Kuncze Gábor (SZDSZ)
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor a napirendi pont előadójaként említettem, hogy ez a javaslat egy korszakot kíván lezárni. Úgy vélem azonban, hogy a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, nemcsak lezár egy korszakot, hanem következetes végrehajtással megteremti múltunk átláthatóvá tételét is. A múlt titkosított adatainak felülvizsgálatával pótolja évtizedek mulasztását, és megteremti annak lehetőségét, hogy visszamenőlegesen is alkotmányos rendet teremtsünk a titkok birodalmában.A javaslat általános vitájában a bizottsági megmérettetés során és a részletes vitában is érzékelhető volt, hogy önök is így érzik, és bár kritikusan, ám vitathatatlan segítőkészséggel fogadták javaslatunkat. Meglehet, hogy tévedek, de úgy érzem, képviselőtársaim ellenzéki vagy kormánypárti hovatartozástól függetlenül egy célt tartottak szem előtt: ez a javaslat valóban feleljen meg a jogállamiság követelményeinek, váljon alkalmassá egy nyitott, átlátható közigazgatás megteremtésére.
(18.10)
Nagyon figyelemreméltónak tartom, hogy képviselőtársaim részéről pártállásuktól függetlenül számos jobbító szándékú kritikai észrevétel hangzott el a részletszabályok tekintetében is, és számos, igen konstruktív módosító javaslattal mintegy konszenzussal jó irányba mozdították el a javaslat sorsát. Meggyőződésem, hogy a javaslathoz tett módosító indítványok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a törvény feleljen meg mindazoknak a követelményeknek, amelyeknek a hatályos szabályozás híján van.
Az általános és részletes vitában elhangzott valamennyi észrevételre nem kívánok kitérni, de szükségét érzem annak, hogy egy-két jelentősebb és vitát kiváltó kérdést röviden érintsek.
Az elmúlt napokban nyilvánvalóvá vált, hogy e javaslat törvényerőre emeléséig nem lépnek hatályba azok a törvények, amelyek mintegy háttérként biztosítják a titokvédelem teljes körű érvényre jutását. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálybalépésével ez a gond megoldódik, ezért vált szükségessé, hogy a hatálybalépésről szóló rendelkezések a bizottsági vitákban foglaltaknak megfelelően kiegészüljenek.
Képviselőtársaim közül többen kifogásolták, hogy a javaslat a minősített adatok tekintetében hiányosságokat tartalmaz, mert nem írja elő, hogy a minősítésen kívül milyen kezelési előírásokkal védhető meg az adat. Szeretném megnyugtatni önöket, hogy a törvénnyel együtt hatályba lépő végrehajtási rendelet ezt a technikai gondot megoldja, és meghatározza azokat a jelöléseket, amelyek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fokozott mértékű biztonságot teremtenek.
Ugyanígy a végrehajtási rendelet szabályozni kívánja azokat a minimális követelményeket, amelyeket az adathordozók kezelése során meg kell tartani. Ezektől a rendelkezésektől a valamennyi titokbirtokos által elkészítendő, úgynevezett titokvédelmi szabályzatban csak szigorúbb irányba lehet eltérni, ha a kezelt adatok fokozott biztonsága ezt megköveteli.
Több képviselőtársam részéről felmerült a szolgálati titokká minősítéssel kapcsolatos aggály, mondván: parttalan lehet a szolgálatititok-körök meghatározása. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy az adatvédelmi biztos felügyeleti jogköre, a titokvédelem szakmai ellenőrzése, a szolgálatititok-körök nyilvánossága megfelelő garanciát nyújt a túlkapások ellen, másrészről azt is figyelembe kell venni, hogy a szolgálati titokba való betekintés, a szolgálati titok megismerése lényegesen szélesebb körben válik lehetővé, mint az államtitoké.
Elhangzott az is, hogy a törvényjavaslatban nincs jogorvoslati lehetőség. Ez valószínűleg tévedésen alapszik, mert egyrészről ott van jogorvoslatként a saját felülvizsgálati kötelezettség, továbbá bizonyos alacsony szinten minősített adatok tekintetében a felettes felülvizsgálati joga és végső soron a javaslat 14. §-ában meghatározott bírói út, amely azonos az adatvédelmi törvényben meghatározott bírósági jogorvoslat intézményével.
Kifogás érte a javaslatot a tekintetben is, hogy bár rögzíti a mulasztó felelősségét, de nem mondja ki e felelősség mibenlétét. A részletes szabályokat a magunk részéről nem tartottuk idevalónak, ugyanis más törvények rendezik ezt a kérdést, hiszen a titoksértés kapcsán felmerülhet a szabálysértési felelősség, a büntetőjogi felelősség, a fegyelmi felelősség, de szóba jöhet a polgári jogi felelősség is, ha a mulasztással vagy a titok kiszivárogtatásával anyagilag mérhető kárt okozott az illető.
Miként azt sejtettük, és az expozéban is jeleztem, komoly kritika tárgyát képezte az úgynevezett titokköri jegyzék. Az egyik általánosnak tekinthető észrevételcsomag volt az, hogy a leghosszabb érvényességi idő soknak tűnik. Figyelembe kell azonban venni, hogy egy-egy titokkör mögött számos különböző súlyú adat húzódhat meg. Lehetnek köztük olyanok, amelyek 80-90 évig kell hogy védettek maradjanak, és vannak közöttük olyanok, amelyek titokban tartásának méltányolható időtartama csak napokban mérhető. Biztos vagyok abban, hogy a minősítők figyelemmel lesznek a védelem legszükségesebb időtartamára és elkerülik a túlzásokat.
