Szalay Gábor (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Schamschula képviselőtársam az árakat illetően bocsátkozott fejtegetésbe, különösen az első felszólalása alkalmával. Azt mondom, hogy amit ő elmondott, az bizonyos esetben indokolt. Tehát ha szabadáras rendszer lenne Magyarországon, akkor bizony ez azt jelentené, hogy például a gáz amit ő hozott fel példának az ország egyik sarkában más fogyasztói árral rendelkezne, mint az ország másik sarkában. De tisztelt képviselőtársam, itt senki nem beszél szabadáras rendszerről. Ha gyorsan összeszámolom, körülbelül négyfajta módon lehet árat meghatározni: lenne egy hatósági ár, amit bármely hatóság ad hoc módon dönt el, hogy épp' mennyi a végfelhasználói ár; aztán nyitott képlettel, ahol egy áreszkalációs formulával a változók előre meg nem határozott módon változnak; aztán egy zárt árképlettel, ahol a változók előre meghatározott módon változnak; és végül a negyedik az, amit említett, a szabadversenyes ármeghatározás.
Ez utóbbiról nincs szó. Csak arról van szó, hogy valami módon, vagy hatósági árral én nagyon nem szeretném, de most jelenleg úgy áll a dolog, hogy valószínűleg hatósági ár lesz továbbra is előírva , vagy nyitott vagy zárt árképlettel fogjuk a fogyasztói végfelhasználói árat előírni a gázszolgáltató részére is.
Ha pedig így van a dolog márpedig így van , akkor bizony nem fordulhat elő az az eset, amit ön említett, hogy Szabolcsban ennyi lesz a gáz ára, Zalában pedig annyi.
Ugyanakkor hozzá kell tegyem, ez nem azt jelenti, hogy szabadon szoríthatjuk lefele az árakat, hiszen jól tudjuk, hogy a villamosenergia-ár összetevői, a tüzelőanyag ára nem lesz olcsóbb mint Nyugaton, különösen amikor a tüzelőanyag-importunk egyre emelkedő részarányt képvisel; a tőkeköltségeink nem lesznek alacsonyabbak, mint Nyugaton, hiszen a berendezéseink nagy része nyugati gép, de a magyarok is vannak ilyen ármagasságúak; a hitelkamatok nem alacsonyabbak, mint Nyugaton; a befektetői haszonremények nem lehetnek alacsonyabbak, mint Nyugaton. Mi lehet alacsonyabb? Egyedül csak a munkaerő ára, az pedig az energetikai árszerkezetben 8 százalékot képvisel, azaz nem mérvadó. Ezek alapján én azt mondom, hogy az Ön által említett aggályok önmagukban igazak teoretikusan , de a magyar viszonylatban nem relevánsak. Köszönöm.