Kocsi László (MSZP)

1995. június 26.

KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Környezetvédelmi Minisztérium veszélyes hulladékok kezelésére, lerakók és égetők létesítésére vonatkozó koncepciója még a nyolcvanas évek adatainak felhasználásával készült. Tudomásom szerint az akkori vizsgálatok szülték azt az elképzelést, hogy a Dél-Dunántúlon veszélyes hulladékégető telepítése szükséges.Végül a hely kijelölését befolyásolta az a tény, hogy a Baranya megyében elhelyezkedő Garé község közigazgatási területén létesült a Budapesti Vegyi Művek veszélyes hulladék átmeneti tárolója, ahol 63 ezer hordóban 15 500 tonna magas halogéntartalmú hulladékot tárolnak. A mai koncepciónak azonban nem a 6-8 évvel ezelőtti, hanem az új, az ipar és a mezőgazdaság átalakulását figyelembe vevő előrejelzések adataira, az 1995 és 2005 között várható hulladékkibocsátási adatokra kellene alapulnia.

Ez az igény számos konkrét kérdést vet fel. Tudjuke, hogy hány tonna olyan veszélyes hulladék keletkezik évente, melyet csak égetéssel lehet biztonságos módon ártalmatlanná tenni? Meg tudja-e valaki mondani, hogy mekkora hulladékkezelési és -ártalmatlanítási kapacitásokra lesz igény a következő évtizedben? Megengedhető-e, illetve van-e értelme annak, hogy újabb és újabb égetőket létesítenek, miközben megrendelések és égetendő hulladékok hiánya miatt a már meglévők is kihasználatlanok?

A környezetvédelmi törvény szerint a veszélyeshulladék-ártalmatlanító berendezések, telepek környezetében azoknak az érintetteknek a véleményét és beegyezését kell megkérni, akik az ártalmatlanító hatásterületén élnek. Figyelembe kell-e venni a hatásterület megállapításánál a gazdasági, társadalompolitikai hatásokat is, vagy ez nem kötelező? Figyelembe kell-e venni azoknak a településeknek a véleményét is, amelyek mint Garé esetében az égetőműtől Harkány és Siklós idegenforgalmát, a villányi borok, a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítésének az esélyét és ezzel az ott élők szinte kizárólagos megélhetési lehetőségeit féltik, ezért elsöprő többségük ellenzi a megépítést. (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet a két perc leteltére.)

Kérdezem tehát az államtitkár asszonyt: milyen mértékben kell egy-egy konkrét nagyberuházás során figyelembe venni a térség területfejlesztési szándékait és érdekeit, avagy milyen szempont dönti el, hogy épül-e veszélyeshulladék-égető Garéban?