Dávid Ibolya (MDF)

1995. június 26.

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon örülök, mert nagyon hiányoltam az újságokból a gyermekrablás kapcsán, hogy nem kaptunk hírt arról, hogy valóban az életüket kockáztató rendőrök bármiféle elismerésben részesültek-e. Nagyon örülök, hogy ezt csütörtökön miniszter úr megteszi.Válaszának első részével én is egyetértek, mert miniszter úr tovább minősítette azt a romló közbiztonsági helyzetet, amelyről én beszéltem. A kérdésemnek egy másik része is volt, hogy miniszter úr mit kíván tenni ennek a helyzetnek a javítása érdekében. Bármennyire figyeltem miniszter úr válaszát, két elemet tudtam kiemelni, hogy a közeljövőben lesz egy politikai vita és lesz egy elemzés.

Ez azonban az én számomra nem jelent megoldást. Elolvastam a kormányprogram azon részét, amely a közbiztonsággal foglalkozott. Abban is nagyon szép szavak voltak, de abból sem valósult meg még semmi. (Folyamatos zaj.) A közbiztonság erősítése érdekében a kormány kötelezettséget vállal a bűnözéssel szembeni határozott fellépésre, az alkotmányban rögzített szabadságjogok, a polgárok életének és vagyonának védelme, az emberi méltóság megőrzése érdekében a kormány fokozott erőfeszítéseket tesz a bűnmegelőzés érdekében, valamint a bűnelkövetők hatékonyabb felderítésére.

Említhetném még, hogy a kormány mielőbb létre fogja hozni az Országos Bűnmegelőzési Tanácsot, és nagyon szép tervek vannak ebben a kormányprogramban; azonban miniszter úr, elmúlt egy év. (Folyamatos zaj.) Elmúlt egy év, és a statisztikai adatok valóban fel kell hívják a figyelmünket arra, hogy a helyzet romlását valami módon meg kell állítani.

Azzal is egyetértek, amit miniszter úr mondott, hogy a polgári demokrácia és az átalakulás természetszerűen magával hordozza a bűncselekmények számának növekedését. De el kellene gondolkodnunk azon, hogy ahogy miniszter úr is említette volt két év, amikor... Elnézést, elnök úr, igen nagy a zaj.