Kőszeg Ferenc (SZDSZ)
KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Ha szólhatok egy szót a törvényalkotói szándékról, akkor azt kell mondanom, engem nem annyira az vezetett, hogy az ötvenes évekbeni ítéletek kihirdetőit, az '56-os ítéletek bíráit próbáljam kizárni abból, hogy belekerüljenek ebbe az átvilágító bizottságba, mert egyszerűen nem tételeztem fel, hogy nekik esetleg eszükbe jutna, hogy ide jelentkezzenek. Sokkal inkább a hetvenes, nyolcvanas évek bíráira gondoltam. (Zaj.) Aki olvasott mondjuk izgatási perekben, a hetvenes és nyolcvanas években is még sűrűn előforduló izgatási vagy közösségmegsértési perekben hozott ítéleteket, az méltán érezheti azt, hogy akik ilyen ítéleteket hoztak, ilyen ítéleteket szövegeztek, ilyen ítéleteket aláírtak, azok ne vegyenek részt ennek az átvilágító bizottságnak a munkájában. (Zaj.)Hadd ajánljam a tisztelt Ház figyelmébe a Kritika áprilisi számában Kenedi Jánosnak a megdöbbentő összeállítását az 1970-72-es március 15-ékkel kapcsolatos megtorlásokról. Ebből, egy ítéletből egy mondatot idéznék. Azt írja az ítélet, hogy "olyan kijelentésre vetemedtek mármint a vádlottak, azok a diákok, akik március 15-ét megpróbálták a maguk szája íze szerint megünnepelni , hogy Magyarországon még az alapvető szabadságjogok sincsenek biztosítva." Úgy gondolom, annak a húszéves főiskolásnak, aki ezt a kijelentést tette 1971-ben, több köze volt és több tudása volt a jogról, mint annak a bírónak, aki azt felháborító kijelentésként idézte, és aki, ha nem volna ez a passzus az átvilágítási törvényben, akkor minden további nélkül részt vehetne ebben az átvilágítási bizottságban.
Elhangzott olyasmi is, hogy méltánytalan vagy a magyar bírói kar megsértése, hogy ilyen passzus bekerülhetett ebbe a törvénybe. Horváth Balázs a bizottsági ülésen azt mondta, ki fogja vizsgálni, hogy hogyan kerülhetett ez be a törvénybe. Úgy gondolom, ha ez a bírói kar megsértése, akkor tekintsük a bírói kar megsértésének. Egyáltalán nem gondolom, hogy arra volna szükség, hogy azok a bírók, akik a hetvenes, nyolcvanas években izgatási perekben ítéleteket hoztak, ne lehessenek bírák, de pont ebben a bizottságban talán nem kell részt venniük. (Zaj.) Ugyanis ez a bizottság és az, amit ez a bizottság csinál, egy morális tevékenység, abban arról van szó, hogy a bizottság megpróbálja feltárni azoknak a közéleti tisztséget viselő embereknek a múltját, akik ezt lévén ez a múlt államtitok megpróbálták, illetve elpalástolták. De ezt ne tegyék olyanok, akik és itt most már azokról a bírókról szólok, akiknek az ügyében a határozatot kívánjuk hozni a nemzetbiztonsági bizottság előtt titkolták el a múltjukat, holott és ez nem javukra, hanem ellenükre szól tudhatták, hogy ez a múlt kideríthető, mert hiszen azt nem fedi az államtitok. (Zaj.)
Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem, illetve ismételjem meg: nem áll az, hogy ők a bizottság előtt feltárták a múltjukat, és a bizottság ez után és ennek ellenére jelölte őket, és ez után választotta meg őket a parlament. Inkább az történt, hogy miután nem ismerték a semmisségi törvényeket, elszólták magukat és elmondták, hogy hoztak ítéletet tiltott határátlépés ügyben. Akkor, amikor világosabbá vált, hogy miről is van szó, már ezt a kijelentést nem ismételték meg, azt mondta Eigner bíró úr, hogy aki nem megyei bíró, hanem járásbíró volt, az nem is eshetett ennek a törvénynek a hatálya alá. Az a tizennégy ítélet, amely a semmisségi törvény hatálya alá esik, bizonyítja azt, hogy igenis járásbíróságon is hoztak ilyen ítéletet. (Zaj.)
Majdnem végezetül hadd mondjak még annyit, hogy az sem áll, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége nem hívta fel a nyilvánosság előtt erre az anomáliára a figyelmet. Mécs Imrével egy nyilatkozatot tettünk közzé, amelyet az MTI kiadott akkor, ebből egy passzust olvasok fel, amely az SZDSZ-frakcióra vonatkozik. "Nyugtalanítónak tartották mármint az SZDSZ-frakció , hogy a meghallgatás során nem kaptak minden kétséget kizáró választ arra, hogy a jelöltek bírói pályafutásuk során nem vettek részt olyan politikai jellegű ítélet meghozatalában, amelyet az 1989-ben, '90-ben, illetve '92-ben elfogadott törvények alapján semmissé nyilvánítottak." (Zaj.)
Végezetül hadd mondjak egy-egy mondatot a három módosító indítványról, amelyet ellenzéki képviselőtársaim nyújtottak be a határozati javaslathoz. Azt gondolom, hogy Varga Istváné a legkorrektebb tulajdonképpen, ő ugyanis azt mondja, hogy ne legyen ilyen országgyűlési határozati javaslat. Ez egy koherens álláspont. Rubovszky Györgyé már egy kissé furcsa, mert Rubovszky György tulajdonképpen az ellenzéki állásponttal ellentétesen elismeri, hogy a bírák részt vettek olyan ítéletek meghozatalában, amelyeket a törvény semmissé nyilvánít, csak nála ebből nem következik semmi. A legérdekesebb azonban és ezzel zárom mondanivalómat Balsai képviselő úr módosító indítványa. Ő ugyanis azt mondja, hogy azért nem vonatkozik e törvények alapján semmissé nyilvánított ítéletek bíráira az átvilágítási törvénynek ez a semmisségi passzusa, mert ők nem a bírói munkájuk révén hoztak olyan ítéletet, amely semmissé nyilvánítandó, hanem azért, mert amorális törvény alapján ítélkeztek. Úgy gondolom, nem érdemes és az idő sem engedi, hogy részletezzem... (Zaj. Közbeszólások: De, halljuk! Derültség.)..., milyen következményei vannak ennek a gondolatsornak, de mégiscsak meglepő, hogy a bírák mentségére mondja azt, hogy ők nem csináltak semmi mást, csak bíróként alkalmaztak amorális törvényeket. Szeretném, ha a tisztelt Ház belegondolna abba, hogy milyen következményei vannak annak, ha azt mondjuk, mentség az, hogy valaki nem a maga jószántából, hanem amorális törvényekhez igazodva hozott ilyen ítéleteket. Köszönöm szépen. (Taps.)