A másik észrevételcsomag az indokolatlan titokkörökkel foglalkozott. Az észrevételek jogosak voltak, ezért támogattuk azokat a bizottsági javaslatokat, amelyek bizonyos titokkörök eltüntetését vették célba. Ennek megfelelően közel hússzal csökkent a titokkörök száma, de tartalmában elfogadhatóbbá vált a melléklet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy változatlanul a titokköri jegyzék maradt javaslatunk legsebezhetőbb pontja.
Engedjék meg, hogy példaként a nemzetbiztonsági titokköröket hozzam fel. Megkíséreltük ezeket úgy meghatározni, hogy figyelemmel legyünk az előkészületben lévő törvényre, de tudjuk, hogy ezek a titokkörök a törvény elfogadásának megfelelően elmozdulhatnak. Ugyanígy elmozdulást hozhat a devizakódex, a vámtörvény, a határőrizetről szóló törvény, a katasztrófa-védelemről, a polgári védelemről szóló törvény, hogy csak néhány fontosabbat említsek.
Ezzel a helyzettel együtt kell élni. A megoldást az jelentheti, ha a titokköri jegyzékben felsorolt adatfajtákat érintő törvényhozás során az adott titokköröket is át kell tekinteni és az adott törvénnyel módosítani.
A módosító indítványok ügyében legyen szabad egy pontosító észrevételt tennem. Az előterjesztő részéről támogattuk a T/1048/16. számú ajánlás 21. pontjában előterjesztett javaslatot és a T/1048/28. számú második kiegészítő ajánlás 5. pontja szerinti javaslatot. A két javaslat tartalmilag azonos, azonban a 28/5. alkotmányügyi bizottsági javaslat felvezető szövege a pontosabb, mivel az tartalmazza a törvény megnevezésére vonatkozó utalást a továbbiakban Ávtv. szóhasználattal. Ez utóbbit támogatjuk az előterjesztő részéről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a javaslat tárgyában jó és használható törvény születik, melyhez nagyban hozzájárult az önök segítőkészsége, megértése. Ezzel a törvénnyel természetesen nem fejeződik be a munka, kormányszinten tovább folytatjuk a jogalkotó tevékenységet, és ez év végéig a kormány elfogadja majd az informatikai rendszerek működésére vonatkozó azon szabályokat, amelyek a számítástechnikai úton kezelt adatok biztonságát szolgálják. Ugyanakkor e törvény alapján egyszerűsödik a helyzetünk a két- és többoldalú nemzetközi titokvédelmi megállapodások megkötésekor.
Most a szavazás előtt azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy hosszú éveknek kell eltelni a titok és a nyilvánosság közötti határ egyértelmű gyakorlati kialakításához. Tudomásul kell vennünk, hogy nagyon nehéz éles határt vonni a titkos és a nyilvános adatok között. Amikor a demokratikus államberendezkedésekben megszülettek a közérdekű adatok nyilvánosságát általánossá tevő törvények, még hosszú évek teltek el addig, amíg az új szemlélet kialakult úgy a köztisztviselők, mint az állampolgárok körében.
Egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy az elmúlt évtizedekben nem alakult ki a titokvédelem kultúrája, mert nem alakulhatott ki egy olyan kultúra, aminek alapja a jó köztisztviselői morál, valamint a közérdekű adatok megismerésének szabályozott rendszere. Miként a rendszerváltás törvényei, ez a javaslat is szemléletváltásra sarkall mindenkit.
A korábbi automatikus titkosításnak véget vetve, egy más titokvédelmi kultúra alapjait teremti meg. Ennek a folyamatnak kiindulópontja az 1992. évi adatvédelmi törvényünk, amely történelmünkben először a személyes adatok védelme mellett törvényerőre emelte a közérdekű adatok nyilvánosságát és első mérföldköve az előttünk lévő törvényjavaslatnak. Az adatvédelmi törvény és ez a törvény megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy meginduljon egy egészséges folyamat.
Túlzás lenne abban a hitben ringatóznunk, hogy minden titokvédelmi kérdést megoldottunk. Természetesnek tartom, hogy a gyakorlat próbája lesz az előttünk szereplő és reményeink szerint törvényerőre emelkedő törvényjavaslatnak, az vissza fog hatni a szabályozásra és a tapasztalatok birtokában minden bizonnyal hozzá kell nyúlni a törvény egyes szakaszaihoz, de ugyanígy a végrehajtási rendeletekhez is. Ezért nagyon fontosnak tartom a törvény hatályosulásának figyelemmel kísérését, a részletszabályok végrehajtásának folyamatos felügyeletét. Ebben a munkában komoly feladat vár a szakmai ellenőrzésre, de még komolyabb feladat hárul a hamarosan megválasztásra kerülő adatvédelmi biztosra, a sajtóra és képviselőtársaimra is, akik remélem, legalább olyan figyelemmel kísérik a megvalósítást, mint amilyen érdeklődéssel és aktív közreműködéssel munkálkodtak a beterjesztett javaslat pontosításában.
Végül szeretném bejelenteni, hogy reményeim szerint a hatálybalépést követő egy éven belül nyugodt lélekkel számolhatok be önöknek a felülvizsgálat első szakaszának végrehajtásáról és annak eredményéről.
(18.20)
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító indítványokról foglaljanak állást, s állásfoglalásuk után támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)