Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon örülök annak, hogy a kormány támogatja a 13. pontban szereplő indítványt, amelyet nemcsak én terjesztettem elő, hanem képviselőtársaim közül a kormánypárti oldalról is számosan. Ez azt indítványozná, hogy igenis, felül lehessen vizsgálni azokat az államtitkokat is, amelyeket a kormányülésen minősítettek államtitokká. Ezzel én többet nem is kívánok foglalkozni, hiszen előttem többen, mások foglalkoztak vele. Nagyon örülök annak is, hogy a kormány támogatja a 30. pontban szereplő indítványt, amely egy államtitokkör elhagyására irányulna. Az a pont, amelynek az elhagyását szintén többen javasoljuk, a következőképpen szól: "A kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek ülésének belső döntés-előkészítése, ülésének szervezése és a testület működése során keletkező adat". Ez önmagában lett volna a javaslat szerint egy államtitokkör, ahol a minősítés leghosszabb érvényességi ideje 80 év. Tehát, hogy ezt a kormány támogatja, annak nagyon örülök.
Annak viszont egyáltalán nem örülök és ezért erről az egy indítványról szeretnék igazán beszélni , hogy itt van a 25. pontban szereplő indítvány is, amelyet a kormány szintén támogat. Én jobban örülnék annak, ha csak ez a két indítvány lenne, az előző kettő, amiről beszéltem, és azt a kormány támogatná anélkül, hogy a 25. létezne.
Miért? A 25. pontban szereplő indítvány azt mondja, hogy a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek üléseire készült belső használatú, valamint döntés-előkészítő adatok, továbbá a kormány és e testületek működése során keletkező azon adatok, amelyek az államtitokköri jegyzék valamely pontja alá tartoznak, államtitokkört képeznek, a minősítés leghosszabb érvényességi ideje most már nem 80, hanem 90 év.
Mi a problémám ezzel? Az, hogy tulajdonképpen visszacsempészte nem teljes mértékben, de bizonyos mértékben azt, amit az előző két javaslatban éppen elhagyni javasoltunk számos képviselőtársammal együtt. Ez az indítvány egy részében fölösleges majd mindjárt mondom, hogy miért , egy másik részében pedig egészen sajátos és ellentétben áll egyébként e törvényjavaslat 3. §ával is.
Miért? Az indítvány második része azt mondja, hogy az államtitokkörbe tartoznak azok a kormány és e testületek működése során keletkező adatok, amelyek az államtitokköri jegyzék valamely pontja alá tartoznak. Ez azért felesleges, tisztelt képviselőtársaim, mert ha ez a mondatrész nincs leírva, ez akkor is így van. Ha valami az államtitokköri jegyzék valamelyik pontjában fel van sorolva, az akkor minősíthető államtitokká, ha megfelel a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt tartalmi követelményeknek. Ezért ezt a javaslatot nem kellett volna megcsinálni, felesleges.
Ennek az indítványnak az első része úgy szól, hogy "a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek üléseire készült belső használatú, valamint a döntés-előkészítő adatok". Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben nem kell megfelelni annak a követelménynek, amelyik a második részben meg van határozva, tehát nem kell, hogy olyan adat legyen, amely az államtitokkör-jegyzékben valahol van. Ez akkor azt jelenti, hogy államtitokköri jegyzéken kívüli adat is minősíthető államtitokká. Államtitokká minősíthető valami nem tartalmi jegyek alapján. Egyébként megjegyzem, hogy jól vagy rosszul, de a melléklet összes többi pontja tartalmi jegyek alapján próbálta megközelíteni az államtitokkört, ez az egyetlen kivétel, ahol nem tartalmi jegyek alapján akarja azt mondani valamiről, hogy államtitokkörbe tartozik, hanem azon az alapon, hogy meghatározott szervnél keletkezik. Tehát az indok nem tartalmi, hanem a keletkezési hely.
Azt, hogy a keletkezési hely alapján lehet államtitokká minősíteni valamit, még a nemzetbiztonsági szerveknél sem csinálja meg a javaslat, pusztán a kormánynál. Én úgy gondolom, ez teljesen indokolatlan és ellentétes a törvény 3. §-ával is, mert a törvény 3. §-a azt mondja, hogy csak azokban az esetekben lehet államtitokká minősíteni valamit, ha annak az adatnak a nyilvánosságra kerülése a Magyar Köztársaságra valamilyen módon most nem akarom részletezni, milyen módon veszélyes.
De az egyéb részek szerint mindig tartalmi megközelítést kell alkalmazni, itt pedig formai megközelítés van. Ezért úgy gondolom, hogy az indítványnak ez a része pedig hangsúlyozom még egyszer ellentétes a törvényjavaslat 3. §-ával. Az lenne a célszerű, ha ezt az indítványt nem támogatná a kormány, nem támogatná a parlament. A legegyszerűbb az lenne, ha az előterjesztő képviselő visszavonná.
Ugyanakkor én nagyon jól tudom, hogy ennek a javaslatnak az indíttatása és a törvényjavaslat eredeti szövegének is az volt, hogy a kormánytisztviselők előkészítő anyagai ne kerüljenek nyilvánosságra és ne lehessen kikezdeni kormánytisztviselőket ezeken az alapokon. Ezt az indokolt elfogadjuk, akceptáljuk, semmi probléma nincs vele. Csak ehhez a védelemhez teljesen felesleges 90 évre államtitokká minősíteni valamit. Nyugodtan megmaradhat, mert ebben a körben a szolgálati titokká minősítés ideje is 20 év. Teljesen fölösleges államtitkot csinálni belőle, fölösleges hangulatkeltésre ad alkalmat a kormánnyal szemben, és nem nyújt igazi védelmet, hiszen a bármikori következő kormány feloldhatja a titokvédelem alól.
Úgy gondolom, a belső használatú anyagoknak pusztán a belső használatú anyagminőség miatti államtitokká nyilvánítása rosszízű találgatásokra adhat alkalmat, és ráadásul teljesen hatástalan. Nincsen gyakorlatilag semmi értelme, nem védi megfelelően a köztisztviselőket. Arra tökéletesen elég az, ha adott esetben szolgálati titokká minősítik. Jobban meg is felel a szolgálati titok fogalmának egyébként, mert a szolgálati titok az, ami a belső rendet próbálja védeni az adott hivatalnál.
Nagyon kérem képviselőtársaimat, ezt az indítványt viszont ne támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)