Mészáros István László (SZDSZ)
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Én magam is remélem, hogy a III/III-as üggyel kapcsolatos dolgok és azon iratok területén valamiféle előrelépés következik be. Ugyanis az, ami folyik e területen idestova öt éve, az immár lassan azaz nem is lassan tragikomédia.Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 36. §-ának 4. pontja az adatvédelmi törvény 19. §-át kívánja kiegészíteni új (4) és (5) bekezdéssel. Az új (5) bekezdés az úgynevezett belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatokkal bővítené azon adatkategóriák számát, amelyeket időlegesen el lehet zárni a nyilvánosság elől. Az említett új bekezdés ugyanis azt mondaná ki, hogy a belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat nem nyilvános a keletkezését követő 30 éven belül.
Kérelemre az adatok megismerését a szerv vezetője e határidőn belül is engedélyezheti.
Tisztelt Ház! Ezt a rendelkezést két vonatkozásban is módosítani indítványozom. A jelentés 77. sorszáma alatt elfekvő módosító indítványomban az előirányzott harmincéves védelmi időt húsz évre szeretném leszállítani. A tárgybeli úgynevezett közbülső munkaanyagok a nyilvánosság elől elzárt adatok hierarchiájában tudniillik az államtitkok és a szolgálati titkok alatt helyezkednek el, ami a védelmi időt illeti. A hierarchiának álláspontom szerint a védelmi időben is tükröződnie kell. Ellentmondást eredményezne, ha az egyébként titkot sem képező közbülső munkaanyagok védelmi időtartama meghaladná a hierarchiában magasabb fokon elhelyezkedő szolgálati titkok maximális húszéves védelmi idejét. Ez a passzus egyébként arról tanúskodik, tisztelt Ház, hogy az előkészítés során nem fordítottak megfelelő figyelmet a titokvédelmi szabályozás és a levéltári törvény közötti összhang megteremtésére.
Tisztelt Ház! A második indítványom, ami erre a törvényhelyre vonatkozik, az együttes jelentés 78. pontjában található. Ez alapján a már általam idézett rendelkezést kiegészíteném azzal, hogy nem tagadhatja meg az engedélyt itt a szerv vezetőjéről van szó , ha a kérelem az eldöntött ügyben készült költségbecslés, statisztikai vizsgálat, kutatási eredményeket tartalmazó jelentés, megvalósíthatósági tanulmány, szakértői vélemény, valamint a nyilvánosan idézett irat adataira irányul és a megismerés nem ütközik a (3) bekezdésben említett korlátozásokba. Értsd a (3) bekezdésen az adatvédelmi törvény 19. §-ának (3) bekezdését, amely felsorolja a többi korlátozást. Tehát akkor állna fenn az az eset, hogy nem tagadhatja meg, ha ezek az adatok egyébként nem minősülnek titkoknak és nem esnek az egyéb kivételek köreibe.
Tisztelt Ház! Nem vitás és teljesen rendjénvaló, hogy védeni kell ezeket az úgynevezett közbülső munkaanyagokat. Ezt indokolja egyrészt az illetéktelen befolyástól mentes döntés-előkészítéshez fűződő érdek, másrészt a köztisztviselői munka szabad és őszinte jellegének szavatolása. De, tisztelt Ház, ezt indokolja még az államigazgatási munka, illetőleg az államigazgatás és a közigazgatás tevékenységének ellenőrzéséhez fűződő érdek is, lévén, hogy mindannyian tudjuk, hogy az államigazgatási munka tényleg megkövetel egy bizonyos fokú diszkréciót, amit a dolgok természetéből fakadóan a munka végzői mindig is érvényesíteni fognak.
A nyilvánosság és a zártság között meg kell találni azt az optimális határt, ami úgy biztosít nyilvánosságot, hogy még nem vált ki olyan reakciót az állami oldalon, hogy a köztisztviselők felszámolják maguk körül az írásbeliséget. Amennyiben ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, a köztisztviselők a munkavégzésükhöz szükséges diszkréciót csak úgy tudnák biztosítani, hogy felszámolják döntés-előkészítő munkájuk nyomait, akkor végképp ellenőrizhetetlenné válna a tevékenységük, nyoma veszhetne azon adatoknak, amelyekre nézve az információszabadságot a későbbiekben egyáltalán gyakorolni lehetne. Tehát ez is indokolja és ez is magyarázza tulajdonképpen, hogy azokban az országokban, ahol már hosszú hagyományai vannak a nyilvánosságnak, a döntés-előkészítés szakaszát mindenütt védik.
Tisztelt Ház! Álláspontom szerint ugyanakkor valamilyen garancia mégis szükséges ahhoz, hogy a döntés-előkészítő, illetőleg a belső használatú adatok fogalmát ne lehessen parttalanul értelmezni. Garanciára van szükség ahhoz, hogy ezeknek az adatoknak a védelme ne válhasson a tények elkendőzésének intézményévé. Tisztelt Ház! Ezért is mondom azt, hogy az indítványom e garancia megteremtését szolgálja.
Mivel a természetükből fakadó sokféleség miatt természetesen ezek az úgynevezett közbülső munkaanyagok mint például a tervezetek, vázlatok, feljegyzések, javaslatok, a szervezeten belül váltott levelek stb. aligha lennék hiánytalanul felsorolhatók, a szűkítést az úgynevezett negatív taxációs technikával érdemes megkísérelni. A módosítás értelmében a döntések meghozatala után az úgynevezett tényadatok tehát a személyes jelleget nem hordozó objektív adatok nem lennének elzárhatók, amennyiben megismerésüket más okok nem korlátozzák. A közbülső munkaanyagok védelmének célja ugyanis nem a tények elfedése, hanem a köztisztviselői döntés-előkészítés már általam előbb említett szabad, őszinte jellegének védelme azáltal, hogy a döntés előtt és után egyaránt védik a munkavégzés szubjektív elemeit. A szubjektivitást nélkülöző tényadatok, tisztelt Ház, azonban az idevágó nyugati szabályozás és gyakorlat szerint is csak a döntéshozatalig élveznek védelmet. Tehát ezt az elvet kívánja érvényesíteni a módosító indítványom is.
Tisztelt Ház! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 1992-ben, az adatvédelmi törvény vitájakor Lukács Tamás akkori képviselőtársam, aki a kormánypárti oldalon foglalt helyet, módosító javaslatot terjesztett be e témakörben és az a módosító javaslat akkor a következőképpen szólt. Az egykori módosító javaslat száma: 6779/3-as, tehát 1992-ből.
(23.00)
Az így szólt: nem minősülnek közérdekűnek azok az adatok, amelyek az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv döntéseinek előkészítésére vagy kizárólag belső használatára szolgálnak.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az a meghatározás sokkalta szűkebb volt, mint az, ami a jelenlegi törvényben szerepel. Ugyanis ott nem az szerepelt, hogy "döntés-előkészítéssel összefüggő adatok", hanem az szerepelt, hogy "döntéseinek előkészítésére szolgáló adatok". Tehát ez egy szűkebb kategória. Sőt nem az szerepelt, hogy belső használatra...