Gellért Kis Gábor (MSZP)
GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Két percre kértem szót, elnök úr. Köszönöm szépen.Kávássy Sándor iménti felszólalásában számomra volt egy érdekes momentum, ami talán hasznosítható volna a további vitában. Ő beszélt arról, hogy a '56-os egyetemi muszkavezetőről miért is ne lehetne kritikát mondani. Nota bene lehet, még a törvény értelmében is, hiszen elmúlt már harminc év, úgyhogy miért is ne lehetne, ezzel nincsen baj.
De modellnek fogadjuk el, hogy egy ilyen helyzet áll elő. Ugyanakkor tudomásom van arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában ott van több tíz- vagy százezer oldalon Szentkuthy Miklós zseniális írónk hagyatéka, aki ha jól tudom hatvan évre zároltatta ő maga ezt a hagyatékot. Baráti köréből származó információim szerint ez a hagyaték jelentős részben olyan információkat tartalmaz, amelyek az ötvenes-hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek irodalmi közéletét, Magyarország szellemi közérzetét veszik górcső alá; és részben információk, részben emóciók alapján keresetlenül fogalmaz. És ő aki ismerte őt személyesen, tudja bizony meglehetős invencióval, indulattal fogalmazott.
Tegyük fel ebben az esetben is, hogy nem volt az örökhagyónak kikötése, nem mondta azt, hogy X évtizedig zárolva az anyag, az örökösök döntenek, miként az előbbi esetben. Van-e a törvényhozó olyan helyzetben és a kérdésem erre irányul , hogy jogi szempontból különbséget tegyen Szentkuthy Miklós és a muszkavezető között. Az én problémám és a vitám amiről a korábbiakban már volt szó nagyjában-egészében ebben áll. Remélem, jól értik, amit mondtam.
Még egyetlen szempontot ajánlok a tisztelt Ház figyelmébe. Úgy adta elő Mészáros István barátom, képviselőtársam és Halda Aliz képviselő asszony is a múlt kritikáját, ahogy azzal én általában egyetértek. Amit azonban a kutathatósági idő 15 évre történő leszállításával mondanak, az számomra már bizonytalan, ugyanis az előadásmódból az következett, hogy ezáltal valami alapvetően új keletkezhet vagy kerülhet elő, aminek alapján a képünk ha jól értem, a közös képünk erről a múltról gyökeresen megváltozhat. Nekem efelől vannak kétségeim. Még egyszer mondom, a részleteket illetően elképzelhető, hogy előkerülnek új momentumok, de nem hiszem, hogy ha visszamegyek harminc évet, az 1965 , az 1965 és 1980 közötti időszakra vonatkozó irategyüttesből olyan új elemek előkerülnének, amelyek ezt a képet gyökeresen megváltoztatnák, az egészet illetően. Még egyszer mondom: ami pedig a többit illeti akár a titokkörbe tartozó iratanyagot, akár egyebeket , azok pedig más hatályú törvények alá esnek, ezért természetesen nem itt és most kell erről beszélni. Köszönöm.