milyen módon minősítették a látogatást. Vagy az egyik állítás igaz, vagy a másik. Tény az, hogy a tények senkit nem zavarnak, legalábbis ellenzéki oldalon. Ezt azért sajnálom nagyon, mert a miniszterelnök kezdeményezését, hogy hazaérkezése után azonnal tájékoztatást ad, példamutatónak tartom.Körülbelül olyan színvonalon vitatkozni a Magyar Országgyűlésben a miniszterelnök látogatásáról, hogy kapott-e tizenkilenc díszlövést, amikor közismert, hogy ez csak államfőknek és nem kormányfőknek jár... (Dr. Kövér László: Antall Józsefnek például!).., és végigmondhatnám a többi példát is, nyilvánvalóan értelmetlen, szükségtelen, és nem is lehet igazából vele mit kezdeni. Úgy gondolom, hogy a kormánypárti arroganciánál csak az ellenzéki arroganica lehet visszataszítóbb az emberek számára. Az nyilvánvaló, hogy ebben a vitában a miniszterelnök pontos és részletes tájékoztatása mellett érdemi állásfoglalás nem hangzott el.
Nagyon aggódtam Torgyán József képviselőtársamért. Úgy gondolom, nagy önuralomra volt szüksége, hogy saját beszéde közben el ne nevesse magát. Néhányszor ennek a szélén volt egyébként, mert maga is tudta, hogy amiről beszél, annak semmi köze a tényekhez. És ha nekem választanom kell politikai stílusok között, akkor nem Torgyán József képviselőtársam felszólalását, hanem Pető Iván frakcióvezető felszólalását választom példamutatónak. (Zaj a jobb oldalon. Dr. Kövér László: Puszit is adjál neki!) Nem azért, mert koalícióban vagyunk, hanem azért, mert tárgyszerű és korrekt volt. (Dr. Kövér László: Puszit!)
Végül azt gondolom, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok fejlődését, a Magyar Köztársaság kormányának külpolitikai és külgazdasági, diplomáciai sikereit az idő meghozza. Úgy gondolom, ha visszaemlékszünk majd erre a vitára, a konkrét eredmények alapján ki fog derülni, hogy ki ragaszkodott a tényekhez és ki tért el attól.
Természetesen mi ezután is mindig nagy figyelemmel fogjuk hallgatni ellenzéki képviselőtársaink véleményét, még akkor is, ha annak a valósághoz az ég egy adta világon semmi köze nincs. (Dr. Csapody Miklós: Felháborító! Taps a kormánypártok padsoraiból.)